Lőrincz László (Brassó, 1925) (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Lőrincz László (Brassó, 1925. jan. 11.) jogi szakíró, társadalomkutató. A középiskolát szülővárosában és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban (1945), jogi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen (1949) végezte, a *Móricz Zsigmond Kollégium tagja (1945-48). Doktori címet a leningrádi egyetemen szerzett (1953). Pályáját mint előadótanár a bukaresti egyetem jogi fakultásán kezdte (1954-56), az RNK Akadémiájának titkára, a Külügyminisztérium munkatársa, az Akadémiai Könyvkiadó főszerkesztője (1958-63), az Akadémia Jogtudományi Intézetének főmunkatársa, 1971-től a Politikai Tudományok és a Nemzeti Kérdés Tanulmányi Intézetének aligazgatója. 1977-től egyetemi tanár, 1977-78-ban a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumban államtitkár. Támogatásával kísérletek történtek az ipari líceumi oktatás keretében a magyar nyelvű szakképzés és szaktankönyv-kiadás megteremtésére s a magyar iskolarendszer elsorvasztásának megakadályozására, valamint egy tanítóképző tagozat visszaállítására a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, de mindezért eltávolították a minisztériumból és áthelyezték a Ştefan Gheorghiu Főiskolára. 1990-től a kisebbségi élet jogi szabályozásának több kérdéséről közölt cikkeket *A Hétben és a Romániai Magyar Szóban.

Első írását a *Népi Egység közölte 1944 őszén. Társadalompolitikai cikkei az Előre, Művelődés, Korunk, Könyvtári Szemle, *TETT hasábjain jelentek meg; román, francia, orosz nyelvű szaktanulmányaival a Studii şi Cercetări Juridice, Revista Română de Drept, Cercetări Filozofice, Viitorul Social, Studii şi Cercetări de Documentare şi Bibliologie, Revista bibliotecilor, Arbitrajul, Apărarea Patriei, Era Socialistă és más folyóiratok, kiadványok hasábjain találkozunk. Témaköre az államelmélet, a kontinuitás és diszkontinuitás a *demokrácia fejlődésében, a polgári állam felbontása.

Ifjúkorában részt vett a MADOSZ munkájában, majd az MNSZ végrehajtó bizottságának tagja.

Önálló munkája: Democraţia burgheză (monográfia, 1968).

Huszár Sándor: A *testvériség új intézete. Beszélgetés L. L.-val. *A Hét 1972/4.



Lőrincz László (Brassó, 1925. jan. 11.) – jogi szakíró, társadalomkutató. A középiskolát szülővárosában és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban (1945), jogi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen (1949) végezte, a Móricz Zsigmond Kollégium tagja (1945–48). Doktori címet a leningrádi egyetemen szerzett (1953). Pályáját docensként a bukaresti egyetem jogi fakultásán kezdte (1954–56), az RNK Akadémiájának titkára, a Külügyminisztérium munkatársa, az Akadémiai Könyvkiadó főszerkesztője (1958–63), az Akadémia Jogtudományi Intézetének főmunkatársa, 1971-től a Politikai Tudományok és a Nemzeti Kérdés Tanulmányi Intézetének aligazgatója. 1977-től egyetemi tanár, 1977-78-ban a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumban államtitkár. Támogatásával kísérletek történtek az ipari líceumi oktatás keretében a magyar nyelvű szakképzés és szaktankönyv-kiadás megteremtésére s a magyar iskolarendszer elsorvasztásának megakadályozására, valamint egy tanítóképző tagozat visszaállítására a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, de mindezért eltávolították a minisztériumból és áthelyezték a Ştefan Gheorghiu Főiskolára. 1990 után a kisebbségi élet jogi szabályozásának több kérdéséről közölt cikkeket A Hétben és a Romániai Magyar Szóban.

Első írását a Népi Egység közölte 1944 őszén. Társadalompolitikai cikkei az Előre, Művelődés, Korunk, Könyvtári Szemle, TETT hasábjain jelentek meg; román, francia, orosz nyelvű szaktanulmányaival a Studii şi Cercetări Juridice, Revista Română de Drept, Cercetări Filozofice, Viitorul Social, Studii şi Cercetări de Documentare şi Bibliologie, Revista bibliotecilor, Arbitrajul, Apărarea Patriei, Era Socialistă és más folyóiratok, kiadványok hasábjain találkozunk. Témaköre az államelmélet, a kontinuitás és diszkontinuitás a demokrácia fejlődésében, a polgári állam felbontása.

Ifjúkorában részt vett a MADOSZ munkájában, majd az MNSZ végrehajtó bizottságának tagja.

 

Önálló munkája

Democraţia burgheză (monográfia, 1968)

 

Folyóiratokban

A választási törvény funkciója (A Hét, 1990/9.); Demokrácia – de milyen? (A Hét, 1990/11.); A hatalom szétválasztásának elve (A Hét, 1990/15.); A politikai pártok (A Hét, 1990/20.); A parlament (A Hét, 1990/25.); Az emberi jogok történelmi fejlődése (A Hét, 1990/36–38.); Az alapvető emberi jogok fejlődésének jelenkori irányvonalai (A Hét, 1990/40.)

 

Irodalom

Huszár Sándor: A testvériség új intézete. Beszélgetés L. L.-val. A Hét 1972/4.