Lechner Károly (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Lechner Károly (Pest, 1850. márc. 21. 1922. jan. 19. Budapest) orvosi szakíró, pszichológus. ~ Ödön építész öccse. A pesti Kegyes Tanítórendi Gimnáziumban *tett érettségit (1868), majd pesti és bécsi tanulmányok után szerzett orvosi (1873), sebészi, szülész- és szemészmesteri oklevelet (1874). 1889-ben meghívták a kolozsvári egyetem elmekórtani tanszékére, 1897-98-ban az egyetem rektora. Tanárságának 25. évfordulójára egy 46 értekezést tartalmazó kötetet adtak ki (Dolgozatok. Kv. 1915). Az EME alelnökéül (1909), az EIT tiszteleti (1910), az MTA levelező (1921) tagjául választotta. 1921-től a szegedi egyetem tanára volt.

Kolozsvári működésével megvetette az erdélyi idegkórtani kutatások alapjait. Az emlékezés, a tudatosság, az álom, a szuggesztió, az impressziók, reflexek s ezek rendellenességei foglalkoztatták. Különösen reflex-elmélete keltett visszhangot. Tudományos mérőeszközt szerkesztett (cefalográf).

Az 1950-es években *Spielmann József tanulmányozta munkásságát, és Balázs Sándorral közösen kiadta életrajzát s szemelvényesen 20 dolgozatát. *Hajós József a materialista pszichológia előfutáraként méltatta.

(G. Gy.)

Zsakó István: L. K. *Erdélyi Orvosi Lap 1922/5. Balázs Sándor-Spielmann József: L. K. 1956. Rozsnyai Gábor [Hajós József]: Egy értékes könyv a reflexelmélet kolozsvári úttörőjéről. *Igazság 1957/108.



Lechner Károly (Pest, 1850. márc. 21. – 1922. jan. 19., Bp.) – orvosi szakíró, pszichológus. ~ Ödön építész öccse. A pesti Kegyes Tanítórendi Gimnáziumban érettségizett (1868), majd pesti és bécsi tanulmányok után szerzett orvosi (1873), sebészi, szülész- és szemészmesteri oklevelet (1874). 1889-ben meghívták a kolozsvári egyetem elmekórtani tanszékére, 1897-98-ban az egyetem rektora. Tanárságának 25. évfordulójára egy 46 értekezést tartalmazó kötetet adtak ki (Dolgozatok. Kv. 1915). Az EME alelnökéül (1909), az EIT tiszteleti (1910), az MTA levelező (1921) tagjául választotta. 1921-től a szegedi egyetem tanára volt.

Kolozsvári működésével megvetette az erdélyi idegkórtani kutatások alapjait. Az emlékezés, a tudatosság, az álom, a szuggesztió, az impressziók, reflexek s ezek rendellenességei foglalkoztatták. Különösen reflex-elmélete keltett visszhangot. Tudományos mérőeszközt szerkesztett (cefalográf).

Az 1950-es években Spielmann József tanulmányozta munkásságát, és Balázs Sándorral közösen kiadta életrajzát s szemelvényesen 20 dolgozatát. Hajós József a materialista pszichológia előfutáraként méltatta.

 

(G. Gy.)

 

Munkái

Cephalographe. Courte description de l'appareil exposé à l'Exposition Universelle de 1900 à Paris  (Kv., 1900); A középiskola küzdelme az alkoholizmus ellen (Bp., 1906); Über die Mittel zur Verhinderung der geistigen Ermüdung in der Schule (Brüsszel, 1913); Az alkoholizmus veszedelmei (Bp., 1920); Közérzéseink az értelmi munka szolgálatában (Bp., 1923)

 

Irodalom

Zsakó István: L. K. Erdélyi Orvosi Lap 1922/5. – Balázs Sándor–Spielmann József: L. K. Buk., 1956 – Rozsnyai Gábor [Hajós József]: Egy értékes könyv a reflexelmélet kolozsvári úttörőjéről. Igazság 1957/108. – Gaal György: Az első pszichiáter pszichológus Kolozsvárt. Helikon, 1994/15.