Nagy András György

oldal nyomtatása Share

Nagy András György (Csíkszereda, 1905. szept. 19. 1982. márc. 2. Csíkszentkirály) orvosi szakíró, közíró, népművelő. ~ Benedek édesapja. Középiskoláit szülővárosában, Debrecenben és Kolozsvárt végezte (1915-23), a bukaresti orvostudományi fakultáson doktorált (1929). Mint egyetemi hallgató a *Koós Ferenc Kör Diákosztályának elnöke. Sebészeti és nőgyógyászati szaktanulmányokat folytat Szombathelyen (1929-30) és Párizsban (1930-31). Hazatérve magánorvos Csíkszeredában (1931-35), majd a Medicina pastoralis előadója és a gyulafehérvári Róm. Kat. Teológián, a Majláth-líceum tanára, püspökségi orvos (1935-38). Megszervezi a csíksomlyói, ill. csíkszeredai Szülőanyák Mária Otthonát, melynek vezető orvosa (1938-44), a II. világháború után Bajorországban a Vöröskereszt szakorvosa (1945-46), visszatérve *Erdélybe előbb Kolozsvárt vezet szülőotthont, majd Csíkszentkirályon körorvos (1947-64), végül a csíkszeredai Egészségügyi Nevelési Szolgálat vezető orvosa nyugalomba vonulásáig (1964-78).

Első jelentős szaktanulmányát a párizsi Presse Médicale közölte (1931), itthon a 30-as években írásai az *Erdélyi Tudósító, A Nap, Harangszó, *Erdélyi Lapok, Hitel, *Erdélyi Fiatalok hasábjain jelentek meg; az *Erdélyi Múzeumban Adatok az *erdélyi magyarság népegészségügyéhez (1938) c. tanulmányával szerepel. A marosvásárhelyi *Magyar Népegészségügyi Szemle főmunkatársa. Egészségügyi tankönyvét az államosításig használták a magyar iskolákban. Anyák iskolája c. munkája 6 kiadást ért meg. A II. világháború után a romániai Orvostudományi Társaságok Szövetsége keretében tudományos dolgozatokat mutatott be a daganatos betegségek kérdésköréből, a rákmegelőzésről és Csíkszék egészségügyének múltjáról. Népnevelő publicisztikája ebben az időszakban a Falvak Dolgozó Népe, *Hargita, Informaţia Harghitei, *Ifjúmunkás és Vörös Zászló hasábjain szerepel. *Erdély majd minden városában, Al- és Felcsík minden falujában mintegy 300 tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő előadást tartott főként a család- és csecsemővédelemről, az alkohol- és abortuszellenes *küzdelem tárgyköréből. Hivatástudatában a gyógyítás egyenértékű a népneveléssel.

Érdeklődési köréhez tartozott a gyógyfürdők kérdése. Erről tanúskodik Fürdőhelyeink c. írása a Korunkban (1970) és *Hargita megye gyógyfürdőinek fejlődéstörténetéről szóló tanulmánya a Hargita megye gyógytényezői (Csíkszereda 1974) c., románul is megjelent kötetben. Értékesek megemlékezései kortársairól: Bitay Árpádról és Nagy István festőművészről a Korunkban (1968) és Szemlér Ferencről a Művelődésben (1979). Kézirati hagyatékából nemrég adták ki önéletrajzát és egy kötetnyi visszaemlékezését barátaira Arcok és találkozások címmel.

Munkái: Egészségtan. A magyar tannyelvű középiskolák felső osztályai számára (Kv. 1938); Jó egészséget! (Kv. 1938); A csecsemő gondozása (Kv. 1938, 1943); Anyák iskolája (hat kiadás, 1955-77); A városkép és ami hozzá tartozik (visszaemlékezések, Csíkszereda 1996).

Szemlér Ferenc: Más csillagon. Kv. 1939. 141-58. Beke György: Gyógyítás és nevelés. *Előre 1973. márc. 18.

(L. Sz. K. N. B.)