Magyar Kisebbség

oldal nyomtatása Share

Magyar Kisebbség nemzetpolitikai *szemle, 1922 és 1942 között havonta kétszer megjelenő folyóirat Lugoson. 480 számával a leghosszabb időtartamú romániai magyar folyóirat a két világháború között. Szerkesztette *Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József. Felelős szerkesztője 1924-ig Sulyok István, 1924-től *Jakabffy Elemér, aki 1938-tól megszűnéséig a lap igazgatója is. 1924-től kizárólag *Jakabffy Elemér a lap szerkesztője. 1923-tól melléklapot is jelentet meg *Glasul *Minorităţilor címmel, amely román, német és francia nyelvű cikkeiben éppúgy szolgálta az egyetemes kisebbségi ügyet és adattára volt *minden, a kisebbségekre vonatkozó megnyilatkozásnak, *mint a ~. Ugyancsak 1923-tól francia nyelvű mellékletben La Voix des *Minorités közölte fontosabb cikkeinek, tanulmányainak kivonatát. 1929-30-ban Kisebbségi Iskolaügy címmel adott ki félévenkénti, 1934-től Népnevelés címen havi mellékletet, majd 1937-től Kisebbségi Jogélet c. állandó melléklet is következett. A magas színvonalú, komolyan dokumentált, objektív hangvételű *szemle az európai kisebbségtudomány úttörője volt, s nemcsak Romániában szerzett tekintélyt és széles olvasótábort, hanem nemzetközi téren is.

A ~ monográfiáját még a 80-as évek elején megírta *Balázs Sándor, de a cenzúra megakadályozta a megjelenést, s a *kézirat *mindmáig kiadásra vár. Ez az alapvető munka külön fejezetben méltatja Jakabffy külpolitikus voltát. A főszerkesztő eszerint "az egyetemes kisebbségi gondolat szolgálatában állt, amolyan »kisebbségi internacionalistának« tartotta magát". A mű hivatkozik a lap A *mi ügyünk *mint az európai politika próbaköve c. programcikkére (1933/22), melyben Jakabffy "a világháború veszélyét a 40 *milliós európai kisebbséggel szemben tanúsított bűnös nemtörődömségben kereste". Ez egyben a Genfben székelő Népszövetség bírálata is volt, s megmagyarázza, *miért korlátozódott a "Genfet járó kisebbségi-politikus" nemzetközi fellépése a romániai magyar sérelmek felpanaszolására. Bár a ~ *mint egyetlen európai kisebbségügyi *fórum felkarolta a baszk, katalán, breton, lengyelországi ukrán és orosz, olaszországi és franciaországi német s más európai kisebbségek törekvéseit, Jakabffy fellépései a szervezett nemzetkisebbségi tanácskozásokon sem találkoztak kellő megértéssel egyfelől a kibontakozó fasizmus, másfelől egy kozmopolita "Európa-polgár" *eszme lényegében a kisebbségi kérdéseket elhanyagoló előítélete következtében.

A Balázs-monográfia figyelmet szentel a jogtudós Albrecht Ferenc Tradicionális, önkéntes és kényszerkisebbségek c. tanulmányának (1931/6), s ennek tipizálása alapján értelmezi a lap kisebbségpolitikáját, mely az új országhatárok közé került magyarság jogvédelmét szolgálja *mind az állampolgári hűség, *mind a nemzetiségi követelmények egyeztetésével. A ~ben találkozhatunk a románság olyan személyiségeivel, *mint Vasile Goldiş, Constantin Costa-Foru, Silviu Dragomir, C. Rădulescu-Motru, Aurel Socol, Victor Eftimiu, Petru Groza, sőt esetenként Nicolae Iorga történész, akiknek a hivatalos román uralmi politikától elütő megnyilatkozásait szívesen közölte a lap. A magyar olvasók tárgyilagos *szemlélete érdekében azonban kinyomtatott olyan fejtegetéseket is, amelyek a román állami törekvéseket tükrözték. "A folyóiratnak a románság felé nyújtott jobbja írja *Balázs Sándor nem volt megalázkodás, nem zárta ki, sőt feltételezte a különbségtételt. Kitűnően el tudták választani a búzát az ocsútól, különbséget tettek a jóindulatú és rosszindulatú gesztusok között, s ezt a kritikai szelekciót a múltra is alkalmazták."

Az élénksárga címlapjával feltűnő ~ rendszeresen közölt művelődésszociológiai, irodalompolitikai tanulmányokat is. Munkatársi gárdáját *Mikó Imre így jellemzi: "...a lap állandó munkatársai a konzervatív és liberális, sőt polgári radikális közírók, tudósok, politikusok köréből kerültek ki. A nagyszámú és jelentős külföldi szerző mellett katolikus történetírók Karácsonyi János, Bíró Vencel, *Bitay Árpád éppen úgy megszólaltak, *mint a szabadelvű *Miklós">*Krenner *Miklós vagy az *Erdélyi Irodalmi Társaságban egymással szemben álló *Dózsa Endre és a radikális Szentimrei Jenő, a kisközösségi önkormányzat eszméit hirdető *Paál Árpád éppen úgy, *mint ellenlábasa, a liberális *Hegedűs Nándor [...] A munkatársi gárda általában mégiscsak a *Magyar Párt reformszárnyát képviselte. Ezekhez csatlakozott a nemzetiségtudomány számos szakembere, *mint Balogh Artúr, Pál Gábor, Gál Kelemen, Fritz László, Balázs András és Móricz *Miklós..."

Jelentős szerepet töltött be a ~ a magyar iskolaügyet fenyegető megszorítások feltárásában. Barabás Endre tanítóképző intézeti igazgató a lap 1929. évi kötetében az *erdélyi magyar iskolák számában beállott változásokat ismerteti, szemelvényeket közöl Románia oktatásügyi statisztikájából, beszámol a magyar tannyelvű állami középfokú iskolák sorsáról 1919-től 1928-ig, s kimutatást ad *Erdély 1927. évi tanköteleseiről felekezet és anyanyelv szerint.

Jakabffy tudatosan gondoskodott az utánpótlásról. Főleg a fiatal jogásznemzedékkel foglalkozott, a *Hitel köréhez tartozó Petrovay Tibor, Vita Sándor, *Venczel József közreműködésével hozta össze a "fiatalok számát", melyet a fiatal magyar ügyvédeké követett Parecz György, Szilágyi Olivér, Kiss Árpád és *Mikó Imre írásaival. A Vásárhelyi Találkozót a ~ rokonszenvvel kísérte (Becsky István számolt be róla), s hamarosan sor került Asztalos Sándor és *Mikó Imre szerkesztésében a havonta mellékelt Kisebbségi Jogélet sorozatára is.

Megnehezült körülmények közt folytatólag vállalta szerepét a ~ az Antonescu-diktatúra alatt is Dél-Erdélyben. Ekkor lép fel a lapban *Szemlér Ferenc és *Kacsó Sándor a felekezeti oktatás kérdéseivel, *Vita Zsigmond és *Józsa János tanulmányaival, a jogászok és közgazdászok új nemzedékéből Takáts Lajos, Kecskés József. A ~ ebben az időben sokat foglalkozik helytörténettel, s különlenyomatként elindítja a *Délerdélyi és Bánsági Tudományos Füzetek sorozatát. A lap betiltásával ez a sorozat is megszűnt.

(Sz. J.)

Balogh Edgár: Figyelemre méltó örökrész. *Korunk 1969/10; uő. Kettős örökség erkölcse. *Korunk 1972/10. *Mikó Imre: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség. *Korunk 1973/8. *Balázs Sándor: Lugosi üzenet. A Magyar Kisebbség monográfiája. *Kézirat. *Jakabffy Elemér: Nemzetiségpolitikai írások. 1993. Téka. Magyar Kisebbség. 1922-1942. Repertórium. I-II. Összeállította Kassai Magdolna. Szeged 1993.