népegészségügyi irodalom

oldal nyomtatása Share

népegészségügyi irodalom az *egészségügyi irodalom kereténél tágabb, mai értelmű megfogalmazásában a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi irodalom összessége. Nemcsak a népbetegségekkel foglalkozik, hanem a betegségek megelőzésével és az egészség megőrzésével is, kutatómunkára, felmérésekre alapozott szakdolgozatok és kiadványok, valamint egészségvédelmi ismereteket nyújtó és ezzel kapcsolatosan helyes magatartásra nevelő röplapok, füzetek, könyvek formájában.

Már 1919 és 1945 között egyre gyakrabban jelentek meg az erdélyi magyar sajtóban, orvosi folyóiratokban és önálló kiadványokként a népegészségügy kérdéseire válaszoló cikkek, melyek főleg a népbetegségekkel és az ellenük való küzdelemmel foglalkoztak. Ilyenek kerültek ki Schönberger Mór (1920), *Goldberger Ede (1922), *Szelle Károly (1925), *Sándor János (1928), Halász József (1929), Márkos György (1930, 1931, 1933), Tankóczy Gyula (1934), *Schmidt Béla (1940) tollából. Jelennek meg olyan kiadványok is, amelyek már átfogóan tárgyalják a népegészségügyet. Ilyen *Jancsó Béla Egészségügyi tanácsadó az erdélyi *magyar nép számára (Kv. 1934), Csíky János A falu egészségvédelme (Kv. 1936), *Nagy András A népegészségvédelem (Kv. 1936), *Parádi Ferenc Szolnok-Doboka vármegye közegészségügyének története (Kv. 1944) c. munkája.

Már ebben az időszakban feltűnik a szervezett, intézményesített törekvés a romániai *magyar kisebbség népegészségügyi problémáinak feltárására és megoldására. Példa erre Brassóban az *ÁGISZ egészségügyi sorozata *Kacsó László és *Jancsó Béla (1935), *Bakk Elek (1936), *Herskovits János (1936), *Bódis Gáspár (1937) köteteivel. Hasonló szándékúak a *Hitel c. szociálpolitikai folyóiratban rendszeresen megjelenő népegészségügyi tanulmányok, mint amilyen Parádi Kálmántól A néptáplálkozás (1936/2), Heinrich Mihálytól A nép táplálkozása kalóriaértékekben (1937/2), *Nagy Andrástól Egészségpolitikai vázlat (1938/1) és Népegészségügy (1938/4), Manyák Ernőtől Adatok Ditró népegészségügyéhez (1939/1), Csíky Jánostól Adatok a gyergyói táplálkozáshoz (1939/4) és Tonk Emiltől a Csecsemőhalandóság Erdélyben (1940-41/2).

Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség szintén *tett erőfeszítéseket a szervezett egészségvédelmi munka megvalósításáért. Ezt szolgálta az általa kiadott Falu-füzetek 3. száma: A csecsemő gondozása (Kv. 1939).

A füzetet *Nagy András állította össze: ő maga három fejezetet írt, a továbbiak szerzői Csíky János, Küttel Lajos, Búzás Márton, *Schmidt Béla, Fráter Géza, Szabó Jenő és Venczel József.

A két világháború közötti időszakban a népegészségügy tárgykörét leghosszabb ideig a *Magyar Népegészségügyi Szemle szolgálta.

1945 után nagy számmal jelentek meg nevelő célzatú egészségvédelmi kiadványok, a Genersich Emlékkönyv (Bp.-Mv. 1994) több száznak a jegyzékét közli. Jelentős szerepe volt ezek kiadásában az *egészségügyi irodalom címszóban már említett intézményeken kívül a Marosvásárhelyi Közegészségügyi Intézetnek is (1949-59). Csaknem kizárólag népegészségügyi szakcikkek sorakoztak a Román Népköztársaság Orvostudományi Társasága Magyar Autonóm Tartományi Fiókjának járványtani, mikrobiológiai, vírustani, parazitológiai és egészségpedagógiai folyóiratában, amely *Tájékoztató c. alatt 1956-ban két, 1957-ben négy számmal jelent meg. A leggyakrabban tárgyalt témakörök: a tífusz (Boér László, Eisikovits Károly, Lőrincz Pál, Vajda István), a gyermekbénulás (Kelemen László, Székely Pál, Kövendi Erzsébet), a leptospirózis (Papp Károly), a betegellátás (Kolumbán Mózes), az ivóvízellátás (Tőkés Béla, Tassaly János), a szervezet ellenállóképessége (Szentkirályi Éva, Hadnagy Csaba) és az egészségügyi szervezés (Bódis Sándor).

A ~ba sorolható számos szakközlemény, amely az *OGYI tudományos ülésszakainak anyagát tartalmazó kötetekben (Mv. 1955, 1957), az Orvosi Szemlében, az EME által újra megindított Orvostudományi Értesítőben, valamint az Infomed c. folyóiratban (Székelyudvarhely 1991-92) jelent meg.

A főleg 1970 és 1990 között kiadott népegészségügyi ismeretterjesztő könyvek közül megemlítendő még néhány olyan, mely az *egészségügyi irodalom címszó alatt nem szerepelt. Feszt Tibor Kerekes Medárddal az érelmeszesedésről (1976; Kv. 1983), *Rácz Gábor a népgyógyászat értékeiről (Korunk Évkönyv 1979. 151-57), Fodor Ferenc Mártha-Papp Ilonával és Fugulyán Gergellyel szemészeti kérdésekről (Kv. 1983, 1989), *Pap Zoltán és Löwi Károly az anya- és csecsemővédelemről (Kv. 1983, 1990), Szilágyi István és *Ander Zoltán általános orvosi ismeretekről (1983, Kv. 1990), Matekovits György és Bocskay István a fogszuvasodásról, a fogágy betegségéről (Tv. 1977, Kv. 1986), *László János pedig Péter Mihállyal a kórokozó mikroorganizmusokról (Kv. 1988) írt.

Péter Mihály: A romániai magyar nyelvű orvosi *ismeretterjesztő irodalom az első világháború végétől napjainkig. Közli Genersich Emlékkönyv. Bp.-Mv. 1994. 119-23; 169-89.

(P. M.)