Márkos András

oldal nyomtatása Share

Márkos András (Kolozsvár, 1919. febr. 6. 1972. máj. 18. Kolozsvár) szobrász. Középiskolát szülővárosa Unitárius Kollégiumában végzett (1938), ahol rajztanára, Tóth István szabadiskolai kurzusain is foglalkozott vele. Szakmai tanulmányait a Bukaresti Szépművészeti Főiskolán kezdte meg (1938-40), majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskola szobrászati és pedagógiai szakán szerzett oklevelet (1944). Cornel Medrea, ill. Bory Jenő és Szőnyi István irányította, majd a kor kiváló szobrászával, Medgyessy Ferenccel talált kapcsolatot. Hazatérte után Székelykeresztúron rajztanár (1944-50), ahol diákjaiból megalakította a Kriza János Népi Kollégiumot; 1951-től haláláig a kolozsvári Képzőművészeti Középiskola tanára.

Pályája kezdetén érdeklődéssel fordult a szociográfiai falumunka felé, végzett néprajzi, népművészeti és népzenei gyűjtést, szervezett tánccsoportot, énekkart. 1942 nyarán a kászonszéki falvakban végzett gyűjtőmunkájáról Kászoni kapuk c. tanulmányában számolt be (kötetben holta után jelent meg). Rajzokkal illusztrált Homoródalmási szállások c. írását *Gunda Béla méltatta (első közlésben Ethnographia, Bp. 1958/3). Korai szobrain még tanulóéveinek emlékei érződnek (Kalauznő; Apó; Táncoló lányok; Rucatöltő; Termékenység), ezeket követi a népéletből kiinduló közösségi élmények feldolgozása (Leány öntözőkannával; Lábmosó; Kapás kisleány). A művészi *groteszk lehetőségeit kutatva készített kasírozott maszkokat, pléhkivágásokat (Nagy Imre; Vigyori; Iszonyú; Vérszomj; Szájtáti; Elbölcsült).

Szobrászatában a 60-as évek közepétől a műkő, ill. színezett cement használata hoz korszakváltást. Előbb portrékat mintáz belőle, kitűnő lélektani ábrázolásokat (Horváth István; Páll Lajos; Balázs Imre), majd kompozíciós műveket alkot, ezek közül a Haragvó Toldi és a többalakos Budai Ilona ballada-képsora a kisbaconi *Benedek Elek Emlékház parkjában áll. Elmélyült előtanulmányok után alkotta meg a Ferenczy Béni művéhez hasonlóan deheroizáló szellemű, realista Petőfi-szobrát, ezt bronzba öntve 1973. jan. 21-én avatták fel Székelykeresztúr főterén. Egy valamivel korábban készült Petőfi-mellszobra 1992 óta ugyancsak Székelykeresztúron, a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt áll. Pályatársairól, művészeti-irodalmi életünk ismert alakjairól (Abodi Nagy Béla, Kányádi Sándor, Kovács Zoltán, Aurel Ciupe, Andrásy Zoltán, *Benczédi Sándor, Szervátiusz Tibor) krétarajzban készült karikatúráit is csak halála után mutatták be a *Korunk Galériában (1976).

Művészeti-esztétikai kisesszéivel, kortárs alkotókról írt pályarajzaival az *Utunk, *Igaz Szó, *Korunk, *Művelődés hasábjain jelentkezett. Bevezető tanulmányával jelent meg szobrász-társa, *Benczédi Sándor Kisszobrok c. albuma (Kv. 1959). Írásainak gyűjteményét *Banner Zoltán rendezte sajtó alá Válaszok ismeretlen kérdezőnek (Kv. 1980) c. alatt.

(M. J.)

Szőcs István: Jellemzés és lényeg. *Utunk 1969/29. Jánosházy György: M. A. szobrai. *Igaz Szó 1969/12.