Lázár Sándor (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Lázár Sándor (Radnótfája, 1933. márc. 27.) neveléslélektani szakíró. Középiskolai tanulmányait Szászrégenben, a pedagógia-lélektan szakot a Bolyai Tudományegyetemen végezte (1956). Pályáját tanárként Szászrégenben kezdte, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán adjunktus (1961-69), majd a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének tudományos kutatója. Az UNESCO felkérésére részt vett nemzetközi tudományos kutatásokban. *Jelen volt több nemzetközi kongresszuson (Varsó 1969, Párizs 1973, 1986, Toulouse 1980, Québec 1981, Budapest 1982, Helsinki 1982, Madrid 1985, Poitiers 1987, Antwerpen 1985, Prága 1989, Oslo 1989). A romániai Pszichológiai Társaság, valamint különböző, főként neveléslélektani irányulású nemzetközi társaságok tagja.

Első tanulmányát (Kísérleti adatok a versenyhelyzet teljesítménymódosító hatásával kapcsolatosan) a Tudományos Diákkörök Évkönyve (Kv. 1955-56) közölte. Ugyancsak diákköri tevékenységének eredményeként *jelent meg Fodor Katalinnal közösen írt két másik tanulmánya A második jelrendszeri indukciós viszonyok kísérleti vizsgálata, ill. Azonos jellegű feladatok megoldásának kísérleti vizsgálata címmel a Zörgő Benjámin szerkesztette Gondolkodáslélektani tanulmányok c. gyűjteményes kötetben (1958). Doktori disszertációja indítékmeghatározó helyzetekről a tanulók ismeretelsajátításában román nyelven készült el (1973). Tudományos közleményeit a Tanügyi Újság, A Hét, TETT, Revista de Pedagogie, Dolgozó Nő, a magyarországi Pedagógiai Szemle, Óvodai Nevelés, Az Idegen Nyelvek Tanítása, a lengyel Kwartalnik Pedagogiczny és Paidea, a belgiumi Stientia Paedagogica Experimentalis és a prágai Studia Psychologica *jelentette meg. Ezekben foglalkoztatja a proszociális viselkedés, a permanens nevelés a női munkaerőnél a könnyűiparban, a szakmai betegek pszichológiai profilja, s kutatásai kiterjednek a mérgező anyagoknak kitett munkások lélektani vizsgálatára is.

Az European Council for High Ability budapesti konferenciáján (1990) angol nyelven mutatta be Motiváció és személyiségdimenziók az én-kép kontextusában c. tanulmányát, s a Society for test Anxiety Research ugyancsak Budapesten tartott XII. konferenciáján (1991) összehasonlító tanulmányban foglalkozott a szorongás *jelenségével a diákság körében. Különlegesen *jelentős volt a Magyar és Magyar Származású Pszichológusok Találkozóján (1991) bemutatott dolgozata, melyben erdélyi (Székelyudvarhely, Marosvásárhely) diákok magasabb "szorongás-szint"-jét állapította meg magyarországi (Budapest, Nyíregyháza) tanulókénál, rámutatva, hogy "az iskolai élet szorongás nélkül nincs ugyan, de a nemzetiségi tanulók esetében ez fokozottabb [...] és alacsony én-képpel társul". A Magyar Munkahigiénikusok Társaságának országos kongresszusán (1991) beszámolt vizsgálatairól a szerves oldószerek, hexavalens króm és szilícium-dioxid személyiségdimenziókra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A Budapesten székelő Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1991).

Önálló munkái: Situaţii motivaţionale favorabile învăţării de tip şcolar (1975); Învăţare şi programare (fordítás, 1977); Motivációs helyzetek tanulmányi eredmények (Bp. 1980).

(F. K.)

Török Zsuzsa: Motivációs helyzetek tanulmányi eredmények. Pedagógiai Szemle, Bp. 1982/2. Kozéki Béla: A fegyelmezett személyiség kialakítása. Tankönyv, Bp. 1983. 126-30; uő. Vizsgálatok az iskolai motiváció terén. Pszichológia, Bp. 1984/4.



Lázár Sándor (Radnótfája, 1933. márc. 27.) – nevelés-lélektani szakíró. Középiskolai tanulmányait Szászrégenben, a pedagógia–lélektan szakot a Bolyai Tudományegyetemen végezte (1956). Pályáját tanárként Szászrégenben kezdte, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán adjunktus (1961–69), majd a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének tudományos főkutatója, titkára. 1991–1999 között a BBTE pszichológia tanszékének docense, 1999-2000-ben a nagyváradi Sulyok István Ref. Főiskola tanára. 2000-től a Partiumi keresztény Egyetem társadalomtudományi fakultásának dékánja, 2003-tól a Sapientia Egyetem pedagógia és kommunikáció tanszékének vezetője, 2007-től pedig a BBTE tanára.

Az UNESCO felkérésére részt vett nemzetközi tudományos kutatásokban. Jelen volt több nemzetközi kongresszuson (Varsó 1969, Párizs 1973, 1986, Toulouse 1980, Québec 1981, Budapest 1982, Helsinki 1982, Madrid 1985, Poitiers 1987, Antwerpen 1985, Prága 1989, Oslo 1989). A romániai Pszichológiai Társaság, valamint különböző, főként nevelés-lélektani irányulású nemzetközi társaságok tagja.

Első tanulmányát (Kísérleti adatok a versenyhelyzet teljesítménymódosító hatásával kapcsolatosan) a Tudományos Diákkörök Évkönyve (Kv. 1955-56) közölte. Ugyancsak diákköri tevékenységének eredményeként jelent meg Fodor Katalinnal közösen írt két másik tanulmánya A második jelrendszeri indukciós viszonyok kísérleti vizsgálata, ill. Azonos jellegű feladatok megoldásának kísérleti vizsgálata címmel a Zörgő Benjámin szerkesztette Gondolkodáslélektani tanulmányok c. gyűjteményes kötetben (1958). Doktori disszertációja indíték-meghatározó helyzetekről a tanulók ismeret-elsajátításában román nyelven készült el (1973). Tudományos közleményeit a Tanügyi Újság, A Hét, TETT, Revista de Pedagogie, Dolgozó Nő, a magyarországi Pedagógiai Szemle, Óvodai Nevelés, Az Idegen Nyelvek Tanítása, a lengyel Kwartalnik Pedagogiczny és Paidea, a belgiumi Stientia Paedagogica Experimentalis és a prágai Studia Psychologica jelentette meg. Ezekben foglalkoztatja a proszociális viselkedés, a permanens nevelés a női munkaerőnél a könnyűiparban, a szakmai betegek pszichológiai profilja, s kutatásai kiterjednek a mérgező anyagoknak kitett munkások lélektani vizsgálatára is.

Az European Council for High Ability budapesti konferenciáján (1990) angol nyelven mutatta be Motiváció és személyiségdimenziók az én-kép kontextusában c. tanulmányát, s a Society for test Anxiety Research ugyancsak Budapesten tartott XII. konferenciáján (1991) összehasonlító tanulmányban foglalkozott a szorongás jelenségével a diákság körében. Különlegesen jelentős volt a Magyar és Magyar Származású Pszichológusok Találkozóján (1991) bemutatott dolgozata, melyben erdélyi (Székelyudvarhely, Marosvásárhely) diákok magasabb „szorongás-szint”-jét állapította meg magyarországi (Budapest, Nyíregyháza) tanulókénál, rámutatva, hogy „az iskolai élet szorongás nélkül nincs ugyan, de a nemzetiségi tanulók esetében ez fokozottabb […] és alacsony én-képpel társul”. A Magyar Munkahigiénikusok Társaságának országos kongresszusán (1991) beszámolt vizsgálatairól a szerves oldószerek, hexavalens króm és szilícium-dioxid személyiségdimenziókra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A Budapesten székelő Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1991).

 

Tagság: Romániai Pszichológiai Társaság; Magyar Pszichológiai Társaság, World Association for Educational Research; International Standing Working Group for History of Early Childhood Education; International Association for World Peace; European Council for HIgh Abilita; MTA köztestületi tag

Díjai: Comenius emlékplakett (Sárospatak, 1992)

 

(F. K.)

 

Önálló munkái

Gondolkodás-lélektani tanulmányok (Buk., 1958); Gyermek- és neveléslélektan (Buk., 1964); Situaţii motivaţionale favorabile învăţării de tip şcolar (Buk., 1975); Învăţare şi programare (fordítás, Buk., 1977); Motivációs helyzetek tanulmányi eredmények (Bp., 1980).

 

Fordítás

Paul Popescu-Neveanu et al.: Lélektan (tank. Buk., 1993, 1998);

 

Szerkesztés

Ferenczi Gyula: Oktatáselmélet és oktatásstratégia (lekt. Kv., 1996); Ferenczi Gyula: Oktatástechnológia és oktatásszervezés (lekt., Kv., 1997);

 

Irodalom

Török Zsuzsa: Motivációs helyzetek tanulmányi eredmények. Pedagógiai Szemle, Bp. 1982/2. – Kozéki Béla: A fegyelmezett személyiség kialakítása. Tankönyv, Bp. 1983. 126–130; uő. Vizsgálatok az iskolai motiváció terén. Pszichológia, Bp. 1984/4.