nótaszerzők

oldal nyomtatása Share

nótaszerzők újkori lírai dalok, lényegében népies műdalok alkotói. Dalaikban felfedezhetők az új stílusú népdal sajátos jegyei, így a dallamépítkezésben a hosszabb sorokat, a hangzatfelbontást, a félhangokkal való színezést, a szokatlan hangközöket utánozzák. A *mi vidékünkről származó nótaszerzők közül Balázs Árpád, Fráter Loránd és Fráter Béla gyakorolt erőteljesebb hatást a romániai magyar nóták fejlődésére. Terjesztésükben fontos szerepe volt a cigányzenészeknek, a népszínműveknek és az olcsó *kottakiadás hozzájárulása is jelentős. Tágabb értelemben a nótát a *könnyűzene egyik válfajának tekinthetjük.

1930-ban Szittya *Horváth Lajos nótafüzetei váltottak ki heves vitát, négy évtizeddel később *A Hét hasábjain bontakozott ki hosszab lélegzetű párbeszéd a nótáról. A romániai magyar nóta képviselői az előadóművészekkel karöltve 1939-ben Kolozsvár székhellyel létrehozták a Nótaszerzők, Szövegírók és Előadóművészek Egyesületét.

A nyomtatásban megjelent nótairodalom gyakrabban említett szerzői városok szerint csoportosítva a következők:

Arad: Békefi Pál (Ha felszáll a titkos alkony. Serényi József szövegére, 1924).

Brassó: Ormai Poldi (Kiskertemből. 1920).

Kolozsvár: Platz János (Öt dal. 1924); *Tárcza Bertalan (Tudom, hogy nem ír; Két magyar nóta. 1924); Turczinsky Kázmér (Muskátli virágok. 1926); Balogh Lajcsi (Pesti nóták. 1928).

Lugos: Szittya *Horváth Lajos (Gondolj reám. Horváthné Somsay Erzsébet szövegére; Bánom, hogy megházasodtam; Rózsás kertben jártam; Sej! haj! harmatos a kukorica levele. 1931).

Marosvásárhely: Dávid István (Dalok; Újabb dalok. Szabó Jenő verseire. 1924); Agyagássy Károly (Erdélyi szomorú új dalok. 1927; Hat szomorú magyar népdal. 1928). *Kiss Péter nótafüzetei (Három árva gyermek. 1934; Székely daloskönyv. 1935) csak szövegeket tartalmaznak.

Nagyvárad: Krammer Ödön (Várlak, édes. 1920); *Kálmán Andor (Ablakom, ablakom. é. n.); Lápossy Erzsébet.

Sepsiszentgyörgy: *Kelemenné Zathureczky Berta 79 műdala 12 füzetben.

Székelykeresztúr: Szittya *Horváth Lajos (101 székely népdal. 1931; Csűrdöngölők. 1942).

Temesvár: *Kálmán Andor (Fehér akác. 1920; Nótáskönyve. 1922); Czeglédy Gyula (Ha kérdeznek majd felőlem. *Kálmán Andor szövegére. 1922); *Madaras Gábor (Székely nóták. 1922; Újabb *magyar dalok. 1923); Erőss Béla (Legújabb *magyar dalai. 1923); *Kalmár Tibor (Kedvelt *magyar dalai. 1923); Sas Náci (Két legújabb magyar nótája. 1923); Szirmay Károly (Kincses magyar nóták. 1924). Ugyanitt évszám nélkül: Ányos Laci (Nem ragyog a csillag szebben); Barna Károly (Szeress te mást!); Mayer Jenő (Hej, haj, Lina. Veres Kálmán szövegére); Reményi Béla (Nem jönnek vissza már az évek); Révész Róbert (Két eredeti *magyar dal); Váradi Zoltán (Jó estét, lányok); Vitos Pálné Eredeti magyar nótái).

Zilah: *Kelemen Sándor (Karácsonyi csokor. 1924).

S. Nagy László: A *magyar dal történeti fejlődése. *Ellenzék 1927. jan. 25. Szittya *Horváth Lajos: Hozzászólás. Röpirat. Székelykeresztúr 1930. Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Bp. 1971. László Ferenc, Szabó Csaba, Rónai István, L. Bakk Anikó, Vermesy Péter, Horváth Tibor, Szenik Ilona: Harc a zenei anyanyelvért. Vita. *A Hét Évkönyve. 1980. 57-86. Jagamas János: Miért nem népdal? Közli A *népzene *mikrokozmoszában. Tanulmánygyűjtemény. 1984. 57-154.

(B. A.)