Léstyán Ferenc (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. febr. 12.) egyházi író, egyháztörténész. A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát Gyergyóremetén kezdte, Sepsiszentgyörgyön (1938), Tordán (1939-42), Gyulafehérváron (1943), Kolozsvárt (1943-44), Ditróban (1944), Csíkkarcfalván (1945-52), Désaknán (1952) folytatta. Közben az Antonescu-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános Marosvásárhelyen. 1992 óta Gyulafehérváron él.

Első írását az *Aranyosszék közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a Romániai *Magyar Szó 1991. augusztus havában folytatásokban közölte II. *János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából A pápák és a magyarság sorsdöntő századai c. tanulmányát, majd külön is Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron c. alatt Bakócz Tamás 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. aug. 22.). Az Erdélyi egyházak évszázadai (1992) c. antológiában a gyulafehérvári róm. kat. püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.

Virt László: Katolikus kisebbség Erdélyben. Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991.



Léstyán Ferenc – forrás: vasarhely.roLéstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. febr. 12. – 2008. júl. 14., Székelyudvarhely) – egyházi író, egyháztörténész. A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát Gyergyóremetén kezdte, Sepsiszentgyörgyön (1938), Tordán (1939–42), Gyulafehérváron (1943), Kolozsvárt (1943-44), Ditróban (1944), Csíkkarcfalván (1945–52), Désaknán (1952) folytatta. Közben az Antonescu-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egy éves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános Marosvásárhelyen. 1992 óta Gyulafehérváron él.

Első írását az Aranyosszék közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a Romániai Magyar Szó 1991. augusztus havában folytatásokban közölte II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából A pápák és a magyarság sorsdöntő századai c. tanulmányát, majd külön is Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron c. alatt Bakócz Tamás 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. aug. 22.). Az Erdélyi egyházak évszázadai (1992) c. antológiában a gyulafehérvári róm. kat. püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.

 

Díjak: Fraknói Vilmos-díj (2002)

 

Kötetei

Erdélyi egyházaink évszázadai  (társzerzőkkel. Buk., 1992); A hitvallásos iskolák küzdelme a két világháború között 1920–1940. (Gyulafv. 2000); Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai (Gyulafehérvár, 2000); Boldog házasság felé – fiatalok útja a serdülő kortól a házasságkötésig (Gyulafehérvár, 2002); Boldog házasság – az esküvőtől holtomiglan (Gyulafehérvár, 2003);

 

Gyűjteményes kötetekben

Az erdélyi római katolikus papság az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcban. In A Maros megyei magyarság történetéből (Mvh., 1997. 126–140.); Megszentelt kövek. In Tündérkert (elektronikus dokumentum, Bp., 2003); A gyulafehérvári teológia az 1930-as években. In Emlékkönyv a 250 éve alapított gyulafehérvári papnevelde jubileuma alkalmából (Gyulafehérvár, 2003. 23–25.);

 

Szerkesztés

Erdélyi Szibéria. Az erdélyi katolicizmus győzedelmes küzdelme a hithűségért 1948–1989. (Gyulafehérvár, 2003);

 

Irodalom

Virt László: Katolikus kisebbség Erdélyben. Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991.