Ady Endre Társaság

oldal nyomtatása Share

Ady Endre Társaság1. Nagyváradon közvetlenül a költő halála után, 1919. febr. 19-én alakult művészeti és irodalmi társaság; alapítói közt találjuk a még ott élő „holnaposokat”. Első elnöke Antal Sándor, egyik alelnöke Miklós Jutka, tiszteletbeli tagjai Babits Mihály, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Juhász Gyula. Az irodalmi szakosztály elnöke Tabéry Géza, titkára Zsolt Béla volt. A társaság feladatának tekintette, hogy Ady szellemében megújítsa a város irodalmi életét és ápolja a román-magyar testvériség eszméjét; elhatározták, hogy utcát neveznek el a költőről s szobrot állítanak neki, a tanácsköztársaság bukását követő ostromállapot azonban csakhamar megbénította az ~ tevékenységét, s később sem kapott működési engedélyt. 1922-ben Keresztury Sándor, a nagyváradi sajtó később Alexandru Olteanu néven ismert publicistája kísérli meg, hogy a Tűz és a Jövő folyóiratok köré csoportosult bécsi magyar emigránsok – főként Gömöri Jenő, Hatvany Lajos és Jászi Oszkár – támogatásával feltámassza. Tervében szerepelt ekkor egy Ady-múzeum létesítése, az Ady-filológia és az Ady-fordítások intézményes támogatása, a költő műveinek és eszméinek terjesztése a munkásság és parasztság körében előadások és olcsó kiadványok útján, a fiatal írók és művészek tömörítése Ady szellemében s a dunai népek kulturális ligája. Az Ady-mozgalom programja a nagyváradi Cele Trei Crişuri folyóiratban jelent meg (1922/8-9), a magyar írók zöme azonban Keresztury-Olteanu személyére való tekintettel nem kívánt csatlakozni, sőt Tabéry Gézának a Nagyvárad hasábjain megjelent válaszcikke éles hangú sajtóvitát indított meg.

A nagyváradi kezdeményezés kihatott Máramarossziget művelődésére is, ahol a Máramaros c. napilap élén Fáskerti Tibor támogatott haladó tömörülést Ady szellemében, s Holder József megkezdte Ady héber fordítását.

2. A nagyváradi Ady-mozgalom hatására Aradon már 1922 októberében kezdeményezték egy ~ létrehozását, de az alakuló gyűlést csak 1926 februárjában tarthatták meg, amikor az egybegyűlt huszonöt író elfogadta a Franyó Zoltán előterjesztette programot és megválasztotta a Társaság vezetőségét, melyben a kolozsváriakat Kuncz Aladár, a nagyváradiakat Tabéry Géza képviselte. Noha a tervezet a román sajtóban is kedvező visszhangra talált, a társaság még azon év júliusában feloszlott. A volt aradi tagok 1928-ban létrehozták az Ady Endre Emlékbizottságot, amely 1929. jan. 21-én kelt felhívásában országos gyűjtés gondolatát vetette fel egy felállítandó Ady-szobor érdekében.

3. Kolozsvárt ~ címmel 1933 nyarán kezdeményeztek irodalmi egyesülést. Tagjai főleg fiatal, önálló kötettel még nem jelentkezett írók voltak. Nemzedéki alapon – mintegy az 1931-es Új Arcvonal folytatásaként – kívánta tömöríteni a haladó fiatal értelmiségieket. Elnöke Jancsó Elemér, alelnökei Balázs Ferenc és Kováts József. Tagjai között szerepelt Bányai László, Bözödi György, Csőgör Lajos, Demeter János, Debreczeni László, Jancsó Béla, Keleti Sándor, Kovács György, Koós Kovács István, Kovács Katona Jenő, László Dezső, Mikó Imre, Salamon Ernő, Szabédi László, Szilágyi András, Varró Dezső, Vita Zsigmond. Könyv- és lapkiadást terveztek, kapcsolatot igyekeztek teremteni a munkássággal. Bár a társaság nem kapott működési engedélyt és soraiban is heves viták zajlottak, néhány közös fellépés és közel félszáz cikk jelzi világnézeti és művészeti útkeresését. Egyetlen kiadványa Jancsó Elemér A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században c. munkája (Kv. 1936).

Ficzay Dénes: Az aradi Ady-Társaság és Ady szobra. Vörös Lobogó 1968. nov. 24. – Jancsó Elemér: Két Ady-társaság története. Utunk 1969/4. – Engel Károly: Hídverők példamutatása. Korunk 1970/6; uő: A két világháború közötti írói szervezkedések történetéből. NyIrK 1971/1. – A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. Szerk. Marosi Ildikó. 1973. 164. és 538. – Kaczkó Nándor: Haladó tömörülés Ady szellemében. Könyvtár 1978/4. – Bakó Endre: A nagyváradi Ady Társaság. Alföld, Debrecen 1979/5.