lexikon

oldal nyomtatása Share

lexikon betűrendes ismerettár. Bővített, értelmező változata az ún. enciklopédia, a magyar nyelv azonban ehelyett is a ~ elnevezést szokta használni. Példa erre a budapesti Pallas Nagy Lexikona, Révai Nagy Lexikona, Új Magyar Lexikon címe.

A lexikonszerkesztés *erdélyi magyar úttörője Bod Péter magyarigeni lelkipásztor, aki *Magyar Athenas c. munkájában (Nagyszeben 1766) betűrend szerint 528 írónak ismerteti életét és munkásságát az egész magyar nyelvterületről, tudományos művek szerzőit épp úgy sorba véve, mint a szépírókat. A romániai magyar szellemi életben e munkát az *Osvát Kálmán szerkesztette *Erdélyi Lexikon (Nv. 1929) követi, enciklopédikusan átfogva a közélet gazdasági, tudományos, közigazgatási és irodalmi jeleseit és intézményeit, sőt gazdasági és kereskedelmi vállalatok szócikkeit is tartalmazza. Az *erdélyi jelleg abban is kifejezésre jut, hogy közöl román és német vonatkozású anyagot is. Egyidejűleg jelent meg *Klein Dezső ügyvéd szerkesztésében az Erdélyi és Bánáti Közgazdasági Lexikon (Nv. 1929), bankok, takarékpénztárak, gyáripar, kereskedelem tárgykörével (munkatársai közt szerepel Fóris Lajos, *Endre Károly és Gyárfás Elemér, grafikonokkal, térképekkel Kursinszky Kálmán), példát adva *szaklexikonok számára. Következett *Damó Jenő Ki kicsoda? c. kötete (Tv. 1930), 2. kiadásában már *erdélyi nevekkel bővítve (Arad 1931). A *Várady Aladár és *Berey Géza szerkesztésében megjelent *Erdélyi monografia (Szatmár 1934) ugyancsak enciklopédikus jellegű, az Osvát-féle lexikonra épül s annak anyagát vezeti tovább öt évvel, de az adott közművelődési keresztmetszet önkényes és regionális. A budapesti Béta *Irodalmi Társaság Ki kicsoda?-jellegű Kortársak lexikona számára készült A romániai magyar nyelvterület szellemi és közéleti személyiségei c. betét (Kv. 1939) *Gara Ernő összeállításában.

Romániai magyar életrajzokra és irodalmi anyagra is kitérnek a magyarság egyetemét átfogó budapesti kiadványok, így a Ványi Ferenc szerkesztésében megjelent Magyar irodalmi lexikon 1926-ban vagy a Szinnyei József megindította Magyar írók élete és munkái Gulyás Pál-féle új sorozata, 1939-ben megjelent I. kötetétől kezdve. *Erdély közéleti személyiségeit sorolja fel a Hortobágyi Jenő szerkesztette Keresztény magyar közéleti almanach (Bp. 1941), elmondva róluk, mit tettek magyarságukért a kisebbségi élet 22 éve alatt. *Erdély magyar szépirodalmáról számol be a *Benedek Marcell nevével jegyzett Magyar irodalmi lexikon (Bp. 1963-65) három kötete. Teljes adattárat a romániai magyar írásbeliségről és fenntartó intézményeiről a Romániai magyar irodalmi lexikon (RMIL) Kolozsvárt 1968. nov. 30-án alakult 11 tagú írói szerkesztőbizottsága kezdett összeállítani. Az öt kötetre tervezett mű I. (A-F) kötetét a Kriterion Könyvkiadó 1982. febr. 23-án mutatta be Nagyváradon. A II. (G-Ke) kötet 1983-as évszámmal hatósági letiltás következtében gépiratban rekedt, s csak a Ceauşescu-diktatúra bukása után, 1991. júl. 19-én került INDEX-borítóval forgalomba Nagyváradon az RMDSZ székházában tartott ünnepség keretében. Az elhalálozott *erdélyi magyar személyiségek adatait közli a Kenyeres Ágnes szerkesztésében 1967-ben Budapesten indult Magyar életrajzi lexikon kiegészítő kötettel 1981-ig ért három kötete.

Rejtett ~-típusnak nevezhetjük a folyóiratokban, évkönyvekben egy-egy *szempont szerint válogatott betűrendes közlést. Ilyen például az *Igaz Szó munkatársainak életrajzi felsorolása (1977/8) vagy a Romániai Magyar Írók Repertóriuma *A Hét 1978-as évkönyvében Bernád Ágostontól s *Katona Szabó István Színházi Kislexikona *A Hét 1982-es évkönyvében, mely a romániai magyar színi élet 472 művészének pályáját rajzolja fel.

Román fedőjelzés alatt magyar szerzőket is bemutat "de naţionalitate maghiară" megkülönböztetéssel az Albatros Könyvkiadó kislexikon-sorozata, így a magyar szépírókat és lapokat Marian Popa Dicţionar de literatură română contemporană c. kötete (2. kiadás, 1977), s ugyancsak példaszerűen a romániai magyar történészeket a Ştefan Ştefănescu összeállította Enciclopedia istoriografiei româneşti (magyar társszerző Demény Lajos, 1978). Ugyancsak nemzetiségi különbség nélkül mutatja be a zenei élet jeleseit Viorel Cosma Muzicieni români (1970) c. zenei lexikonja, méghozzá úgy, hogy 3. kiadása (I. kötet, 1989) már a megfelelőbb Muzicieni din România címet viseli.

Dávid Gyula: Lexikonok és lexikonproblémák. *Utunk 1980/8, 9. Kántor Lajos: Apáczaitól Farkas Árpádig. Az RMIL első kötete. Könyvvilág, Bp. 1982. Fehér Ferenc: Egy írásbeliség enciklopédiája. Magyar Szó, Újvidék 1982. nov. 13. Balogh Edgár: Egy könnyelműen bátor vállalkozás. 1988-as beszélgetés az RMIL-ról. Közli Páll Árpád: Harangszó a mélyből. Bp. 1991. 30-36. Gaal György: Kortárs magyar írók kislexikona. 1959-1988. NyIrK 1990/2. Csiszér Alajos: Egy lexikon története. Kisalföld, Győr 1991. nov. 23. Szőcs István: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. *Látó 1991/12. Dávid Gyula: Merre és hogyan tovább, Romániai Magyar Irodalmi Lexikon? *Látó 1992/3.