Marton Lili

oldal nyomtatása Share

Marton Lili (Budapest, 1914. dec. 12.) író, színműíró, ifjúsági író, műfordító. Középiskolát Kolozsvárt végzett (1931), angol-francia szakos tanulmányokat az I. Ferdinand-Egyetemen (1932-35), majd Rómában folytatott (1935-36). Újságírói pályára lépett, az *Ellenzék (1936-41), a budapesti Mai Nap és Színházi *Magazin (1941-44), a kolozsvári Erdély, majd a *Világosság (1944-51) munkatársa. Írásait közli az *Utunk, Dolgozó Nő, Új Élet, *Napsugár.

Első verse *Benedek Elek Cimborájában jelent meg középiskolás korában, első riportját az *Ellenzék közölte (1932). Az *Ellenzékben különös érzékenységgel mutatta be a világban csetlő-botló, nagyobb erőknek kiszolgáltatott kisembert. Egy érdekes riportsorozatban (1935-36) elvezette az olvasót a színház kulisszái mögé, a színházi sikerek névtelen munkásai díszletezők, öltöztetőnők, világosítók világába. Egy külvárosi riportja szolgált alapul a Sikátor c. vígjátékának, melyet 1937-ben díjjal tüntetett ki az akkori Thalia Magyar Színház RT. Ha élnének... c. drámájával a színház stúdiószínpadán szerepelt (1948). Mesejátékait, Babvirág az erkélyen c. vígjátékát a TV is közvetítette. Gazdag irodalmi termésének legjelentősebb része az ifjúságnak szóló regények sora.

Megírta mestere, *Benedek Elek életrajzát. Fordított világ c. bábjátéka az Alecsandri-pályázaton (1957), Hegyen-völgyön, tengeren át c. novelláskötete az Országos Pionírtanács részéről (1976) nyert elismerő díjazást. Fordításában jelentek meg Nina Cassian, Constanţa Buzea, Lucia Olteanu, Mircea Sîntimbreanu ifjúsági és gyermekkönyvei. Az *Utunkban a 60-as évektől megjelentetett útleírásaiban a Kazahsztántól a spanyol tengerpartig és Skandináviától a görög félszigetig sok földet bejáró, a nagyvilág kisembereire *figyelő írónő szólal meg.

1990 óta írásait a Szabadság, Helikon, Keresztény Szó, Üzenet, Cimbora, Családi Tükör, Kelet-Nyugat s folytatólagosan a *Napsugár és *Szivárvány közli. Riportjainak egész írói pályájára kiterjedő válogatása: Emberek, tájak, történetek, 1993.

Kötetei: Bambó (Bp. 1939, Bp. 1991); Utóirat (Bp. 1942); Benkő András hazatér (regény, Bp. 1943); Harc a gyermekért (riport, 1949); Anna néni nyaralása (elbeszélés, 1949); Kőországi kisfiú (ifjúsági regény, 1955); Három kis elefánt (mesekönyv, 1956); Taligás király (mesék, 1957); Csillagfi (ifjúsági regény, 1958); Szelídke és Szépszál vitéz (verses mese kicsiknek és nagyoknak, 1959); A rossz fiú (ifjúsági regény, 1960); Négy város meg egy kisfiú (1961); Misimás (elbeszélés gyerekeknek, 1964); Porcelánkisasszony (ifjúsági regény, 1966); Mákszemország (mesék, 1967); Az anyák nem halnak meg (regény, Kv. 1970); Külvárosi menyegző (regény, 1970); Melyik vagy te? (A. Tollas Júliával, gyermekversek, 1970); Hegyen-völgyön, tengeren át (novellák, 1972); Elek nagyapó (*Benedek Elek életének regénye, 1975); Totyi és Peták, a két világjáró (ifjúsági riportregény, 1979); Tizenéves házaspár (ifjúsági regény, Kv. 1980); Jutka a nagyvilágban (ifjúsági regény, 1983); Nehéz kamasznak lenni, avagy Péter és családja (ifjúsági regény, Kv. 1986); Varázstükör (Színjátszás és szereplés az iskolában. 1986).

Álneve: Kászoni Kata.

(B. E.)

Nagy István: A rossz fiú és a jó leány. *Utunk 1960/49. Székely Erzsébet: Négy város meg egy kisfiú. *Igaz Szó 1962/2. Farkas Árpád: Misimás. *Utunk 1964/16. Szépréti Lilla: Az anyák nem halnak meg. *Igaz Szó 1971/5.