Lósy-Schmidt Ede

oldal nyomtatása Share

Lósy-Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy, 1879. okt. 27. 1948. ápr. 6. Budapest) technikatörténész, lexikonszerkesztő, muzeológus. Mérnöki oklevelet Darmstadtban szerzett (1906), ahol tanársegédként is működött. Debrecenben bölcsészdoktorrá avatták. 1908-tól a budapesti MÁV-igazgatóság hídosztályának munkatársa, majd a Mérnök Egylet technikatörténeti gyűjteménytárának megszervezője.

Előbb műszaki kérdésekkel foglalkozott: A közutak porképződésének csökkentése c. tanulmányával a környezetvédelmi irányzat korai előfutárának tekinthető. Érdeklődési körének alakulása hovatovább a technikatörténet akkoriban még hiányosan művelt útjára térítette. Közel másfél évtized során megjelent tanulmányai, könyvei jelzik ez irányú gazdag munkásságát (1923-35). Ezek egyik csoportjába a régi Duna- és Tisza-hidak építéstörténetét tisztázó írások tartoznak, a híres hortobágyi Kilenclikú Híd építésének körülményeit is kivizsgálta. Tanulmányainak egy újabb csoportja a természettudós Hatvani István, a gyufát tökéletesítő Irinyi János és Rómer István, az optikai távírót készítő Chudy József alakját elevenítette fel. Közben az építész-művésztörténész Barát Bélával együtt szerkesztője az első magyar nyelvű Technikai Lexikon két kötetének (Bp. 1928).

A Székely Nép öt vasárnapi számában folytatásokban ismertette a *Székely Nemzeti Múzeum alapításának előzményeit, kialakulását, a gyűjtemények gyarapodását, valamint a múzeumban dolgozó kiemelkedő személyiségeket (1943). E cikksorozat később A *Székely Nemzeti Múzeum célja, feladata és alapításának rövid története címmel külön füzetben is megjelent a sepsiszentgyörgyi Jókai Nyomda kiadásában.

(B. Z.)