Mikecs László

oldal nyomtatása Share

Mikecs László (Diószeg, 1917. szept. 27. 1944. dec. 4. Taganrog) történész, író. Középiskolát Aszódon végzett, magyar-német szakos tanári diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Eötvös-kollégista. 1942-ben került Kolozsvárra mint a Gyakorló *Gimnázium tanára. Bekapcsolódott az ETI munkájába, a *Hitel és *Erdélyi Múzeum munkatársa. 1944 őszén civilként elhurcolták, és szovjet fogolytáborban ifjan elhalálozott.

Már egyetemi hallgató korában feltűnt Románia c. útinaplójával, melyben Nicolae Iorga történész Vălenii de Munte-i szabadegyetemén töltött tanulmányi ideje alkalmából az országban szerzett tapasztalatairól számol be. Az 1940-ben a budapesti Bolyai Akadémia kiadásában megjelent munka a dunai népek egymásrautaltságára, a még hiányzó kelet-európai tudományok s egy Balkán-filológia szükségességére utal, s a Regátban élő kétszázezer magyar köztük a moldvai csángók sorsára figyel fel. Ebbe a tárgykörbe még 1941-ben visszatér Csángók c. monográfiájában, s ezt a moldvai katolikusok Bandinus-féle XVII. századi összeírásainak feldolgozásával egészíti ki.

Magyar nevek c. alatt a *Hitelben (1943/8) a vezeték- és keresztnevek mellett a földrajzi nevek megfejtésére is kitér. Új erdélyi tudomány c. tanulmánya az *Erdélyi Múzeumban (1944) a kisebbségi kérdésből kiinduló népiségtörténet felé tör utat. E tekintetben a Csűry Bálint-Szabó T. Attila-féle népnyelvkutató és a *Jakó Zsigmond és László Gyula nevével jelezhető néptörténeti iskolának nyújt elvi alátámasztást, javasolva "az új módszerű történeti kutatás kiterjesztését a románságra is". A *Termés hasábjain általa elemzett mesék, versesfüzetek és más népi termékek számbavételével kitér az íráskultúra széles mindennapi elterjedésére, s az új irodalomtörténettől megköveteli egy valóságos, egységes és teljes magyarság-kép kialakítását. Magatartásával kapcsolatban, mellyel egy reális népiségtörténet mellett foglalt állást, írja Szabó T. Attila: "...kritikai gondolkozása magasan kiemelte őt kora értelmiségi rétegének tévedező, ábrándokat kergető tömeg-emberei közül."

Tragikus emlékét apósa, *Áprily Lajos Taganrog c. költeményében örökítette meg. Sógora, *Jékely Zoltán Álom-rekviem c. versét "Mikecs László és társai emlékének" ajánlotta.

Munkái: Románia (Útijegyzetek. Méhely Iván borítólapjával. Bp. 1940); Csángók (A moldvai magyarság története. Bp. 1941); A moldvai katolikusok 1646-47. évi összeírása (a Bandinus-kódex feldolgozása, ETF 171. Kv. 1944); A Kárpátokon túli magyarság. Közli Deér-Gáldi: Magyarok és románok I-II (Bp. 1943-44); Új erdélyi tudomány (Jegyzetek az ETI működéséhez. ETF 190. Kv. 1944).

(B. E.)

Szabó T. Attila: M. L. Nekrológ. *Erdélyi Múzeum 1945. Újraközölve Nyelv és múlt. 1972. 515-16. Kósa László: M. L. emlékezete. Ethnographia, Bp. 1969.