Metamorphosis Transylvaniae

oldal nyomtatása Share

Metamorphosis Transylvaniae Apor Péter 1736-ban írt korrajzának címe hasonló munkák élén századok múlva is feléledt.

1. *Venczel József 1936-ban indult rovata a Hitelben; e cím alatt hallatta az akkori magyar közélet minden fontos kérdésében a *fiatalok véleményét.

2. *Győri Illés István szerkesztésében 1937-ben Kolozsvárt kiadott tanulmánygyűjtemény. A bevezetés szerint a kötet Apor Péter munkájának 200. évfordulója alkalmából "történelmi tárgyilagossággal" kíván beszámolni az *Erdély Romániához csatolása óta eltelt 18 év változásairól. A könyv alcíme: Országrészünk átalakulása 1918-1936.

Az I. részben A nagy átalakulás c. alatt *Győri Illés István a politika, *Turnowsky Sándor a társadalom, Mikes Imre a sajtó, *Gaál Gábor az irodalom, Kőmíves Lajos a képzőművészet, *Janovics Jenő a színjátszás, Szeghő Imre a jogszolgáltatás, *Gyárfás Endre a közgazdaság és Karádi Nagy Lajos a sportélet terén történt változásokról értekezik. A II. rész Transzilvániai kalauz c. alatt az *erdélyi városok metamorfózisának sajátos történetét rajzolja meg. Kolozsvárról Szász Endre, Nagyváradról Tabéry Géza, Temesvárról Kalotai Gábor, Aradról Károly Sándor, Brassóról Pogány Marcel, Marosvásárhelyről Benczel Béla, Szatmárnémetiről *Baradlai László ad korhű képet. A kisvárosokról Gárdos Sándor, az Ókirályságba telepedett mintegy negyedmillió magyarról *Kakassy Endre számol be. A városrajzokat minden esetben "közgazdasági térkép" követi a gyárak-iparvállalatok, pénz- és biztosító intézetek, kereskedelmi cégek bemutatásával.

Az egykorú cenzúra követelményei szerint a helynevek a magyar szövegben románul, román helyesírással szerepelnek, de a szerkesztő az akkori körülmények között is hangsúlyozza "az itt élő s különböző nyelveket beszélő népek együvé tartozását" az egyenlőség *erdélyi sorsigénye szerint.

(B. E.)