műdal

oldal nyomtatása Share

műdal ismert zeneszerző műve, ilyen értelemben a népdal ellentéte. A *kórusirodalom mellett a leggyakrabban felkarolt műfaj a romániai magyar zenében. A megzenésített költeményt a gyakoribb zongorakíséret mellett kamarazene-együttes vagy zenekar is aláfestheti. A romániai magyar ~ előzményeit a XX. század elejének *magyar dalköltészetében, mindenekelőtt Farkas Ödön dalaiban találjuk meg: forrásait tekintve az erdélyi költészet mellett merít a teljes magyar és az egyetemes irodalomból egyaránt. A feldolgozás módját illetőleg a későromantika eszközeitől a modern zene stílusáig megtalálhatók az árnyalatok. Ismert művelője a program-táncdarabokat is szerző Kertész Albertné Fischer Lujza (1860-1932).

Nem ritka a ~ok ciklusba foglalása. Két kimondottan erdélyi ciklusról tudunk: az egyik *Csíki Endre Tizenkét dal erdélyi költők verseire, 1929-1935, ennek a II. világháború során nyoma veszett, a másik Risznerné Kozma Ida Dalok erdélyi költők verseire c. gyűjteménye, melyről a *Pásztortűz emlékezik meg 1926-ban. Önálló műdalciklussal jelentkezett Vitek Károly (Petőfi-dalok, Kv. 1927); Nagy Ede (Dalok, 1930); Eisikovits Mihály (Dalok, Tv. 1946, Dalok, 1956); *Zoltán Aladár (Öt lírai dal, 1967); *Terényi Ede (In memoriam Ady, Kv. 1969, Medáliák. Három dal József Attila verseire, Kv. 1969, Öt dal József Attila verseire, Kv. 1971, Zene Ady-versekre, Kv. 1980); Szabó Csaba (Öt dal *Dsida Jenő verseire, 1978).

Jelentek meg műdalciklusok időszaki kiadványokban is, így Ady-dalok Engelberg Dezsőtől és Pethes Erzsébettől a Tükörben (1919) és Vadass Lászlótól a Napkeletben (1922), Petőfi-dalok P. Gaál Balázstól A Hírnökben (1923), Három dal c. alatt Salamon Ernő, Petőfi és Lermontov megzenésítése (1951), Petőfi-műdal *Zoltán Aladártól a *Dolgozó Nő hasábjain (1955), egy lírikus kantáta-részlet a Korunkban *Terényi Edétől (1968), egy Szabédi László-dal Farkas Ferenctől az Igaz Szóban (1969), ugyancsak az Igaz Szóban Nicolae Bretan Ady-dala (1976), s említsük meg *Áprily Lajos Tavaszodik c. versének megzenésítését Zeno Vanceától a KZST levéltári hagyatékából.

(B. A.)

Virágh Miklós: Ady, József Attila, Balázs Béla és több erdélyi lírikus Eisikovits Miksa, az új *magyar dal zeneköltője tolmácsolásában. *Utunk 1946/22. Benkő András: Hazai szerzőktől megzenésített Petőfi-versek. NyIrK 1973/1. Fancsali János: Könyvészeti adalékok Ady-versek hazai megzenésítéséhez. *Zenetudományi Írások 1980.