Lazányi Endre (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Lazányi Endre (Dés, 1914. máj. 14.) természettudományi szakíró. Középiskolát Kolozsvárt végzett (1931), az I. Ferdinand-Egyetemen szerzett diplomát (1935). Középiskolai tanár Gyulafehérvárt (1937-40), Désen (1940-44). Egyetemi pályára lépett: 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen *Csík Lajos tanársegéde, akinek vezetése alatt a biológiai tudományok doktora címet szerezte meg (1947), majd 1948-tól a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola magyar tagozatának szervezője, adjunktus, ill. egyetemi tanár. Részt vett a berlini tudományos akadémia ama ülésszakán, ahol a klasszikus genetika visszanyerte megillető helyét a Liszenko-féle hamis örökléselmélettel szemben (1955). A szulfonamidon biológiai hatásáról írt dolgozatáért megkapta a Román Akadémia Teodorescu-díját (1965). Tanulmányokat folytatott a gaterslebeni Kultúrnövénykutató Intézetben, romániai küldöttként beszámolt genetikai eredményeiről a brünni Mendel-emlékgyűlésen (1965), a stockholmi svéd egyetem meghívott kutatója (1969). Nyugalomba vonulása óta (1974) témái: a kromoszóma-evolúció a kultúrnövények fejlődéstörténetében s a kultúrnövények mennyiségi jellegeinek megváltoztatása a polygének indukált felerősítése által. A Columbia University New Jersey (USA) 1992-es évkönyvében A darwini fokozatos változékonyság genetikai alapja c. tanulmánya jelent meg angolul.

Első írása *Keszy-Harmath Erzsébet társszerzővel a Studii şi Cercetări Ştiinţifice (Kv. 1955) számára készült. Önálló kutatásainak eredményeiről a Román Akadémia szakfolyóirataiban s tudományos prioritásokat közlő nemzetközi folyóiratokban (Biologisches Zentralblatt, Zsurnal Obscsej Biologi, Die Naturwissenschaften, Mutation Research, International Journal of Radiation Biology, Zeitschrift für Pflanzenzüchtung) számol be. Közleményeinek témája: mutáció- és kromoszómakutatás. Egy magyar nyelvű tanulmányát Kromoszóma-evolúció és a fajok tömeges kihalása cím alatt a *Korunk Évkönyv 1973 közli. Ismeretterjesztő cikkei a *Korunk, A Hét, Probleme Agricole hasábjain jelennek meg.

Önálló kötetei: A kukorica nemesítése (1955); Fontosabb termesztett növényeink ivaros szaporodásáról (1957); Átöröklés és evolúció (1983).

Gy. Mándy: L. E.: Fontosabb termesztett növényeink ivaros szaporodásáról. Recensio. Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae, Bp. 1968/3-4. *László Béla lejegyzésében: A növénynemesítés kutatója. Beszélgetés. *Korunk 1968/1. Szabó T. Attila: L. E. 75 éves születésnapjára. Növénytermesztés, Bp. 1990/2.



Lazányi Endre (Dés, 1914. máj. 14. – ?) – természettudományi szakíró. Középiskolát Kolozsvárt végzett (1931), az I. Ferdinánd Egyetemen szerzett diplomát (1935). Középiskolai tanár Gyulafehérvárt (1937–40), Désen (1940–44). Egyetemi pályára lépett: 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen Csík Lajos tanársegéde, akinek vezetése alatt a biológiai tudományok doktora címet szerezte meg (1947), majd 1948-tól a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola magyar tagozatának szervezője, adjunktus, ill. egyetemi tanár. Részt vett a berlini tudományos akadémia ama ülésszakán, ahol a klasszikus genetika visszanyerte megillető helyét a Liszenko-féle hamis örökléselmélettel szemben (1955). A szulfonamidon biológiai hatásáról írt dolgozatáért megkapta a Román Akadémia Teodorescu-díját (1965). Tanulmányokat folytatott a gaterslebeni Kultúrnövénykutató Intézetben, romániai küldöttként beszámolt genetikai eredményeiről a brünni Mendel-emlékgyűlésen (1965), a stockholmi svéd egyetem meghívott kutatója (1969). Nyugalomba vonulása óta (1974) témái: a kromoszóma-evolúció a kultúrnövények fejlődéstörténetében s a kultúrnövények mennyiségi jellegeinek megváltoztatása a polygének indukált felerősítése által. A Columbia University New Jersey (USA) 1992-es évkönyvében A darwini fokozatos változékonyság genetikai alapja c. tanulmánya jelent meg angolul.

Első írása Keszy-Harmath Erzsébet társszerzővel a Studii şi Cercetări Ştiinţifice (Kv. 1955) számára készült. Önálló kutatásainak eredményeiről a Román Akadémia szakfolyóirataiban s tudományos prioritásokat közlő nemzetközi folyóiratokban (Biologisches Zentralblatt, Zsurnal Obscsej Biologi, Die Naturwissenschaften, Mutation Research, International Journal of Radiation Biology, Zeitschrift für Pflanzenzüchtung) számol be. Közleményeinek témája: mutáció- és kromoszómakutatás. Egy magyar nyelvű tanulmányát Kromoszóma-evolúció és a fajok tömeges kihalása cím alatt a Korunk Évkönyv 1973 közli. Ismeretterjesztő cikkei a Korunk, A Hét, Probleme Agricole hasábjain jelennek meg.

 

Önálló kötetei

Mi a növénynemesítés? (Buk., 1949); Vegetatív hibridizáció (Buk., 1953); A kukorica nemesítése (Buk., 1955); Fontosabb termesztett növényeink ivaros szaporodásáról (Buk., 1957); Átöröklés és evolúció (Buk., 1983).

 

Társszerzőkkel

A kukorica termesztése (Antal Dániellel és Eugen Rădulescuval. Buk., 1955);

 

Irodalom

Gy. Mándy: L. E.: Fontosabb termesztett növényeink ivaros szaporodásáról. Recensio. Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae, Bp. 1968/3-4. – László Béla lejegyzésében: A növénynemesítés kutatója. Beszélgetés. Korunk 1968/1. – Szabó T. Attila: L. E. 75 éves születésnapjára. Növénytermesztés, 1990/2. – Hajdú Zoltán: Növénynemesítő tudós műhelyében. Beszélgetés Lazányi Endrével. Korunk, 1990/5.