nyomdászírók

oldal nyomtatása Share

nyomdászírók Az irodalom ugyan nem tagolható a szerzők foglalkozása szerint, mint jelenség a *nyomdászat és az írók kapcsolatában mégis számba vehető az esetleges egybeesés. Éppen Erdélyben hivatkozhatunk Heltai Gáspárra, aki mint író 1550-től kezdve saját "műhelyében" készítette elő a magyar *helyesírás megalapozásának gondjával a maga kiadványait. A fejlődő *nyomdászat ugyan hovatovább elválasztotta egymástól az irodalmi alkotást s annak sajtó vagy könyv formájában való megörökítését, a ~ adataiból azonban példák adódnak szerző és szedő azonosságára.

Ilyen példa a *Bakai László írói néven fellépő *Jakab László szilágysomlyói nyomdászmester, akinek Összetört életek c. emlékirata az általa kezdeményezett Erdélyi Családi Könyvtár 1. számaként jelent meg 1928-ban. A brassói *Gecse Sándor is maga készítette nyomásra Vérző milliók örömös vágya c. verseskötetét 1931-ben. Saját szedésben jelentette meg Baricz Ábrahám József, a bukaresti Nyomdaipari Vállalattól szakszervezeti fellépése miatt elbocsátott *munkás Láncravert hangok elmerült álmok c. verseskötetét (Csíkszereda 1932). Temesvárott *Grosz Ferenc vált nyomdász voltában is újságíróvá a 60-as években; *Lamanesz Attila nagyváradi nyomdász is hol társadalomrajzi riporttal, hol verseivel és román, orosz, francia és német költők fordításaival szerepel a Typographia, Népakarat, *Új Élet hasábjain; Asztalos Lajos kolozsvári nyomdász eszperantó közvetítéssel fordított katalán, spanyol, portugál, izlandi irodalmat, s 1990 után nemcsak a Szabadságban közölt kolozsvári utcanévtörténeti sorozata, de társszerzésben írt Kőbe írt Kolozsvár c. könyve (Kv. 1996) révén is megbecsültté vált.

Ismert nyomdászíró volt *Krizsó Kálmán is, aki a maga proletárversei, betűről, könyvről, képről és könyvjegyről szóló kötetei mellett megírta az erdélyi *nyomdászat történetét. Mint lapszerkesztő és könyvkiadó is jelentős munkát végzett *Morvay Zoltán marosvásárhelyi nyomdász, aki nemcsak regényíró és színdarabszerző, hanem az *Erdélyi Könyvbarátok Társasága megszervezője is. Szakmájában jeleskedik mint szakíró *L. Lengyel Sándor kolozsvári nyomdász és nyomdatulajdonos A tervezőnyomdász vonal- és formarendje (Kv. 1946) c. munkájával. Nyomdászból vált szerzővé a németül és magyarul egyaránt író Hans Mokka, s Forrás-szerzőként kezdte nyomdászírói pályáját *Szele Péter Győzni (1969) c. kötetével. A nagyváradi *Nikolits Árpád nyomdásztechnikus színmű-, novella- és regényíróként vált ismeretessé.

(B. E.)