munkás-társadalomrajz

oldal nyomtatása Share

munkás-társadalomrajz a munkások életviszonyainak tárgyilagos feldolgozása helyszíni tényfelvételek alapján. Már az I. világháborút megelőző Magyar Társadalomtudományi Társaság Braun Róbert elnöklete alatt Budapesten megalakult Szociográfiai Szakosztályának városra és falura egyaránt kiterjesztett társadalomrajzi kutatásakor felvetődött a ~ szüksége, a két világháború között azonban a megoldatlan parasztkérdés a *falukutatást hozta előtérbe. A *Gaál Gábor szerkesztette *Korunk e tájékozódás egyoldalúságának kiegészítése végett *tett kísérletet az erdélyi ~ megteremtésére. E célból jelentette meg hasábjain *Jordáky Lajos A kolozsvári ipari munkásság c. cikkét (1938/2, 3), majd Téglagyári munkások c. felmérését (1939/7-8). Nagy István Dolgozó leányok c. cikkével jelentkezett (1939/7-8), s egyidejűleg jelent meg Külváros c. munkája (Kv. 1939, bővítetten. Bp. 1942). Ezt Bérmunkások c. hasonlóképpen szociográfiai feldolgozása követte (Kv. 1945). A ~ műfajába sorolhatók az 50-es évektől a 80-as évekig sűrűn megjelenő riportirodalom kötetei, köztük Dános Miklós, Marosi Barna, Mikó Ervin, Molnár H. Lajos, Orosz Irén, *Tar Károly munkástárgyú novellái.

Míg a Magyar gyári munkásság c. tanulmánygyűjtemény a Magyar Közgazdasági Társaság kiadásában (Bp. 1940) megelégedett egy teljesen politikamentes "szociális helyzetkép"-pel, addig *Jordáky Lajos a Népszava hasábjain (1941-43) élesen bírálja ugyan a népi írók "eszmei zűrzavarát", de a *népi irodalom valóságszemléletében egy szocialista munkásirodalom "paraszt-népi testvérágá"-t ismeri fel.

Az 1944 után kialakuló romániai viszonyok közt a valóságszemlélet jellemzi a ~ további kibontakozását, a bekövetkező balos megmerevedések következtében azonban a valóságot voluntarisztikusan megkerülő "szocialista realizmus" csak a *munkáslevelezők manipulálható közléseire s a riportirodalom szubjektív esetlegességeire korlátozza a ~ot. Az 1957-ben induló *Munkásélet még ilyen körülmények közt is hivatást teljesít a *munkásélet és az üzemi alkotómunka ábrázolásával. Az 1989 után bekövetkező társadalmi fordulatban a demokratikus stabilizálódás bizonytalansága, a növekvő gazdasági válság s a szakszervezetek újjászerveződésének kezdeti folyamata egyelőre nem kedvez sem a falukutatás, sem a ~ írásbeli folytatásának.

(B. E.)

Rézler Gyula szerk.: Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Bp. 1940. *Jordáky Lajos: A szocialista irodalom útján. Elvek és utak. Bp. 1973.