Nagy Erzsébet, D. Nagy, Elisabeta Dobrițoiu

oldal nyomtatása Share

Nagy Erzsébet, D. Nagy, Elisabeta Dobriţoiu (Ozsdola, 1923. okt. 21. 1982. júl. 17. Kolozsvár) költő, műfordító. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön kezdte, a nagyszebeni Róm. Kat. Tanítóképzőben szerzett diplomát (1940). Miklósváron, Gyergyóbékáson, Sepsibükszádon tanított, majd Sepsiszentgyörgyön volt tisztviselő. 1955-ben Kolozsvárra költözött, 1961-ben férjhez ment Gheorghe Dobriţoiu építészmérnökhöz.

Verseit román és magyar nyelven írta. "Érzékeny ember, a való világ fény-árny játszadozásainak szerelmese. Asszony-líránk egyik szerény, de méltó képviselője. Két nyelven megjelent verseit forró életszeretet, az asszonyi titkok mindentudó mélysége emelik igazi értékké" írja költészetéről Magyari Lajos. *Marton Lili egy novelláját Ballada a hegyekben címmel színpadra dolgozta át (1975), ezt sikerrel mutatták be Désen. Románra fordította Szabó Lőrinc Huszonhatodik év c. szonettkoszorúját Anul nou címmel (1981), négy román versét Margareta Zenopol zenésítette meg, ezekért kapta a târgoviştei Aranykrizantém zenei fesztivál III. díját. Kéziratban maradt hagyatékát a család őrzi.

Kötetei: Simfonie (románul írt versei, 1970); Titkok októbere (magyar verskötete, 1980); Sfatul din Poiana (románul írt versei, 1985).

Marton Lili: Titkok októbere. *Igazság 1980/78; uő: Sikeres vállalkozás. *Dolgozó Nő 1982/4. Holló Ernő: D. N. E. versei. Megyei Tükör 1980. okt. 4. Csire Gabriella: Un anotimp liric. Scânteia 1981. jún. 21. Dan Grigorescu: Doi poeţi: Szabó Lőrinc şi Elisabeta Dobriţoiu. Contemporanul 1982/4. V. M. [Magyari Lajos]: Búcsú Nagy Erzsébettől. Megyei Tükör 1982. júl. 21.

(B. Z.)