Molnár Gusztáv

oldal nyomtatása Share

Molnár Gusztáv (Szalárd, 1948. nov. 20.) filozófiai író, politológus, szerkesztő. Nagyváradon érettségizett (1966), a Babeş-Bolyai Egyetemen történelem-filozófia szakos diplomát szerzett (1971). Pályáját a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőjeként kezdte, 1987. febr. 7.-én azonban lakásán házkutatást tartottak és kéziratokat koboztak el, majd eltávolították munkahelyéről. Rövid ideig egy filmforgalmazó fővárosi vállalat alkalmazottja. A további üldöztetések elől 1988 tavaszán Magyarországra távozott, ahol a romániai *Limes-körben végzett munka folytatásaként elindította a Limes c. közép- és kelet-európai figyelőt. A budapesti Magyar *Napló Európa-rovatának szerkesztője, a Dunatáj Intézet megbízott vezetője.

Első írásai versek a nagyváradi Fáklyában jelentek meg (1965). A *Korunkban Az *Erdélyi Fiatalok falumunkájáról c. kritikai elemzésével jelentkezett (1970/7), a régi zárt *falukutatás értékes mozzanatait egy új, korszerű társadalmi nyitás reményében idézve. Esszéivel *A Hét, szemléivel az *Utunk hasábjain találkozunk. Mint Bretter György tanítványa Az elmélet küszöbén c. Forrás-kötetében Pascal- és Kafka-tanulmányok mellett óvatos vitába bocsátkozik mesterével (Levél Bretter Györgyhöz), leszögezve: "...reális útnak (és nemcsak a Te számodra) egyedül a teljes demitizálást tartom, amely nem elégszik meg egy meglevő fogalom- és kategóriarendszer újraértelmezésével, hanem azt egy alapjaiban más nyelvezettel helyettesíti". E fenntartás ellenére az ő válogatásában jelent meg Bretter György gazdag filozófiai hagyatéka, az Itt és mást (1977), majd utószavával A kortudat kritikája c. Bretter-kötet (1984).

Egymást követik filozófiai és politikai fejtegetései a Szövegek és körülmények (1974) c. kötet keretében, ill. a *Korunk hasábjain, ahol A kollíziós társadalommodell (1976/2) c. alatt értekezik. Munkatársa a kolozsvári Fellegvárnak (1978), *A Hétben Gaál Gábor vagy Spectator? c. alatt száll vitába (1981/52), szerepel a Bábel tornyán c. Echinox-válogatásban (1983).

A szövegek értelme c. előadása a nagyváradi Ady Endre Művelődési Körben hangzott el (közölte a *Korunk 1977/6). Tanulmányban elevenítette fel a *Vásárhelyi Találkozó emlékét, s hozzákezdett egy, a régi mozgalmak szereplőivel való párbeszédsorozathoz (Kacsó Sándorral, Lakatos Istvánnal, Méliusz Józseffel), de a hatóságok megakadályozták e beszélgetések folytatását. Bevezető tanulmánya a fiatal Szabó Dezsőről még megjelenhetett az ifjúságra a század első felében nagy hatást gyakorolt író Életeim c. posztumusz kötetének romániai kiadásában (1982), a *Limes-kör első találkozóján elhangzott vitaindító előadása (1985) azonban már csak Budapesten látott napvilágot három év késéssel (Medvetánc, 1988/3).

Európai *Napló c. kétrészes tanulmányát pedig Párizsban (Bíró Péter álnéven) a Kende Péter szerkesztette Magyar Füzetek közölte (1979).

A Kriterionnál megjelent Ó, Anglia, Anglia... c. munkájában (1984) rámutat az I. Károly abszolutizmusát megdöntő angol forradalom erőinek benső meghasonlására, példaként hivatkozva a levellerek ideológiai megnyilatkozásaira, melyek "döntő támpontok lehetnek számunkra e máig is nyitott társadalomelméleti és ideológiai kérdések helyes megközelítésében".

A *Cseke Péter válogatásában megjelent Nem lehet c. kötethez, mely a *Makkai Sándor távozása körül támadt vitaanyagot közli, Az összetartozás szabadsága c. utószót írt (Bp. 1989), elemezve az Erdélyt elhagyó püspök végzetes ellentmondásait.

Kötetei: Az elmélet küszöbén (tanulmányok, Forrás, 1976); Ó, Anglia, Anglia... (Esszé az angol forradalomról, Századunk, 1984).

Álnevei: Bíró Péter, Gyömrői István.

(B. E.)

Balázs Sándor: Esszé az angol forradalomról. *Korunk 1984/11. Balogh Edgár: A folytonosság erőpróbái. *A Hét 1991/15. Bogdán László: A Limes esélyei, avagy egy politológus színre lép. *A Hét 1991/29.