Márki Sándor

oldal nyomtatása Share

Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. márc. 27. 1925. júl. 1. Gödöllő) történetíró. Középiskoláit Nagyváradon a premontreiek gimnáziumában és Budapesten, a történelem-földrajz szakot a budapesti egyetemen végezte (1876), doktori címet szerzett (1877). Tanári pályáját Aradon kezdte, ahol a Kölcsey Egyesület alelnöke, majd pozsonyi középiskolában tanított. 1892-től huszonkilenc éven át rendes tanár a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetemen, ahol az egyetemes történelem közép- és újkori tanszékén ad elő. A Mátyás-szobor alapkőletételénél, a brassói Honterus-emlékünnepen, a segesvári Petőfi-napon, a tordai Jósika-emléktábla avatásánál az egyetemet képviselte, a Mikes család zabolai kastélyánál lezajlott koszorúzási ünnepen az MTA szónoka. A magyar egyetem kényszerű távozása után 1919-ben Kolozsvárt maradt és a Református Teológián működő egyházközi tanárképzőn tanított tovább 1921 őszéig. A tanárképző betiltása után Szegeden folytatta egyetemi működését.

Különleges figyelemmel fordult a parasztmozgalmak és a szabadságharcok története felé. Dózsa Györgyről írt s két kiadásban is megjelent (Bp. 1883, 1913) monográfiájával kapcsolatban jegyzi meg méltatója, *Bíró Vencel történetíró: "A bírálatok elhibázottnak tartották a szerző történeti felfogását, aki az újkor eszméi szempontjából ítélkezve hősét Danton elődjének tartja és a *demokrácia úttörőjének dicsőíti."

Megírta a Péró-lázadás (Arad, 1893) és az 1848-49-es magyar szabadságharc történetét (Bp. 1898), főműve a háromkötetes II. Rákóczi Ferenc (Bp. 1907-1910). Szívesen foglalkozott román irodalmi kérdésekkel, így már fiatalon Bihari román írók c. alatt (Nv. 1880) nem kevesebb, mint 98 román szerzőt mutatott be; foglalkoztatta a Horea-felkelés átterjedése Magyarországra (a Századokban két közlése, 1894); lefordította franciából Nicolae Iorga akadémiai felolvasását II. Rákóczi Ferencről, és Al. D. Xenopol Románia történetéről szóló munkájának egy részét.

Érdekelte a helytörténet és földrajz. Megírta Arad vármegye és város történetét két kötetben (Arad 1892-1895). Középiskolások számára készült történeti és földrajzi tankönyvein, valamint egyetemi jegyzetein több nemzedék nevelkedett fel Erdélyben. Ismeretterjesztő közléseivel Kolozsvárt a Pásztortűz, A Hírnök, Erdélyi Irodalmi *Szemle és *Ellenzék hasábjain jelentkezett. A kolozsvári egyetem történetét az 1914-18-as háborúban az Acta Universitatis Litterarum regiae hungaricae Francisco-Josephinae Kolozsvariensis c. sorozatban örökítette meg.

Nevét viseli a Márki Sándor-díj, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének aradi szervezete 1992-ben létesített jeles magyar pedagógusok jutalmazására.

Bíró Vencel: M. S. Erdélyi Irodalmi *Szemle 1927/2. Több más értékelő cikkel és bibliográfiával kiegészítve újraközölte a Márki Sándor emlékkönyv. Kv. 1927. *Kovách Géza összeállításában: M. S. Népek közeledése. Testamentum. 1976.