librettó

oldal nyomtatása Share

librettó zenés színpadi művek (opera, operett, *musical, balett) szövegkönyve. Rendszerint jelentősebb irodalmi alkotás vagy a népköltészet nyomán készül a színpadi követelmények érvényesítésével. Több esetben maga a zeneszerző írja, például Andrássi Ede (Nyugati álom, operett, 1921), *Bihari Sándor (Csongor és Tünde, Vörösmarty nyomán, opera, 1964), *Bródy Miklós (Thámár, a Biblia nyomán, 1922), Delly *Szabó Géza (A kontár, zenés történelmi játék, 1951), Magyari Zita (Csipike, *Fodor Sándor nyomán, 1991).

A zenés színpadi művek szövegírói legtöbbször ismert írók. Az erdélyi magyar zeneszerzés területén jeles librettisták: *Bárd Oszkár (Delly *Szabó Géza: Páter Gvárdián, opera, 1946), *Bartalis János (Eisikovits Mihály: A kecske meséje, meseopera, 1954), *Csire Gabriella (Liliomhullás, balett Vörösmarty Szép Ilonka c. költeménye nyomán, 1958; Hajnaltól hajnalig, opera Karikás Frigyes Júlia c. elbeszélése nyomán, 1965; Válságos órák, opera az Alba Regia c. magyar film nyomán, 1967; A varázsló kosara, zenés mesejáték, 1972; Szavak háza, *daljáték gyermekek számára, 1973; Napfia dalia, opera-balett székely népmese alapján, 1981. Mindezek *Csire József megzenésítésében; Hamupipőke közbelép, *musical *Czakó Ádám zenéjére, 1973), *Dehel Gábor (Junger Ervin: Találkozások, balett Mihai Beniuc és *Horváth Imre versei nyomán, 1964); Földi Janka (*Bihari Sándor: Kádár Kata, opera, 1952); Gál Margit (Jodál Gábor: Meseország kapujánál, balett, 1952), *Horváth Béla (Hary Béla: Sárga rózsa, Jókai nyomán, balett, 1975), Jánosházy György (Junger: A helység kalapácsa, Petőfi nyomán, opera, 1967); *Kaczér Illés (Bretan Miklós: Gólem, avagy az agyagember lázadása, opera, 1924), *Kálmán Andor (Andrássi: Záróra a Vitriol kávéházban, operett, 1920), *Marton Lili (Eisikovits: A csalafinta kút, meseopera, 1962), *Rónai Antal (Junger: Júlia kisasszony, opera Strindberg nyomán, 1959), Sárossy Ödön (Demian-Fischer Vilmos: Vigyázat, filmeznek? Figyelem, felvétel! operett-musical, 1976; uő. *Horváth Bélával: Forgóajtó, *musical, 1971), *Szabó Imre (Eisikovits: Aranykoporsó, *daljáték, 1935), *Szinberger Sándor (Demian-Fischer Vilmos: Kelepce, opera, 1965), Szőcs István (Vermesy Péter: Ördögváltozás Csíkban, *Tamási Áron nyomán, opera, 1970, bemutató 1991).

Ismerünk népdalok, balladák nyomán szerzett zenés színpadi műveket kimondott ~ nélkül. Ilyen *Birtalan József Kontyoló (1967), Körösfői bércek alatt (1969) és Szivárvány havasán (1972) c. műve, Szabó Csaba A betyár balladája (1966) c. balettje vagy *Zoltán Aladártól a Biborkáné lánya (1962), Farsangi esték (1969), Bihari leánykérők (1971) és Tatrangi borica (1973). A zenés-táncos jelenetek egy csoportja ~szerű költői programra építi cselekményét: ilyen *Hajdu Zoltán két szövege, a Búzakoszorú (1960) *Zoltán Aladár és az Aranyszőrű bárány (1969) Szabó Csaba megzenésítésében.

(B. A.)

Lakatos István: A kolozsvári magyar zenés színpad (1792-1973). 1977. Mihai Popescu: Repertoriu general al creaţiei muzicale româneşti I. 1979; Supliment, 1987. Angi István: Játék a szöveggel. Helikon 1991/35.