Nagy-Tóth Ferenc

oldal nyomtatása Share

Nagy-Tóth Ferenc (Monó, 1929. dec. 31.) természettudományi szakíró. Középiskolai tanulmányait Szilágycsehben kezdte, a zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte (1950). A Bolyai Tudományegyetem Természetrajzi Karán szerzett tanári oklevelet (1954). Pályáját gyakornokként kezdte az egyetem növényélettani tanszékén, majd tanársegéd (1957-64) a Babeş-Bolyai Egyetemen és 1964-től tudományos kutató, majd főkutató a Román Akadémia kolozsvári fiókja biológiai osztályán, ill. a Kolozsvári Biológiai Kutató Intézetben. Doktorátust szerzett a Babeş-Bolyai Egyetemen (1972), továbbképzésen vett részt a hollandiai Delft Nemzetközi Hidraulikai Intézetében (1975-76). 1976 óta előadó a Babeş-Bolyai Egyetem növényélettani tanszékén. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Romániai Természetrajzi Társaság és a Societas Internationalis Limnologiae tagja.

Kutatási területe: növényélettan, algológia. Péterfi Istvánnal és más szaktársaival együtt végzett kutatásairól szóló tanulmányai a Studii şi Cercetări de Biologie Cluj, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Acta Botanica, Revue Roumaine Biologique, Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae hasábjain jelentek meg. A csíkszeredai *Acta Hargitensia a szennyezett vizek biológiai tisztításának algológiai vonatkozásairól közli értekezését (1980), a zöldmoszattal kapcsolatos kísérleti adatokkal pedig az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának közleményeiben, a *Múzeumi Füzetekben jelentkezik (1992/1), amelynek az újraindulástól kezdve szerkesztőbizottsági tagja is. Ismeretterjesztő írásait közli *A Hét, *Előre, Igazság, közéleti vonatkozású írásaival magyar természetbúvárokról, környezetvédelemről, tudományművelésről 1990 óta a kolozsvári *Szabadságban találkozunk.

Mint társszerző szerepel a Pomologia R. P. R. (1964), Tratat de Algologie (1976, 1979) és Biologie Generală (1983) c. kötetekben, önálló fejezete jelent meg az angol nyelvű The Results of the Romanian Researches Carried out in the Framework of International Biological Programme c. román akadémiai kiadványban (1979). Több középiskolai biológia-tankönyv fordítója (1990-től).

Újítási díjat kapott eredeti algatermesztő berendezés megszerkesztéséért, és kitüntető diplomát a román nyelvű algológiai kézikönyvben megjelent anyagáért (1976).

Az EME kiadásában 1998-ban megjelent Régi erdélyi almák c. monográfiájában számba veszi a vadalmák mellett a termesztett nemes almák sokaságát, a gyümölcsészeti leírásokat pedig művelődéstörténeti és néprajzi vonatkozásokkal egészíti ki.

Zilahi diákkorának emlékezetes epizódja volt, hogy a *líceum könyvtárában rátalált ismeretlen Adyhoz írt levelekre, melyeket tanárával, Sinka Zoltánnal együtt közzé is *tett a zilahi *Szabadság hasábjain (1950/23-29).

Veress Zoltán: Élettan és közélet. *Utunk 1965/9. Lászlóffy Aladár: Alga-árnyalatok. Beszélgetés N.-T. tanárral. *Előre 1981. ápr. 26. Baróti Judit: Virágtalan virágok kutatója. *A Hét 1989/4. Buka Adrienne: Régi erdélyi almák. Élet és Tudomány 1999/11. Fodorpataki László: Régi erdélyi almák. *Erdélyi Gazda 1999/5. Szabó Csaba: Az almák világába mentett Erdély. *Szabadság (Kv.) 1999. jan. 25. Kékedy László: Régi erdélyi almák. *Múzeumi Füzetek 2000/9.

(S. Zs.)