Magyari András

oldal nyomtatása Share

Magyari András (Gyergyóalfalu, 1927. nov. 17.) történész. Középiskolát Gyergyószentmiklóson végzett (1948), a Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett (1952). Pályáját a nagyenyedi történelmi múzeumban kezdte (1952-53), majd a Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes történeti tanszékre került. Az egyetemek egyesítése után tanársegéd (1959-67), adjunktus (1968-77), a történelemtudomány doktora (1973), docens (1978-89), a Babeş-Bolyai egyetem professzora. A Történészek és Filológusok Egyesülete Kolozs megyei szervezetének alelnöke (1980-88), a Babeş-Bolyai Egyetem prorektora (1990-től).

Székely földműves szülők gyermekeként megőrizte érdeklődését a parasztság sorsa iránt a tudományos pályán is. Kutatási területe *Erdély XVII-XVIII. századi története, különös tekintettel a Habsburg-uralom kiterjesztésének és megszilárdításának körülményeire és következményeire; vizsgálta a felvilágosult abszolutizmus *erdélyi kérdéseit és a parasztmegmozdulásokat. Szakfolyóiratokban mintegy száz közleménye jelent meg, így a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Series Historica tanulmányát közli a máramarosi parasztság Habsburg-ellenes és antifeudális harcáról (1961), a Răscoala lui Horea c. gyűjteményes kötetben a Horea-felkelés nyomán kibontakozott mezőségi parasztmegmozdulásokat mutatja be román nyelven (1984), s ugyancsak a Babeş-Bolyai Egyetem folyóiratában ismerteti a francia forradalom *erdélyi visszhangját francia nyelven (1989).

Közreműködött a Történeti kronológia két kötetének összeállításában (1976), tanulmányaival szerepel a Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből (1976) és a Székely felkelés 1595-1596 c. kötetben (1979). A Rákóczi-tanulmányok (Bp. 1980) c. gyűjteményben A Rákóczi-szabadságharc társadalmi feltételeinek kialakulása *Erdélyben c. írásával vesz részt.

Sanyarú világ c. alatt közzétette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva a kurucok elől Nagyszebenbe menekült, Habsburg-párti Wesselényi István 1703-1705-ös kéziratos *naplóját (1983) és Demény Lajossal együtt e *napló 2. kötetét (1985).

Önálló kötete A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében c. dokumentum-összeállítás (1984).

Imreh István: Wesselényi István világa. *Utunk 1983/28. Csetri Elek: A *naplóíró, a kancellár és a Habsburgok. *A Hét 1983/39. Egyed Ákos: Wesselényi István kuruckori *naplója. *Korunk 1983/11.