Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

oldal nyomtatása Share

Nyelv- és *Irodalomtudományi Közlemények (betűszóval NyIrK) a Román Akadémia Nyelv- és *Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata. 1957-ben indult, s 1999-ig bezárólag 76 füzete *jelent meg. Az első három évfolyam egy-egy füzetben mint 1-4. szám, az 1960-as évfolyam már két füzetben mint 1-2. és 3-4. szám, 1961-től évi két füzetben mint 1. és 2. szám került ki a sajtó alól. Kivétel 1974, amikor csak egyetlen füzetben adták ki, mert az addig tervezett terjedelmet felső utasításra 400 lapról 200-ra csökkentették. Az 1982-es, 1991-es és 1993-as évfolyam megint csak egy-egy füzetben, de dupla számként került az olvasók elé. A példányszám kezdetben ezer körül mozgott, 1974-től 5-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, de utána ismét visszaesik 300-ra. Csak a megrendelők kapják, szabadárusításba sohasem került. Az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba.

Az I. évfolyam főszerkesztője Jancsó Elemér, mivel azonban az Akadémia akkori határozata szerint csak akadémikusok tölthetik be ezt a tisztséget, helyébe Nagy István kerül, utána 1978-tól Gáll Ernő, akit a laptól való kényszerű kiválása után Szabó Zoltán követ. Szerkesztőbizottsági tagok 1957-től Emil Petrovici, Kelemen Béla, Márton Gyula, Szabó T. Attila, 1964-től *Sőni Pál és *Csák László is. Utóbbit 1968-ban felváltja Murádin László. 1970-től a bizottság tagjai: Kelemen Béla, Ioan Petruţ, Abafáy Gusztáv, Antal Árpád, Márton Gyula, Gavril Scridon, *Sőni Pál, Szabó T. Attila, Murádin László. 1974-ben Szabó T. Attila kiválik, 1978-ban a szerkesztőség tagja lesz Szigeti József, Teiszler Pál, Ileana Câmpeanu, 1984-től új tagok: Cs. Gyímesi Éva, Kozma Dezső, *Mózes Huba és Péntek János, 1995-től Egyed Emese is.

A NyIrK tárgyköreit lényegében a nyelvészet és az *irodalomtudomány között osztja meg, de nem zárkózik el más, humán jellegű szaktudományok, így a *folklór vagy a *művelődéstörténet elől sem. A lap akadémiai típusának ismérvei: a szaktudományi jelleg és az esszéisztikus hangvétel bizonyos fokú elkülönítése, a munkatársak megválogatása szakmájuk kutató, nyelvész, irodalomtörténész, esztéta, kritikus mivoltuk szerint, eredeti kutatási eredményekre támaszkodó közlemények közzététele. Az írások szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóiból, ill. a kolozsvári egyetem magyar tanszékeinek tagjaiból kerülnek ki. Kívülük elsősorban a tanszékek irányította doktorandusok vannak *jelen a folyóiratban, valamint ugyancsak a tanszékek vezetésével írott államvizsgadolgozatok szerzői. Őket egészíti ki a nem kolozsvári s nem a helyi intézményekhez tartozó szerzők, esetenként külföldi tanulmányírók köre.

A folyóiratnak a közölt anyag terjedelmére és jellegére utaló rovatai: Tanulmányok, Kisebb Közlemények, Adattár, Szemle, Hírek. Egészében a lap hű tükre a hazai nyelv- és *irodalomtudomány állapotának. Viszonylag nagyobb teret kap a felvilágosodás irodalma, valamint a román-magyar kapcsolatok problémája. A *hírlapirodalom témái között találjuk a *Korunk, Erdélyi Múzeum, *Utunk, Termés, Bukaresti Hírlap, Keleti Újság, *Vasárnapi Újság és Keleti Virágok történetéről, anyagáról, szemléletéről szóló közléseket. Szerepel a lapban a színjátszás, színháztörténet, könyvtártörténet is. Külön kiemelendő az irodalmi levelezések anyaga az Adattár-rovatban: Ady Endre, Aranka György, Áprily Lajos, Arany János, Bánffy Miklós, Bárd Oszkár, Benedek Elek, Benkő József, Bitay Árpád, Dsida Jenő, Gaál Gábor, Gozsdu Elek, Gyulai Pál, Emil Isac, Jancsó Béla, Jászai Mari, Kazinczy Ferenc, Kelemen Lajos, Kiss Ernő, Koncz József, Kós Károly, Kovács László, Kristóf György, Kriza János, Németh László, Sipos Domokos, Tolnai Lajos levelezésének darabjait ismerhetjük meg.

A nyelvtudományt a folyóiratban mindenekelőtt a nyelvjárástan képviseli: a nyelvjárások hang- és alaktani *jelenségeinek bemutatása, a tájszóközlés, a lexikológiai, névtani és nyelvföldrajzi vizsgálatok; szintaktikai kutatások, a román-magyar-szász nyelvi kölcsönhatás vizsgálata, a leíró nyelvtan, a *stilisztika (az orális stílus, tárgyias-intellektuális stílus, a szecessziós stílus, a metafora, a szabad függő beszéd, a nominális szerkesztésmód vizsgálata), a magyar nyelv múltja, a nyelvtörténet. Érdeme a lapnak, hogy megindította a hely- és személynévkutatást, s folyamatosan csaknem másfél száz település helyneveit tette közzé. Tág teret kap a szakszókincs, így a fazekasság, szénégetés, fakitermelés, posztóványolás, tímármesterség, dohánytermesztés szakszavainak gyűjtése és feldolgozása. Bár kis mértékben, de fellelhető a folyóiratban a szótári irodalom, szociolingvisztika, etnolingvisztika is.

Kellő súlyt kap a ~ hasábjain a *folklórtudomány köréből a balladakutatás és a finnugor népek költészete, a *művelődés és tudomány történetéből az olvasókörök, olvasótársulatok, könyvtárak és iskolák története, továbbá a zenetörténet és a *rovásírás kérdésköre is.

Balogh Edgár: Akadémiánk magyar folyóirata. *Korunk 1958/6. Benkő Loránd: Új magyar nyelv- és *irodalomtudományi folyóirat Romániában. Magyar Nyelv 1958/34. Baróti Pál: Nyelv és irodalom. *Utunk 1967/14. Könczei Ádám: Irodalomtörténetírás kivárással de mekkorával? *Korunk 1969/5. Beke György: NyIrK. *A Hét 1975/36. Cseke Péter: NyIrK impulzusok. *Utunk 1976/2; uő: A NyIrK első húsz éve. *Utunk 1977/9. Kelemen Béla: NyIrK. *Korunk 1978/10. Murádin László: A huszonhatodik évfolyamon túl... NyIrK 1994/1.

(M. L.)