Molnár Szabolcs

oldal nyomtatása Share

Molnár Szabolcs (Mezőtelegd, 1943. ápr. 12.) irodalomtörténész, műfordító. ~ Erzsébet férje, ~ Zsófi apja. Középiskolát Aradon végzett (1960), a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett tanári oklevelet (1966). A kisiratosi általános iskolában tanított (1966-69), majd tanársegéd, 1973-tól adjunktus, 1990-től előadótanár a bukaresti egyetemen, ahol régi magyar irodalmat és művelődéstörténetet ad elő.

Az egyetemi oktatás céljaira Magyar irodalmi szöveggyűjteményt (I-III, 1973-76) állított össze a régi magyar irodalomból, ill. a felvilágosodás korának költészetéből. Irodalmi szöveggyűjteményt jelentetett meg a líceumok XI. osztálya számára is (1980). Antológiájának a mohácsi vészig terjedő I. része két kötetben a nagyközönség számára átdolgozott változatban Idők szép virága címmel jelent meg (Bukarest-Budapest 1991, 1993).

Első írását az aradi Vörös Lobogó közölte (1960). Gondozta *Berde Mária Versek-Műfordítások (1970) és Tüzes kemence (Kv. 1985), Haller János Hármas história (Téka, 1978) c. kötetét, a Száz fabula, Krónika és egyéb írások című Heltai Gáspár-gyűjteményt (1980), összeállította a Históriás énekek és széphistóriák (1981) c. antológiát; ugyancsak gondozásában jelent meg Andrád Sámuel Elmés és mulatságos rövid anekdoták (Téka, 1988) c. kötete. Magyarra fordította az Árnyékok uralma c. Ion Vinea-kötetet (Mircea Vaida utószavával, 1976), Lucian Blaga Egy évszázad arcai c. aforizma-, esszé- és tanulmánykötetét (Szilágyi Domokossal, 1978), valamint Tudor Vianu Korok, írók, művek c. tanulmány-gyűjteményét (Halász Annával, Szilágyi Domokossal és Zirkuli Péterrel, 1983); az Arte poetice. Renaşterea (1986) c. kötetben a román olvasóknak mutatta be Vitéz Jánost, Janus Pannoniust, Zsámboky Jánost és Rimay Jánost. "Körültekintő alaposságáért" a szakkritika elismeréssel fogadta főművét, a Berde Mária c. monográfiát (1986).

1990 tavaszán megszervezte az önálló Hungarológiai Tanszéket a bukaresti egyetemen, s ennek tanszékvezetőjeként az idegen nyelvek és irodalmak karának tanácstagja lett. A szlovéniai Mariborban rendezett Mátyás-konferencián adta elő tudományos gyűjteményben is megjelent tanulmányát (Maribor 1991), s Pécsett a magyar nyelv mint idegen nyelv tanításának megvitatásán Az oktatás tartalmát meghatározó politikai célok címen tartott előadást (1991).

Jegyzeteit, nyelvművelő írásait, ismertetéseit a Művelődés, Munkásélet, *A Hét, NyIrk, a budapesti Helikon világirodalmi figyelő, Irodalomtörténeti Közlemények (Bp.) hasábjain tette közzé, 1990 óta a Romániai Magyar Szó, Valóság munkatársa. A *Változó Valóság 1992/2. számában Célirányos badarságok c. alatt leplezi le az állítólagos "székely nyelv" zavaros elméletét.

(M. H.)

Binder Pál: Heltai Gáspár magatartásmodellje. *A Hét 1981/25. Gaal György: Berde Mária vallomása és vállalása. *Utunk 1987/16. Kozma Dezső: Könyv *Berde Máriáról. *Korunk 1987/4. Kovács János: Arckép kinagyításokkal. *Igaz Szó 1987/9.