Beke György

oldal nyomtatása Share

Beke György (Uzon, 1927. aug. 3. – 2007. jan. 20., Budapest) – író, műfordító. ~ Mihály András apja. Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a magyar nyelv és irodalom szakot a Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1947-ben a sepsiszentgyörgyi Népi Egység szerkesztőségében dolgozott, 1948-tól a Romániai Magyar Szó, ill. Előre belső munkatársa. Tagja volt a Művelődés szerkesztőbizottságának, számos bel- és külföldi folyóirat munkatársa, A Hét szerkesztője. Első írását az Ifjú Erdély közölte 1943-ban.

Legszorgalmasabb terepjáró írónk, aki a valóság sokoldalú riporteri feltárása mellett élményanyagának regényes feldolgozására is törekedik. Riporthőseinek belső rajza az évek során fokozatosan mélyült (Tizenöt esztendő, 1959; Diótörés, 1964; Az utolsó Bethlen, 1968), a széppróza felé közelítve dokumentáris írásait. Kisregényeiben (Hullámgyűrű, 1965; Vándorvillám, 1967; 2. javított kiadás 1973), valamint Bűnben társtalanul (1969) c. regényében visszatérnek a „riportos” élethelyzetek. Sajátos, szépirodalmi rangra emelt műfajához, az emberi és közösségi sorsproblémákat hordozó szociográfiai riporthoz újra meg újra visszatér, s közfeladatként jelöli ki a honi elmélyedést (Magunk keresése, 1972). Utat tör a moldvai csángók újrafelfedezése felé, tájakat emel köztudatba (Feketeügy, 1974), Erdély mai társadalomrajza kerekedik ki népszerűvé vált és közvéleményt formáló riportkönyveiből, melyekben egy-egy megyét mutat fel egészében (Szilágysági hepehupa, 1975; Nyomjelző rokonság, Fehér megyéről, 1978; Búvópatakok, Beszterce-Naszód megyéről, 1980).

Számos recenzióban, interjúban vállalta a román-magyar irodalmi kapcsolatok népszerűsítését. Szerkesztette és új levéltári anyaggal kiegészítve kiadta Koós Ferenc Életem és emlékeim c. múlt századi naplóját (1971), interjúi 56 íróval a magyar-román kapcsolatokról könyv alakban is megjelentek (Tolmács nélkül, románul is, 1972). Összeállított és magyarra fordított egy román aforizmagyűjteményt: „A kő bölcsessége a keménység” (1976, bővítve II. kiadás Kagylók tengerzúgással c. alatt, 1971). Klasszikus és kortárs román szerzők számos művét lefordította, így Jean Bart Europolisz c. regényét, mely négy magyar kiadást ért meg (1962-75), Zaharia Stancu Sirató (1970) és Petre Sălcudeanu Csonkahét (1974) c. regényét, Emil Gîrleanu novelláit (Az első fájdalom, 1974), Dinicu Golescu 1824-26-os utazásainak leírását (Téka 1977) s Ion Brad Kapu zárul, kapu tárul c. regényét (1979). Német és román riporterekkel közösen szerepel a Verheissene Zukunft c. gyűjteményben (1974).

Egyéb munkái: Akasztott ember kötele (elbeszélés, 1949); Gólyaláb (történelmi elbeszélés, 1966); Csángó krónika (a Fodor Sándorral és Mikó Imrével közös Orbán Balázs nyomdokain c. kötetben, 1969); Szerelemcsütörtök (karcolatok, 1970); Bővizű patakok mentén (Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Kovács Györggyel, riportkönyv, 1972); Pál vitéz (Deák Ferenccel, képregény a törökverő Kinizsiről az ifjúság számára, 1972); Csőposta (riportkönyv Vajdahunyadról, Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával, 1974); Éjszakai biciklisták (regény, Kv. 1975, rádiójátékra alkalmazta Furkó Zoltán, Bp. 1980); Veress Sándor tolla és körzője (Benkő Samu előszavával, Testamentum 1976); Emberarcok (riportkönyv, Cseke Péterrel és Marosi Barnával, 1976); Istók Péter három napja (regény, 1977); Vizek törvénye (riportok, Kv. 1977); Vállald önmagad (publicisztika, Balogh Edgár előszavával, 1978); Meghívó nélkül (Riportkönyv Erdélyből, Bp, 1979); Fölöttük a havasok. Családi krónika (Kv. 1980).

Álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely.

(M. H.)

Veress Dániel: Meggondolkoztató kísérlet. Utunk 1970/31. Kozma Dezső: Műfajok határán. Korunk 1970/9. Szőcs István: Fetisektől legendákig. Utunk 1972/47. Mikó Imre: Nemzetiségi összhangzattan. Utunk 1973/12. Bajor Andor: A hűség vallomásai. Utunk 1974/41. Bata Imre: B. Gy. könyveiről. Kritika. Bp. 1976/1. Herédi Gusztáv: Az ingázás regénye. Korunk 1976/9. Pomogáts Béla: A valóság nyomában. B. Gy. arcképéhez. Forrás. Kecskemét 1977/1. Ruffy Péter: Egy mai Julianus barát. Magyar Nemzet, Bp. 1977. aug. 28. Bernád Ágoston: Három nap egy élet. A Hét 1978/12. Marosi Péter: Valóságirodalom és anyagszerűség. Utunk 1978/40; újraközölve Világ végén virradat. 1980. 105–111. Balogh Edgár: Kalauz és erkölcsi kódex. A Hét 1979/6. Vekerdi László: Nyelv és lélek ereje. Jelenkor, Pécs 1979/3. Kroó András: Riportkönyv Erdélyből. Népszabadság, Bp. 1979. szept. 12. Imreh István: Családi krónika és nemzetiségtörténet. Utunk 1980/12. Izsák József: Intés az őrzőkhöz. Igaz Szó 1980/12.

ASZT: Vallomás a riportról. LM 977. Tolmács nélkül c. kötetéről. LM 1172. Alkotóműhely. LM 2190.