Nagy Péter, családi nevén idősb Grandpierre Emil

oldal nyomtatása Share

Nagy Péter, családi nevén idősb Grandpierre Emil (Nagykanizsa, 1874. nov. 18. 1938. ápr. 7. Budapest) regényíró, jogtudományi és politikai író. *Kolozsvári Grandpierre Emil és *Grandpierre Edit apja. Régi francia hugenotta család sarja, dédapja Svájcból költözött Kolozsvárra, ahol francia-német nyelvmester lett. Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte, Nagyszebenben folytatta, s a kolozsvári Református Kollégiumban fejezte be (1893). A *Ferenc József Tudományegyetemen végzett és szerzett jogi doktorátust (1899). A kolozsvári törvényszéken joggyakornok, majd járásbíró, ítélőtáblai tanácsjegyző, végül törvényszéki tanácsvezető bíró. Néhány tanulmánya jelenik meg az Erdélyrészi Jogi Közlönyben, amelynek 1917-ben szerkesztőségi munkatársa. *Mint radikális nézeteiről ismert s köztiszteletnek örvendő személyiséget a Károlyi-kormány őt nevezi ki 1918. dec. 1-től Kolozsvár és Kolozs megye főispán-kormánybiztosává. Az eskütétel megtagadása után a román hatóságok tőle veszik át a hatalmat 1919. jan. 18-án, de az adminisztratív irányításban még *március közepéig részt vesz.

A kisebbségi sorsba jutott magyarság konzervatív politikai vezéregyénisége, az *Ellenzék vezércikk-írója. Az 1921-ben megalakuló Magyar Szövetség egyik szervezője, ügyvezető alelnöke, 1922 augusztusában a Magyar Nemzeti Párt elnöke, majd az *OMP létrejöttekor ennek alelnöke, később ügyvezetője is. 1925 januárjában mond le, telepszik át Magyarországra, ahol közigazgatási bírói állást vállal Budapesten. Szabadságait továbbra is Kolozsvárt tölti, kapcsolatot tart az erdélyi irodalmi körökkel.

A közhatalomváltozás teszi íróvá. A politikai élet mellett a *művelődés is foglalkoztatja, a *Minerva Rt. egyik támogatója, tőle származik a *Pásztortűz és a *Magyar Nép alapításának ötlete és címe. Első novelláit s A föld és a gyermek c. első regényét is a *Pásztortűz közli (1921), ezek bírói tapasztalataiból ihletődtek, színterük Kolozsvár és környéke. A húszas években kedveltek voltak az *Ellenzékben rovatszerűen megjelent "hírfejei"; a *mintegy 300 rövid írásból 50-et gyűjtött egybe első önálló kötetében, az Ó, kedves Kolozsvár!... c. berlini impresszummal a kolozsvári *Minerva könyvnyomdában készült könyvében, amely Tóth István illusztrációival és *Reményik Sándor bevezetőjével jelent meg. Épületekhez, utcákhoz, szobrokhoz, kertekhez fűzött hangulatos jegyzetei megjelenésük idején a város magyar hagyományait tudatosították. "Egy művészlelkű ember írja *Járosi Andor mutat meg nekünk egy várost úgy, hogy bár a mai várost látjuk, érezzük a ma és a múlt közötti időbeli távolságot, s ezzel éri el művészi módon a »kedves Kolozsvár« kincseinek feltárója a maga célját: a *miénkké teszi ennek a városnak úgy, ahogy *mi ismerjük, egész életét." Következő kötete, a Három egyfelvonásos színdarab Petőfi, Jókai és Arany alakját idézi falusi műkedvelőknek szánt jelenetekben.

Két önálló kötetben is megjelent regénye, A Szamos-parti ház és A főtéri nagy ház először ugyancsak a *Pásztortűzben jelent meg folytatásokban. Ezek a 19. század második felének Kolozsvárát mutatják be, a patriarkális viszonyok és a céhrendszer felbomlását, a gyáripar felülkerekedését, s ugyanekkor az itt élő szászok, ide vetődött svábok, osztrákok elmagyarosodásának folyamatára is fényt vetnek. Az asszimiláció kérdése bizonyára származása *miatt az író novelláiban is vissza-visszatér. Az 1925-ös *Pásztortűz *Almanach részére összefoglaló tanulmányt írt Az erdélyi magyar kisebbségi politika hat éve címmel.

Önálló kötetei: Ó, kedves Kolozsvár!... (Berlin 1926); Három egyfelvonásos színdarab (A *Magyar Nép Könyvtára 17. Kv. 1926); A Szamos-parti ház (regény, Kv. 1927); A főtéri nagy ház (regény, Kv. 1933).

Várady Aurél: Dr. G. E. *Pásztortűz 1925/47. Gyallay Domokos: Egy távozó után. *Magyar Nép 1925/47. Kristóf György: N. P.: Ó, kedves Kolozsvár!... *Pásztortűz 1926/15. Rajka László: Három egyfelvonásos színdarab. *Pásztortűz 1926/25-26. *Járosi Andor: Ó, kedves Kolozsvár! N. P. könyve. *Ellenzék 1926. aug. 29.; uő: N. P.: A főtéri nagy ház. *Pásztortűz 1935/1. *Reményik Sándor: N. P. *Pásztortűz 1938/4. *Mikó Imre: A két Grandpierre. Közli: Akik előttem jártak. 1976. 215-19. Gaal György: A két Grandpierre Kolozsvárja. Helikon 1990/22.

(G. Gy.)