Mikes Kelemen emlékezete

oldal nyomtatása Share

Mikes Kelemen emlékezete a szülőföldhöz való kötődés erkölcsi mértékének tekintett eszmei hagyomány. Ápolását, tudatosítását elsősorban az író rodostói bujdosásában szerzett főműve, a Törökországi levelek (1717-1758) egymást követő kiadásai szolgálták. A leveleskönyv a kései első megjelenéstől (1794) az I. világháború végéig hét teljes és öt szemelvényes kiadásban jelent meg Magyarországon, majd a II. világháború végéig Romániában két alkalommal került részleges kiadásra: a *Magyar Nép Könyvtára kiadványaként 29 levél szövege kurta tájékoztató jegyzet kíséretében (1930) s a Hasznos Könyvtár füzeteként (1936), népszerűsítő kiadványként 14 levél szövegét tartalmazva *Szentimrei Jenő előszavával és *Tamási Áron Levél édesanyámhoz c. esszéjével. Ugyanebben az időszakban Magyarországon öt újabb szemelvényes és egy teljes kiadás jelent meg, utóbbi Budapesten *Benedek Elek Mikes-portréjával (1944).

A II. világháború után Mikes irodalmi örökségének hazai tudatosításában, valamint egy korszerűbb és időszerűbb Mikes-jellemkép kialakításában úttörő szerepe volt *Szigeti Józsefnek. Gondozásában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel jelent meg a *Haladó Hagyományaink sorozatban a Törökországi levelek (1955), melyet részben átdolgozott változata követett (1963), bizonyítva a Mikes körül felélénkült közérdeklődést. Szigeti az *Igaz Szó, *Utunk, *Korunk, Előre, *A Hét hasábjain tanulmányaival, bírálatával, recenzióival, nyomtatásban is megjelent egyetemi előadásaival hozzájárult a Mikes-kérdés napirenden tartásához, s nevéhez fűződik a szépirodalommal rokonítható barokk szövésű, legendaszerű A kereszt királyi útja c. elbeszélő mű 1960-ban Désen felfedezett Mikes-féle fordításának ismertetése is a NyIrK 1962/1. számában (Mikes Kelemen ismeretlen kézirata).

A leveleskönyv 1967-ben a bukaresti Irodalmi Könyvkiadónál megjelent szövegében sajnos nem túl megbízható kiadását rövid időre rá újabb romániai megjelenés követte: a Tanulók Könyvtára 145. kiadványaként (Kv. 1974) 125 fiktív és 2 misszilis Mikes-levelet tartalmazó válogatás. Összeállította, az előszót (Vonások egy mai Mikes-arcon) és a jegyzeteket *Veress Dániel írta. Közben megjelent a Kriterion kiadásában a legnevesebb jelenkori Mikes-kutatónak, a teljes szövegkritikai kiadás gondozójának, az akkoriban a bukaresti egyetemen vendégelőadó Hopp Lajosnak a Mikes-kutatás addigi eredményeit hasznosító és összegező tanulmánykötete Mikes és világa címmel (1973). A legújabb romániai Mikes-kiadás a Kriterion *Magyar Klasszikusok sorozatában jelent meg Törökországi levelek Mulatságos napok címmel (1988). A két mű a Magyar Remekírók (Bp. 1984) Mikes-kiadványának szövegeit követi. Az utószót *Veress Dániel írta. A leveleskönyv a *Biblioteca Kriterion sorozatban Gelu Păteanu fordításában románul is megjelent (Scrisori din Turcia, 1980), az előszót Paul Cernovodeanu írta. A válogatás, a kísérő tanulmány és a jegyzetek *Veress Dániel munkája.

Jelentős esemény volt ~ során *Veress Dániel Mikes-drámájának ősbemutatója 1968. nov. 7-én, s az ezt követő országos vendégjáték 72 előadással és 28 000 nézővel élénk romániai és külföldi sajtóvisszhangot váltott ki. *Láng Gusztáv és *Szigeti József az *Utunkban, *Halász Anna az Előrében, Kántor Lajos a *Korunkban, Cseres Tibor a budapesti Élet és Irodalomban összpontosította a figyelmet ebből az alkalomból Mikes személyének értékelésére. A színmű kötetben való megjelenését (Mikes. Négy tél. 1969) követően *Veress Dániel egy kismonográfiát (A rodostói csillagnéző. *Kalauz Mikes Leveleskönyvéhez. 1972), egy tanulmánykötetet (Mikes és a szülőföld. 1976) és egy életrajzot (Így élt Mikes Kelemen. Bp. 1978) is írt. E munkákat szintén az ő tollából mintegy negyven Mikes-tanulmány, esszé, vitacikk, előadás, írói levél, műhelyvallomás egészíti ki, Mikest értelmezve és népszerűsítve *A Hét, *Utunk, *Igaz Szó, Előre, Megyei Tükör és a szegedi Tiszatáj hasábjain. A Mikes-kultusz ébrentartását szolgálták a háromszéki diákok zágoni és rodostói kerékpáros emléktúrái is, ezekre felfigyeltek a hatóságok és betiltották folytatásukat. A magyar irodalmi olimpiákon rendszerint szerepelt Mikes-tétel.

Zágonban már 1971-ben megalakult a Mikes Kelemen Művelődési Egyesület, mely feladatának a Mikes-örökség ápolását tekintette. Megrendezésében került sor 1972. júl. 8-án az első Mikes Kelemen Szimpozionra, melynek keretében *Domokos Géza, Hopp Lajos, *Veress Dániel és Constantin Stanca tartott előadást. A következő megemlékezésre az egyesület tevékenységét hosszú évekre felfüggesztő tiltás következtében csak Mikes Kelemen születésének 300. évfordulóján került sor, amikor a Kozma Béla ref. lelkész elnöksége alatt újraéledt egyesület széles körű nemzetközi összefogással ünnepséget szervezett (1990). Programjában ökumenikus istentisztelet után Rákóczi-Mikes kiállítás, Mikes-ex libris kiállítás, a Mikes szoborportré-pályázatra érkezett munkák kiállítása, vetítettképes rodostói útibeszámoló szerepelt, fellépett a sepsiszentgyörgyi Vox Humana, a zágoni vegyes kórus, és szerepeltek a Sepsiszentgyörgyi Színház *Tamási Áron-tagozatának művészei. Az emlékidézést tudományos ülésszak vezette be, melyen történészek és irodalomtörténészek Bitskey István, Dan Cernovodeanu, Czine Mihály, Kilián István, Nagy Miklós, Pintér Márta Zsuzsanna, Varga Imre, R. Várkonyi Ágnes, Vörös Imre olvasták fel dolgozataikat Mikes életének és műveinek különböző vonatkozásairól. Érdekes színfolt volt a versailles-i Culture-Frac Velizy Színház francia nyelvű Tartuffe-előadása, tisztelgésként a Franciaországban is bujdosó Mikes emléke előtt. Ez az ünnepség teremtett alkalmat a zágoni Mikes-Szentkereszty udvarház restaurálásának megkezdésére, az új elnök, *Domokos Géza kezdeményezésére. Ebben az épületben kap elhelyezést egy állandó Mikes-kiállítás és a községi könyvtár.

Az évforduló alkalmából a sajtó is felvonult, így a Helikonban *Lászlóffy Aladár Mikestől magunkig c. vezércikkében időszerűsítette a Mikes-témát, s "Európának a szélyin" címmel a lap *Szabó Gyula készülő Mikes-regényéből közölt részletet. A mikesi sors és erkölcsi példa folytatólagosan nemcsak a múlt, hanem az utóbbi fél évszázad erdélyi íróit is megihlette. Többek közt Szemlér Ferenc, Holló Ernő, Tóth István, Ferenczes István, Ferencz Imre, *Bogdán László idézte versben a bujdosót. *Ignácz Rózsa érzékeny, szép regényes életrajzot készített róla (Hazájából kirekesztve. Bp. 1980), s Mikes bujdosó-társának, Bercsényi Miklósnak egykori anagrammáját címül használva írta meg *Szabó Gyula "levélregényét" (Ostorod volt-e Rodostó? 1991).

A ~ ápolását vállalta magára az 1990-ben Sepsiszentgyörgyön alakult Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, mely 1991 óta Farkas Árpád elnöklete alatt az *EMKE Kovászna megyei szervezeteként működik.

(V. D.)

Balogh Edgár: A kétszázötvenéves Mikes Kelemen. *Korunk 1940/9. Jancsó Elemér: Törökországi levelek. *Utunk 1955/36. Szabó T. Attila: Mikes Kelemen összes művei. NyIrK 1968/2; újraközölve Tallózás a múltban. 1985. 252-59. Imreh István: Mikes Kelemenhez vezérlő *kalauz. *Utunk 1973/9; uő. A szülőföld és a hagyomány vonzásában. *Korunk 1977/4. Nagy Pál: A rodostói csillagnéző. *Igaz Szó 1973/5. Szávai Géza: A mű élni akar! *A Hét 1973/11. Dan Culcer: Mikes megnyerte a fogadást. *A Hét 1981/49. György Béla: Mi lehetett Mikes Kelemen iaşi-i küldetésének célja? *A Hét 1982/34. Beke György: Mikes románul. *Utunk 1982/32, 33. Lőrinczi László: Mikes-glossza. *A Hét 1988/39. Zsehránszky István: Mikes hazatért Zágonba. Erdélyi *Figyelő 1990/16.

ÁVDolg. Bölöni Varga Mária: Igeképzők M. K. "Törökországi levelek" c. munkájában. Kv. 1963. Fábián Éva: M. K. értékelésének alakulása. Kv. 1966. Gajzágó Erzsébet: Új eredmények a Mikes-kutatásban. Kv. 1974. Gáll Magdolna: M. K. Törökországi Leveleinek nyelvéről. Kv. 1980.