Nagy József, Uzoni

oldal nyomtatása Share

Nagy József, Uzoni (Brassó, 1907. jan. 10.) református egyházi író. Középiskoláit szülővárosában végezte (1925), teológiai tanulmányait Kolozsvárt, Zürichben, Genfben folytatta. Lelkipásztori pályáját Déván kezdte (1933-39), közben Losoncon a Református Teológia professzora és a kolozsvári teológia magántanára. Balázsfalván lelkész (1939-49), egyidejűleg a dél-erdélyi református egyházkerület által létrehozott nagyenyedi Református Teológia tanára. Debrecenben megszerezte a teológiai doktorátust (1942). Nyugalomba vonulásáig a kolozsvári Protestáns Teológia professzora (1949-1970).

Tanulmányokat közölt Kálvin, Bethlen Gábor, Zwingli, Luther, Karl Barth, I. Apafi Mihály, Honterus, Veit Stoss életéről. Írásait a Református Szemle, Reformátusok Lapja, Teológiai Szemle, Evangelisches Kirchenblatt, Brassói Lapok, Igazság, *Erdélyi Hírlap közölte. Szerkesztette a Brassói Diákok, Ifjú Erdély, Református Közlöny c. lapokat (1925-43).

Művei: Krisztus és az Antikrisztus Oroszországban (Kv. 1932); Kálvin és a művészetek (Kv. 1934); A dévai református templom története (Déva 1935); Amikor a fegyverek beszélnek... Prsemyslből Szibériába (regény, Kv. 1937); Faj és vallás. A német vallási mozgalmak keresztyén kritikája (Nagyvárad é. n.); Hova tűnt a fehérarcú cár? (hadifogoly regény, Szatmárnémeti é. n.); Pengetem a lantom (versek, Kv. 1937[?]); Kálvin igehirdetése (Losonc 1939); Reformátoraink ismeretlen emberi arca (Nv. 1940); Jézus és a vakember (Karl Barth három evangéliumi elmélkedését átdolgozta, a negyediket írta Nagy József. Nagyenyed 1942); Az első naptól az utolsóig (Kv. 1986).

(S. Zs.)