Nagybánya magyar irodalmi élete

oldal nyomtatása Share

Nagybánya magyar irodalmi élete A 14. század óta bányavárosként és pénzverőhelyként ismert *Nagybányán (régi nevén Asszonypataka) már 1433 óta működött tanintézet, kollégium jellegű iskoláját pedig 1547-ben alapította Kopácsi István református prédikátor. Itt kezdte tanulmányait Misztótfalusi Kis Miklós, a magyar könyvnyomtatás későbbi jelese és két évig diákja volt Szepsi Csombor Márton, az első nyomtatott magyar nyelvű útleírás szerzője. Az oktatás irányítását a 18. században a jezsuita iskola vette át (egyik tanára Baróti Szabó Dávid), majd a minorita rend folytatja a főgimnázium megalakulásáig, mely az iskolák államosítása után jó évtizeddel, 1959-ben veszítette el önállóságát: ekkor egyesítették a Gheorghe Şincai Líceummal. A magyar tagozaton ma Petőfi Önképzőkör működik.

Első Magyar Jádzó Társaság néven már 1796-ban megalakult a város művésztársulata. Pezsdülést az irodalmi életbe Petőfi barátja, a koltói gróf Teleki Sándor hozott. Ő a *Nagybánya és Vidéke c. hetilap elindítója 1875-ben. A városnak nemzetközi hírnevet adó *Nagybányai Művésztelep Hollósy Simon, Réti István, *Thorma János vezetésével 1896-ban jött létre. 1903-ban *Nagybánya címmel indít újságot Égly Mihály városi főjegyző. Ajtai Nagy Sándor Gábor ügyvéd nevéhez fűződik a *Nagybányai Hírlap megjelenése, melynek főmunkatársa Révai Károly, a román irodalom egyik első magyar tolmácsolója, ő kezdeményezi az írókat-művészeket tömörítő Teleki Társaság létrehozását. 1910-ben megnyílik az itt született Lendvay Mártonról, a város első díszpolgáráról elnevezett színház is.

Az 1911-ben alakult és Németh Béla tanár titkársága alatt négy évig működő Teleki Társaság kezdeményezte a Teleki-Petőfi emlékeket megörökítő koltói emlékmúzeum felállítását.

Az I. világháborút követő államfordulat után újraélednek a magyar művelődési intézmények, most már a nemzeti megmaradásért küzdve. 1922-től egymást követik az Ady, Petőfi, Jókai emlékére rendezett ünnepségek. 1928-ban Benedek Elek, Tamási Áron, Szentimrei Jenő, *Ferenczy Zsizsi irodalmi estjére került sor. A fokozódó kisebbségi elnyomás következtében veszít lendületéből a város magyar kulturális élete; hajsza indul az 1911-ben alakult *Nagybányai Festők Társasága ellen is. A magyar földrajzi nevek betiltása következtében a város nevét használó helyi lapok Bányavidék (1929) és Bánya és Vidéke (1935) címmel folytatódnak. Ugyanakkor a város székhelyi hatáskörének kiterjedését jelzi a Máramarosi Kis *Lexikon itteni megjelentetése.

Jellegzetes helyi tünet az 1920-as években *Bontó János bányász írói kiemelkedése: vallásos jellegű füzetek egész sorát adta ki, a hit gyógyító erejét, vagyonközösséget hirdetett, a "bölcselkedő agyagember"-ről írt szatirikus regényt és "Krisztus követése" tételét az illegális mozgalmak iránt tanúsított rokonszenvvel kapcsolta. Helyi irodalmi eseménynek számított Kurzsinszkyné Balázs Erzsébet Egy a sok közül (Nb. 1933) c. elbeszéléskötetének megjelenése.

Az 1944 őszén bekövetkezett újabb hatalmi fordulat megpróbáltatásai után elsőnek a sajtó éledt fel, de túlsúlyba jutnak az időszak propagandista szólamai. A tartományi székhellyé lett város magyar *művészeti eseménye a Színművészeti Főiskola 1953-ban végzett évfolyamának csoportos megjelenése Harag György vezetésével, akikből létrejön az állami színház magyar tagozata. 1958-ban indul meg az irodalmi életet is felélesztő *Bányavidéki Fáklya c. napilap. Ebben kezd közölni Mátis Béla, majd *Pusztai János és Gúzs Imre. Egy időre ugyan ez a lap is a dogmatikus "vonalasság" áldozatává válik, a "megbízhatatlan" munkatársakat eltávolítják. Változás csak 1960-ban történik. Az 1968-as közigazgatási átszervezéskor ez a lap is megyei lappá minősül át, s egyes szerkesztői feladatuknak tekintik a történelmi és művelődési hagyományok feltárását, s kitekintést adnak a magyar és román irodalomra. Közéjük tartozik Fazekas György, a lap felelős szerkesztőségi titkára, akinek A *nagybányai labdarúgás története (Nb. 1971) c. munkája román fordításban is megjelent. 1978-tól kezdve a főszerkesztő *Klacsmányi Sándor, az ő irányítása alatt sorozatosan jelennek meg Máramaros megye helységeinek és *Nagybányának a történetét és személyiségeit bemutató tanulmányok, s megszólalnak a helyi tudományos élet képviselői is.Íy Béres Mária muzeológus a csodálatos növényvilágról, Götz Endre geológus az ásványokról, Sass Huba tanár a kozmoszról, *Czimbalmos László az űrrepülésről ír; *Selinger Sándor kutató Tudományos kilátó címmel közöl cikksorozatokat.

Ebben az "enyhébb" időszakban létesül a Magyar Népi Egyetem (Enciklopédia), a táncház; a már 1956-ban Szatmárnémetibe átköltözött, Harag György vezette művészegyüttes (*Északi Színház) helyébe létrejött a klasszikus művekkel is jelentkező Lendvay Márton Műkedvelő Színjátszó Kör. Író-olvasó találkozók következnek meghívott országos előadókkal, s Bukarestben megjelenő könyveikkel helybeli műszaki írók is feltűntek: Dienes Zsombor A bányász könyve fordításaival, *Brassay Sándor (társszerzésben F-kel Elekkel) Talajvédelem, területrendezés, földmérés c. művével (1979). Közben azonban a nacionalista diktatúra élesedésével sor kerül a helyi magyar értelmiségiek elleni erőszakoskodásokra: Szász Károly, *Maderspach Viola magyar múzeumi szakértőket menesztik állásukból, meghurcolják *Pusztai Jánost, Nagy Kálmánt.

1989 karácsonya után a most már Bányavidéki *Új Szó címmel megjelenő helyi lapra hárult az e vidéken élő szórványmagyarság megszervezése. A szabadabbnak tűnő légkörben 1990 áprilisában Csoma György, *Klacsmányi Sándor és *Pusztai János *Erdélyi Féniks címmel új szépirodalmi, *művészeti és hitéleti folyóiratot indít, ebben teszik közzé a régebben tiltott anyagokat is. A lap egy évig (1991 júniusáig) él csupán, de elindítja a város nagy szülöttjeinek, Tersánszky Józsi Jenőnek, *Németh Lászlónak méltó kultuszát. A református templom előcsarnokában 1991-ben *Németh László tiszteletére emléktáblát helyeznek el, s ugyanebben az évben ökumenikus istentisztelettel, irodalmi műsorral és tudományos szimpóziummal nyitják meg a szomszédos Misztótfaluban a falu nagy szülöttéről elnevezett Gyűjteményt, új lendületet adva *Misztótfalusi Kis Miklós emlékezetenek. Emlékbeszédet mondott *Sütő András és Bálint Tibor, saját versével szerepelt *Kányádi Sándor és Király László. Ugyanebben az évben alakul meg a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület (első elnöke Pohl Antal), amely művelődési rendezvényeket szervez (társrendezője az évenkénti koltói Petőfi-napnak), könyvtárat létesít, s EMKE-Füzetek cím alatt könyvsorozatot jelentet meg a vidék magyar kulturális hagyományainak, honismereti nevezetességeinek bemutatására. 1992-ben *Nagybánya és Koltó magyar lakossága *Teleki Sándor emlékezete t újítja fel halálának centenáriumán, amikor az egykori kastélyon emléktáblát avatnak. 1993-ban a *Szilágyi Domokos Napok keretében megkoszorúzták a költő nagysomkúti szülőházán az emléktáblát, s új emléktáblát avatnak emlékére egykori magyarláposi lakhelyén is. Ez alkalmakkor Czine Mihály és Kántor Lajos mondott emlékbeszédet. Megülték *Németh László halálának huszadik évfordulóját is, szónok volt Szatmárnémetiből Máriás József, Sepsiszentgyörgyről Veress Dániel, Kovásznáról Fábián Ernő. Ekkor nyitották meg a régi megyei könyvtár épületében elhelyezett *Németh László Könyvtárat, amelynek ma közel 1000 beiratkozott olvasója van. Vezetője Fazakas Magdolna.

Az emlékező tisztelgések a nemzetiségi öntudat felerősödését jelentették helyi és országos méretekben. A rendezéshez az EMKE, az 1991-ben alakult Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület és a szatmári Kölcsey Kör adott széles társadalmi keretet. A helyéről többször is eltávolított Lendvay-mellszobor most már zavartalanul állhat a Ligetben, s talán az emléktáblákat sem fenyegeti a rombolás veszélye. Ugyancsak ünnepélyes keretek között, nemzetközi részvétellel ülte meg a város 1996-ban a *nagybányai festőiskola centenáriumát.

Palmer Kálmán: Nagybánya és környéke. Nb. 1894. Papp Zsigmond: A *Nagybányai Műkedvelők Társulatának története. Bp. 1895. Voditska István: A *Nagybányai M. Kir. Bányaigazgatósági Kerület monográfiája. Nb. 1896. Morvay Győző: A középoktatás története *Nagybányán. Nb. 1896. Ötven év visszhangja. Emlékalbum. Nb. 1924. Krizsán P. Pál: Nagybánya tükre. Nb. 1933. Réti István: A *nagybányai művésztelep. Bp. 1954. Balogh Béla-Oszóczki Kálmán: Emlékezés egy régi *nagybányai iskolára. *Korunk 1970/11. Horváth Arany: Olvasóteremben (A *nagybányai Megyei Könyvtár). Könyvtár 1978/4. Balogh Béla: Schola Rivulina. Könyvtár 1978/4; uő: A *nagybányai Teleki Társaság. Bányavidéki *Új Szó 1990. febr. 15. *Klacsmányi Sándor: Gróf Teleki Sándor emlékezete. Nb. 1992. Metz József-Oszóczki Kálmán-Soltz László: Nagybányai kalauz. Nb. 1993 (EMKE-füzetek 1-2). In memoriam *Németh László. 1907-1975. Nb. 1995 (EMKE-füzetek 5-6. Szerkesztette Máriás József). Almási Tibor: Nagybánya. *Művészet és város. Győr 1993. Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc 1994; uő: A *nagybányai művésztelep. Nb.-Miskolc 1996.

(Kl. S.)