Miskolczy Dezső

oldal nyomtatása Share

Miskolczy Dezső (Baja, 1894. aug. 12. 1978. dec. 31. Budapest) orvosi szakíró. Középiskoláit Baján fejezte be; 1911-ben kezdte meg orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, de diplomát csak 1919-ben nyert, mert közbeszólt az I. világháború. Már 1913-ban dolgozott Budapesten a Schaffer Károly vezette Agyszövettani Intézetben. A háborúból visszatérve a Székesfővárosi Erzsébet Szegényházi Kórház alkalmazottja (1924-25). Mint Rockefeller-ösztöndíjas Madridban folytatott kutatásokat S. Ramon Y Cajal intézetében. Hazatérése után átkerült az elmekórtani tanszékre, 1930-ban kinevezték egyetemi tanárnak a szegedi Ideg- és Elmegyógyászati Tanszékre.

1940 őszétől a *Ferenc József Tudományegyetemen az országosan első idegsebészeti osztály vezetője. Mint rektor 1944 őszén Kolozsváron maradásra szólította fel az egyetem alkalmazottait, s ezzel biztosította az erdélyi magyar egyetem folytonosságát. A marosvásárhelyi *OGYI alapító tagja, az Ideg-, Elmegyógyászat és Idegsebészet tanszék-csoport vezetője Magyarországra való távozásáig (1964). A Román Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Román Akadémia marosvásárhelyi tudományos kutató állomását alakulásától kezdve irányította. Tagjául választotta a hallei Természettudományos Akadémia is.

Kutatási területei: a neuronelmélet, a kisagy működése, a gerincvelő s az agyalapi mirigy daganatai, behatóan foglalkozott a szkrizofrénia és az öregkori elmebetegségek kórszövettanával. Az idegregeneráció kérdésére vonatkozó vizsgálataiban kimutatta, hogy az átmetszett ideg új hajtásokat termel.

Tanulmányozta Wesselényi Miklós szembetegségének okát, Juhász Gyula költő betegségének és agya kórszövettanának összefüggéseit. Munkatársaival, Csíky Kálmánnal és Vendég Vincével együtt leírta a Marosvásárhelyen és környékén jelentkezett vírusos, szúnyogok terjesztette agyvelőgyulladás-járványt, s ez volt az első laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt enkefalitisz-epidémia Európában.

Közleményeinek száma mintegy 150. Szerkesztésében jelent meg a szegedi Hirnpathologische Beiträge XIX. kötete (Sántha Kálmánnal, 1943). Több szakfolyóirat, így az Acta Medica (Kv.), Orvosi *Szemle, Neurologia, Psihiatria şi Neurochirurgia, Ideggyógyászati *Szemle (Bp.) szerkesztőségi tagja; szerkesztője és munkatársa az EME Orvosi Értesítőjének (1946-48). Fejezeteket írt az I. T. Niculescu szerkesztette egységes román ideggyógyászati tankönyvhöz (Morfopatologia sistemului nervos, 1957), mely orosz nyelven is megjelent (1963). Kutatásainak összeredményét adja Tehetség és agyvelő c. alatt a Korunkban megjelent tanulmányában (1957/2-3).

Főbb munkái: A kisagyi kéreg idegvégződéseiről (Archiv für Psychiatrie, 102. kötet, 1934); A haladottabb kor átöröklődő elmebetegségei (Bp. 1935); Histopathologie des Neurons (Schaffer Károllyal, Bp.-Lipcse 1938); Die kindliche Ruhr und das Nervensystem (Kramár Jenővel és Csajághy Mártával, Bp.-Lipcse 1940); Endokrinologia; Ideggyógyászat; Ideg- és elmekórtani előadások; Elmekórtan; Pszichiátria (kőnyomatos egyetemi jegyzetek, Mv. 1951-58); Idegkórtan (tankönyv, Csíky Kálmánnal, 1958); A bel- és ideggyógyászat határterületi kérdései (Bp. 1968, németül Bp. 1972); Schaffer Károly (A múlt magyar tudósai c. sorozatban, Bp. 1973).

(M. M.)

Környei István: M. D. (1894-1978). Orvostudomány, Bp. 1979-80. 30-31. Ştefan I. Niculescu: Dezső Miskolczy, un bun prieten al ştiinţei medicale româneşti. Közli Momentul din trecutul medicinii. 1983.