Lőwy Dániel

oldal nyomtatása Share

Lőwy Dániel (Kolozsvár, 1953. okt. 10.) kémiai szakíró. ~ Károly fia. Szülővárosában a 11-es sz. Líceumban végzett (1972), a Babeş-Bolyai Egyetem kémiai karán szerzett oklevelet (1977). Szakpályáját az aradi Műtrágya Kombinátnál kezdte (1977-78), a kolozsvári Farmec kozmetikai gyár tudományos kutatója (1978-81), majd egyetemi pályára lép, a kolozsvári egyetem tanársegédje. 1985-ben a Román Akadémia Teclu-díját nyerte el, 1991-ben doktorált. Szaktanulmányait a Revista de Chimie, Materiale Plastice, Revista de Fizică şi Chimie, a Revue Roumaine de Chimie, a párizsi Analysis (1986) és az indiai Bulletin of Electrochemistry (1988) közli.

Az irodalmi műveltséget a reáltudománnyal párosító a "két kultúrát" együtt láttató tanulmányaival a *Korunkban tűnt fel, ezek közül kiemelkedik A "törvények törvénye": a szimmetria (1980/1-2), az Ifjúkor, koraérettség, zsenialitás (1985/7) és az illatok kultúrtörténetét adatoló Egymásba csendül a szín és *a hang s az illat (1988/3) c. írása. Cikkei jelentek meg A Hét, Ifjúmunkás, *Igazság hasábjain is; a *Korunk 1989-es évkönyvében Mindennapi levegőnk c. környezetvédelmi írásával, az 1990-es *Előre Naptárban (1989) Város felülnézetben c. írásával szerepel. Demeter V. Jánossal közös sorozatai közül a Nem félünk a vegytantól az Ifjúmunkásban (1988/32-1989/21), a Kolozsvár reneszánsz műemlékei a Jelenlétben (1990/6-13) láttak napvilágot. Várfalva és Bod Péter emléke c. cikkét a budapesti *Honismeret közölte (1990/6-13). Részt vesz az 1990-től Kolozsvárt megjelenő EMT-Info (az Erdélyi Műszaki Társaság alkalmi kiadványa) szerkesztésében.

Álneve: Feleki Ármin.