Németi Rudolf

oldal nyomtatása Share

Németi Rudolf (Bethlenszentmiklós, 1948. ápr. 6.) költő, műfordító, szerkesztő. A középiskolát Nagyváradon végezte (1966), a Babeş-Bolyai egyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett (1975). Közben az *Echinox főszerkesztőhelyettese (1972-73). Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdi Bukarestben (1973-82), majd a *Napsugár belső munkatársa Kolozsvárt (1982-88). 1989-ben Magyarországra távozott. 1994-ig a Magyar Napló, azóta a 168 óra szerkesztője. Írásban először az *Utunkban *jelentkezett (1969). Versei, műfordításai, kritikái az *Echinox, Ifjúmunkás, *A Hét, *Utunk, Korunk, *Igaz Szó, *Művelődés hasábjain *jelentek meg. Versfordítással, verssel van *jelen a Varázslataink (Kv. 1974), Ötödik évszak (Mv. 1980), Bábel tornyán (1983) c. antológiákban. Számos műfajban fordított a román irodalomból. Paul Cornel Chitic Hurrogás c. színművének magyarra ültetését a Kortárs román vígjátékok (1984) c. gyűjtemény közli.

Költészetét *Markó Béla lét-költészetnek nevezi, mivel (Pilinszky Jánosra emlékeztetően) a pátoszt leküzdve szembesül a lét alapvető kérdéseivel. Szűkszavúsága a beszéd és az elhallgatás között egyensúlyozva tesz szert többletjelentésre.

Sajtó alá rendezte *Méliusz József és *Szilágyi Domokos levelezését (Visszavont remény. Bp. 1989), amelyből a Helikon (1990/3) is közölt részleteket.

Verseskötete: Amivé leszünk (1985).

Műfordításkötetei: Az átlépett látóhatár (román tudományos-fantasztikus elbeszélések, Kv. 1975); Platon Pardău: A kör (regény, 1980); Mircea Ciobanu: A favágó. Tanúk (két kisregény, 1984); Ioanid Romanescu: Másodnapon (versek, 1984); Marius Robescu: Átvilágítás (versek, 1986); Mircea Horea Simionescu: Intelmek Delfinhez (regény, 1987); Doina Uricaru: Csendélet lélekkel (versek, 1988); Hív a földünk (összeállítás többekkel, versek, 1988); Hajónapló (fiatal román költők antológiája, ebben Dan Damaschin verseinek fordítója, 1990); Mi-am regăsit patria Hazára találtam (román és magyar költők versei, Bp. 1990); Pompiliu Eliade: A francia befolyás a romániai közszellemre (Közli Román eszmetörténet 1906-1945. Bp. 1994). Írói álneve: Tímár Antal.

Kászoni Zoltán István: Óriások N-ben. *A Hét 1981/34. Cs. Gyímesi Éva: Költői antropológia. *Utunk 1985/33. *Markó Béla: Mire hasonlítunk? *Igaz Szó 1985/10.

(F. Á.)