Látó Anna (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Látó Anna (Komandó, 1906. júl. 8. 1993. jún. 17. Kolozsvár) író, újságíró, szerkesztő, műfordító. *Erdélyi László neje, *Jánosi János anyja. Brassóban végezte a gimnáziumot, Budapesten érettségizett (1924), a bécsi egyetemen hallgatott pedagógiát és lélektant, Alfred Adler tanítványa. Pályáját a *Brassói Lapok újságírójaként kezdte, a lap budapesti tudósítója (1932-39). A fasizmus elől Angliába menekült, ahol a II. világháború alatt háztartási alkalmazottként belülről ismerte meg az angol polgári család életét. Hazatérve a *Dolgozó Nő belső munkatársa, főszerkesztője (1947-53), majd az *Utunk szerkesztője, irodalmi titkára (1953-63).

Zenei, színházi, irodalmi tudósítások, személyi életképek szerzője, novellaíró. Szolgálni mentünk Angliába c. *riportregényéről (1957) írja *Aszódy János a *Korunkban: "...olyan könyvet még egyetlen kiadó sem adott a kezünkbe, amelyben egy cseléd-vízumos bevándorló hitelesen, lehiggadtan, a krónikás tárgyilagosságával, de ugyanakkor a vérbeli *riporter szenvedélyével számol be arról, hogy milyen az élet az angol kispolgár ebédlőjében, hálószobájában, konyhájában, milyen a háborús Angliában egy lelencház, öregek otthona vagy a gyárnegyed és maga a gyár." Szubjektív monográfia Honvágyam hiteles története (1981) c. munkája is, egy háromszéki fatelep alapításának, úttörő faiparának fejlődésrajza a gyermekkori emlékezés tükrében, "fakósárga levéltári okmányok, apám feljegyzései, szájhagyományok, negyedszázadnyi személyes tapasztalat" alapján.

Angolból magyarra fordította Somerset Maugham Sör és tea vagy a család szégyene (1967) és Aldous Huxley Pont és ellenpont (Bp. 1983) c. regényét.

Önálló kötetei: Barátaim (Arcképek. 1956); Szolgálni mentünk Angliába (*riport, 1958); Honvágyam hiteles története (Szubjektív monográfia. 1981); A különvonat utasai (1984).

Álneve Gyulai Anna.

(B. E.)

Aszódy János: A jó *riport méltatása. *Korunk 1958/8. Márki Zoltán: A honvágy fölkutatása. *Előre 1982. febr. 24.



Látó Anna (Komandó, 1906. júl. 8. – 1993. jún. 17., Kolozsvár) – író, újságíró, szerkesztő, műfordító. Erdélyi László neje, Jánosi János anyja. Brassóban végezte a gimnáziumot, Budapesten érettségizett (1924), a bécsi egyetemen hallgatott pedagógiát és lélektant, Alfred Adler tanítványa. Pályáját a Brassói Lapok újságírójaként kezdte, a lap budapesti tudósítója (1932–39). A fasizmus elől Angliába menekült, ahol a II. világháború alatt háztartási alkalmazottként belülről ismerte meg az angol polgári család életét. Hazatérve a Dolgozó Nő belső munkatársa, főszerkesztője (1947–53), majd az Utunk szerkesztője, irodalmi titkára (1953–63).

Zenei, színházi, irodalmi tudósítások, személyi életképek szerzője, novellaíró. Szolgálni mentünk Angliába c. riportregényéről (1957) írja Aszódy János a Korunkban: „…olyan könyvet még egyetlen kiadó sem adott a kezünkbe, amelyben egy cseléd-vízumos bevándorló hitelesen, lehiggadtan, a krónikás tárgyilagosságával, de ugyanakkor a vérbeli riporter szenvedélyével számol be arról, hogy milyen az élet az angol kispolgár ebédlőjében, hálószobájában, konyhájában, milyen a háborús Angliában egy lelencház, öregek otthona vagy a gyárnegyed és maga a gyár.” Szubjektív monográfia Honvágyam hiteles története (1981) c. munkája is, egy háromszéki fatelep alapításának, úttörő faiparának fejlődésrajza a gyermekkori emlékezés tükrében, „fakósárga levéltári okmányok, apám feljegyzései, szájhagyományok, negyedszázadnyi személyes tapasztalat” alapján.

Angolból magyarra fordította Somerset Maugham Sör és tea vagy a család szégyene (1967) és Aldous Huxley Pont és ellenpont (Bp. 1983) c. regényét.

 

(B. E.)

 

Önálló kötetei

Barátaim (Arcképek. Buk., 1956); Szolgálni mentünk Angliába (riport, Buk., 1957); Honvágyam hiteles története (Szubjektív monográfia. Buk., 1981); A különvonat utasai (Buk., 1984).

 

Fordítás

Somerset Maugham: Sör és tea vagy a család szégyene (Buk., 1967); Aldous Huxley Pont és ellenpont (Buk., 1968., újrakiad. Bp. 1983., 2009);

 

Álneve Gyulai Anna.

 

Irodalom

Aszódy János: A jó riport méltatása. Korunk 1958/8. – Márki Zoltán: A honvágy fölkutatása. Előre 1982. febr. 24.