nemzetiségi kérdés irodalma

oldal nyomtatása Share

nemzetiségi kérdés irodalma *kisebbségi kérdés irodalma tárgykör 1919-től 1945-ig foglalta össze a romániai magyar sorsirodalmat, az 1945. aug. 3-án kelt 629. számú törvényrendelet azonban törölte a "kisebbség" kifejezést, és helyébe az "együttélő nemzetiség" fogalmát helyezte. Ettől kezdve már a nemzetiségi kérdés került az írásbeliség tárgykörébe.

E kormányzati döntést kezdeményezői azzal indokolták, hogy a "kisebbség" kifejezés állampolgári másodrendűségre utaló hangulati elemekkel telítődött. A terminológiai különbséget időhatárnak tekintve, itt azokat az elméleti írásokat vesszük számba, amelyek a *romániai magyarság viszonyaival foglalkozva, 1945 óta keletkeztek.

A 40-es évek második felének politikai légköre nem kedvezett a nemzetiségi létkörülményekkel kapcsolatos kérdések elmélyült elemzésének, az 50-es évek totalisztikus hatalmi rendszere pedig az ilyen kérdéseknek még a fölvetését sem tette lehetővé. *Jakabffy Elemér nemzetpolitikai szemléje, a *Magyar Kisebbség 1942-ben megszűnt, s hozzá hasonló kiadvány a II. világháborút követően *mintegy fél évszázadig nem jelent meg. 1944 után a kisebbségtudomány művelőit, akik között nemzetközileg elismert szaktekintélyek is voltak, jórészt megfosztották a közlési lehetőségektől, s eltávolították a közéletből. A ~ az 1944 utáni évekből még számon tart néhány kisebb munkát, 1946-49-től kezdve viszont inkább csak propagandisztikus jellegű kormányzati kiadványok jelentek meg.

A 44-es fordulat utáni kezdeti időkből *Demeter János két könyvecskéjét említjük: A nemzetiségi kérdés a Duna völgyében és a Szovjetunióban c. tanulmányát, mely az MNSZ gondozásában jelent meg (1945), és a Nemzetiségi nyelv a közigazgatásban c. összefoglalását a Bolyai Tudományegyetem kiadásában (1946). Nemzetiségpolitikai mondandója volt *Márkó József Nemzeti kérdés a Szovjetunióban c. tanulmányának (Barót 1945) és *Buza László A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója *mint összetett állam c. értekezésének, amely az *Erdélyi Múzeumban (1945/1-2), majd önállóan is megjelent (ETF. 191). *Demeter János A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmánya c. dolgozatát a Bolyai Tudományegyetem Alkotmányjogi Intézete adta ki (1946). A bukaresti Nemzetiségi *Minisztérium gondozásában jelent meg, s elsősorban a román kisebbségi politika felmagasztalását volt hivatott szolgálni, de a kor kutatóinak is forrásanyagul szolgál A nemzetiségi politika három éve Romániában (1948) c. brosúra.

A 40-es évek második felének magyar sajtókiadványai közül az MNSZ kolozsvári napilapja, a *Világosság és a Szociáldemokrata Párt lapja, az *Erdély sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. A *Világosság felfogását jól érzékelteti az a válogatás, amely egykori főszerkesztőjének, *Balogh Edgárnak a cikkeiből Hídverők *Erdélyben 1944-46 c. alatt jelent meg a Kossuth Kiadónál (Bp. 1985). Az *Erdély hasábjain közölt nemzetiségelméleti irodalomból ki kell emelnünk Nagy Géza Szociáldemokrácia és nemzeti egyenjogúság c. írását (1946). A háborús összeomlás és a békeszerződés várható következményei *miatt megrendült nemzeti öntudat megnyugtatását kívánta szolgálni *Szenczei László A *magyar nép tragédiája c. munkája (Kv. 1945), *Jordáky Lajos A márciusi ifjúság (Kv. 1945), Bözödi György Erdély szabadságharca 1848-49 c. dokumentumgyűjteménye (EMKE, Kv. 1945) és *Balogh Edgár füzete, Az igazi 1848, amely 1948-ban elhangzott rádiósorozatának szövegét tartalmazta.

Ebből az időszakból a szóban forgó kérdés csak olyan alkalmi kiadványokban jelenik meg, *mint a Magyar Autonóm Tartományról szóló propagandafüzetek vagy egy, a nemzetiségi megvalósításokat ismertető temesvári brosúra (1957). A nemzetiségi kérdés irodalmáról csak a 60-as évek végétől kezdve beszélhetünk újra. Amikor 1968-69-ben, a csehszlovákiai szovjet beavatkozás után Romániára nézve fenyegetővé vált a kelet-európai helyzet, Bukarestnek szüksége volt az *erdélyi magyar tömegek támogatására, s ez lehetővé tette a nemzetiségi vizsgálatokat. Megszaporodtak a *Korunkban és *A Hétben az *erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó tanulmányok. A nemzetiségtudomány akkori művelői közül *Mikó Imre nevét kell elsősorban említenünk. Írásait halála után Változatok egy témára (1981) címmel kötetbe gyűjtve bocsátotta közre a Kriterion. *Gáll Ernő ekkori munkásságában is előtérbe került a nemzetiségi kérdéskör. A társadalmi hagyományainkról és az önismeretről szóló értekezése, a transzilvanizmus taglalása, a társadalomelméleti viták áttekintése központi helyet foglalt el elméleti tevékenységében. Olyan gyűjteményes kötet jelzi elkötelezettségét, *mint a Pandora visszatérése (1979), benne a kisebbségi magatartásforma jellegadó ethoszként értelmezett "sajátosság méltósága" fogalmával.

A 70-es években *Balogh Edgár, *Demeter János, Lőrincz László, Takáts Lajos, Tóth Sándor, a fiatalabb nemzedék soraiból Fábián Ernő, Nagy György és *Várhegyi István foglalkozott a nemzetiségi lét kérdéseivel. Ki kell emelnünk *Semlyén István demográfiai felméréseit, aki statisztikai adatokra támaszkodva demográfiai szempontból vizsgálta a nemzetiségi viszonyokat. Ugyanebbe a vonulatba illeszkedik a Kriterion Változó valóság címmel megjelentetett két gyűjteményes szociológiai-szociográfiai kötete (1979, 1981). 1973-tól kezdve Fazekas János a pártvezetésben betöltött tisztségeit fedezékül használva *mind magyar, *mind román nyelven kötetben is megkísérelte ellensúlyozni a román nacionalista történetírás és politológia kártékony szellemiségét.

Közben felerősödtek s a 80-as évek elején eluralkodtak a diktatúra etnokratikus vonásai. A hatalmi intézmények az egységes román nemzetállam eszméjétől vezéreltetvén átfogó támadást indítottak a kisebbségi népcsoportok ellen, a nemzetiségi politika újra a cenzúra homlokterébe került. A *Koppándi Sándor szerkesztésében megjelent *A romániai magyar nemzetiség (1981) c. kötet, valamint a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó Nemzetiségi oktatás Románia Szocialista Köztársaságban c. tablója volt az utolsó két munka, amely még megjelenhetett, hogy közel egy évtizedre e témakör eltűnjön a romániai írott *magyar szó világából.

A közösségi megmaradás ügye mellett elkötelezett *erdélyi magyar társadalomkutatók kénytelenek voltak külföldön megjelentetni munkáikat. A nemzetközi közvéleményben is nagy visszhangot váltott ki a párizsi Irodalmi Újság Lázár György álnév alatt közölt Jelentés *Erdélyből (1977) c. melléklete, amit *Tordai Zádor öntött végső formába, de a kulcsszerepet megírásában Tóth Sándor játszotta. Az anyagot több nyugat-európai lap is átvette. Egy New York-i dokumentumgyűjteményben helyet kaptak *mindazok a tiltakozó folyamodványok, amelyeket Takáts Lajos, a Bolyai Tudományegyetem volt rektora és Király Károly, az RKP Központi Bizottságának volt tagja intézett a román pártvezetéshez. A külföldön álnév alatt megjelent írások közt szerepel *Erdélyi Árpád-Tegzes András álnévvel Nagy György A romániai magyar értelmiség jelenéről jövőjéről c. elemzése, melyet az akkor még illegális budapesti Beszélő közölt (1984/ 10). A Ceauşescu-féle önkényuralom eldurvulása *miatt aggódó nemzetközi közvéleményt egyre többet foglalkoztatta a romániai helyzet. Ugyanekkor a Magyarországon végbemenő változások nyomán az ottani gondolkodás is föladta a kisebbségekbe szakadt nemzetrészek kapcsán addig tanúsított közömbösségét, s *mind határozottabban szót emelt az *erdélyi magyarság védelmében. Schöpflin György The Hungarians of Romania (London 1978) c. munkája mellett *Illyés Elemér Erdély változása. Mítosz és valóság (München 1975) c. könyve németül és angolul is megjelent. Említést érdemelnek a Kende Péter szerkesztette párizsi Magyar Füzetek. Itt jelentek meg Bíró Péter álnéven *Molnár Gusztáv bukaresti naplójegyzetei is (1978).

Magyarországon Illyés Gyula politikai felszólalása, a Válasz Herdernek és Adynak (Bp. 1977-78) jelentette a fordulatot. Egyre gazdagabb nemzetiségelméleti irodalom született. 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül Magyarságkutató Csoport jött létre a határon kívül rekedt nemzetrészek helyzetének vizsgálatára. A nemzeti kérdés megoldása világfeladat címmel a budapesti *Kritika (1978/3), Nemzetiségi közélet dunavölgyi közélet címmel a budapesti Élet és Irodalom (1979) *Balogh Edgárral jelentetett meg interjút, az Új Írásnak egy *Mikó Imrével folytatott beszélgetését közölte Szabó Zsolt. Egy fontos könyv is kikerekedett ekkor A nemzetiségek egyenjogúsításának útján (Bp. 1983) címmel, melyben Joó Rudolf folytatott "jogtörténeti beszélgetést" *Demeter Jánossal.

1989 végén a diktatúra összeomlása új szakasz kezdetét jelentette. Noha Bukarest kisebbségi politikája lényegében nem módosult, mert az egységes román nemzetállam gondolatát az új román hatalmi elit sem volt hajlandó feladni, a nemzetiségi problémával kapcsolatos elméleti munka megváltozott. A közéleti talpra állás során újraindult a létkérdések elméleti megoldása. Tóth Sándornak A nemzet európai modelljéről még 1985-ben készült, de csak 1993-ban megjelent munkája az alcím szerint "Kísérlet annak tisztázására, hogy *mi a nemzet szerepe az emberré válás folyamatában". A változások Tóth Sándornak egy másik munkáját is kiszabadították a szerzői rejtőzéskényszerből: még 1987-ben ő is adott ki egy jelentést *Erdélyből, s ezt Párizsban az új körülmények közt 1990 januárjában megjelentette. Munkáját, mely részletesen taglalta az egységes román nemzeti állam fikciójából kinőtt román elnyomó politika kártételeit, az emigrációba taszított jeles román műfordító, Gelu Păteanu átültetésében New Yorkban Quo vadis, Romania? címmel románul is kiadták (1990).

Ugyancsak a nemzetiségi kérdéskörbe vágó munka *Gáll Ernőnek A nacionalizmus színeváltozásai c. könyve, melyhez Budapesten hiába próbált a 80-as évek derekán kiadót találni. A diktatúra bukását követően fejezeteket adott közre belőle, majd kiegészítve Nagyváradon jelent meg 1994-ben. A cenzúra felszámolása tette lehetővé *Jakabffy Elemér Nemzetpolitikai írások (1993) c. Téka-kötetének megjelenését, míg szemléjéről *Balázs Sándor Lugosi üzenet (Szatmárnémeti 1995) c. monográfiája is napvilágot látott.

A sajtóban a kisebbségi jogvédelem gondjai, a nemzeti egyenjogúság alkotmányos szavatolásának ügye, valamint az *erdélyi magyar önigazgatási modell szükségszerűen központi helyre kerültek. Új szerzők sorakoztak fel, így Bakk *Miklós, Bíró Béla, Csapó József, Egyed Péter, Kolumbán Gábor, Magyari Nándor László, Markó Béla, Salat Levente, Szilágyi N. Sándor.

Nagy György: A nemzetiség fogalma. *Korunk 1971/5. *Mikó Imre: Az együttélő nemzetiségek jogegyenlősége. *A Hét 1972/15, 16, 17. Tonk Sándor: Értelmiségi múlt nemzetiségtörténeti feladatok. *A Hét 1977/13. *Gáll Ernő: Mikó Imre a "nemzetiségi jogász". Előszó *Mikó Imre Változatok egy témára c. kötetéhez, 1981; uő: Tanulmányok a nemzetről. *A Hét 1983/16; 1984/17; uő: Az "erdélyi gondolat" viszontagságai. Helikon 1992/16; 17. Nagy György: A nemzetiség fogalma. *Korunk Évkönyv 1981. 42-49. Benkő Samu: Korszerű hagyományápolás és nemzetiség. *Utunk 1982/2. *Demeter János: A nemzetiségi jog problémái. *A Hét 1990/3. Fábián Ernő: Nemzetiség és egyetemesség. *Korunk 1980/5; 7-8; uő: Nemzet, nemzetiség, érték. *Korunk 1981/7-8; uő: Haza és nemzetiség. *A Hét 1990/50; uő: A kisebbségi lét értelme. *A Hét 1991/15; uő: Az európai modellről. *A Hét 1993/44. Horváth Andor: Demokrácia és nemzeti kisebbség Romániában. Tények, trendek, perspektívák. *A Hét 1991/45, 46, 47. Manolescu, Nicolae: A nemzetiségi kérdés. *A Hét 1991/9. Varga Attila: A román nemzetiségpolitika főbb irányvonalai a hatalmi szférában. *A Hét 1992/30. Végel László: Melankolikus töprengések a kisebbségmítoszokról. *A Hét 1992/8. Bakk *Miklós: Nemzeti és regionális a politikai gondolkodásban. *A Hét 1993/33. Egyed Péter: Szabadelvűség és nemzeti elkötelezettség. *A Hét 1994/29. Fischer-Galati, Stephen: A nemzeti kisebbségek problémája Romániában. Állandóság vagy változás? *Korunk 1994/12.

(N. Gy.)