Orient Gyula

oldal nyomtatása Share

Orient Gyula (Nagybocskó, 1869. okt. 21. 1940. okt. 9. Kolozsvár) gyógyszerészeti, orvosi és tudománytörténeti szakíró. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti piarista gimnáziumban kezdte, majd tanulmányait megszakítva gyógyszerészgyakornok. Érettségi vizsgát magánúton tesz a premontrei rend rozsnyói főgimnáziumában. Budapesten 1891-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egy évig a Pázmány Péter Tudományegyetem kémiai intézetében dolgozik, ezután a Gömör megyei Csetneken gyógyszerész. 1898-tól Kolozsvárt a *Ferenc József Tudományegyetemen a kémiai intézetben gyakornok, majd tanársegéd, a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam vezető tanára; 1900-ban gyógyszerészdoktorrá avatják. 1906-ban orvosi diplomát szerez és A gyógyszerészi kémia fogalma és feladata c. munkájával (1918) egyetemi magántanárrá habilitálják. Az államfordulat után Kolozsvárt marad, és megszervezi az I. Ferdinánd Egyetemen a gyógyszerészképzést. 1921-ben az Orvosi Kar biológiai és toxikológiai analízis tanszékére nevezik ki. Mivel 1934-ben megszűnik Kolozsvárt a gyógyszerészképzés, nyugalomba vonul, s tudománytörténettel foglalkozik.

Kolozsvári évei alatt jelentek meg Gyógyszerészi műtan (1902, 1907), Az orvosi receptek kellékei és elbírálása (1914), Rövid bevezető a kísérleti chemia alapvonalaiba (1918), Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (1926) c. munkái. Füzetek, illetőleg különlenyomatok formájában is közreadta még Kolozsvárt Az Erdélyi Nemzeti Múzeum keretében felállított gyógyszerészeti múzeum (1918), Az erdélyi alchimisták, Bethlen Gábor fejedelem alchimiája (1927), Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, országgyűlési képviselői és természetbúvárai (1933), A szerzetes és orvospapok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése Erdélyben (1933) c. írásait.

Közleményeit az Erdélyi Orvosi Lap, *Szemle">*Orvosi *Szemle, Clinica et Laboratorium, Gyógyszerészi Közlöny, Gyógyszerészi Hetilap, Gyógyszerészi Értesítő, *Pharmacia, Clujul Medical, Magyar Chémiai Folyóirat, Orvosi és Természettudományi Értesítő, Erdélyi Múzeum, valamint számos külföldi szaklap hozta nyilvánosságra. Fogorvosi tevékenységéhez kapcsolódik, hogy 1923-ban háromnyelvű folyóiratot szerkesztett Revista Stomatologică Stomatológiai *Szemle címmel. 1925-ben az ő kezdeményezésére jelenik meg az Arhiva Farmaciei Gyógyszerészi Archivum két füzete, ezekben javasolja egy tudományos szakosztály létrehozását az Erdélyi és Bánáti Gyógyszerészek Egyesülete keretében. Egy ideig (1922-24) főszerkesztőként jegyzi az Egyesület *Pharmacia Gyógyszerész Újság c. közlönyét.

Maradandó tette a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeum létrehozása volt. A már Csetneken megkezdett gyűjtést folytatva Kolozsvárt feleségével, Keresztessy Sára gyógyszerésznővel közel 2000 tárgyat, iratot, könyvet, ereklyét sikerült összegyűjteniük, melyeket 1902-ben az Erdélyi Nemzeti Múzeumnál helyeztek el. Ez képezte alapját az 1954-ben, *Izsák Sámuel által kialakított kolozsvári patikamúzeumnak. Érdeklődött a műszaki eszközök története iránt is: foglalkozott az órák történetével. Óragyűjteményével részt vett egy kolozsvári órakiállításon, előadást tartott az órák történetéről, emléket állítva az órakészítés erdélyi mecénásainak is, Bethlen Gábor és Apafi Mihály fejedelmeknek.

Tagja volt az EME Orvostudományi Szakosztálya választmányának, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a Romániai Gyógyszerészek Általános Egyesülete és a Romániai Fogorvosok Országos Szövetsége vezetőségének, valamint a Francia és a Német Gyógyszerésztörténeti Társaságoknak is. Kitüntették a Crucea Meritul Sanitar I. osztályú érdemkeresztjével, a Magyar Vöröskereszt hadiékítménnyel díszített jelvényével s a Porosz Vöröskereszt Érmével.

Nagy Samu: Dr. Orient Gyula... életrajzi adatai és munkásságának ismertetése. Kv. 1925. Mózes Károly: Prof. Dr. O. Gy. 50 éves gyógyszerészi és 40 éves orvosi jubileuma. *Pharmacia 1936/7-8. Orient Gyula emlékezete. *Ellenzék 1940. okt. 19. *Izsák Sámuel: O. Gy. (1869-1940) a gyógyszerésztörténész. *Szemle">*Orvosi *Szemle 1970/3-4. Péter H. Mária-Orient Tibor: Megemlékezés O. Gy. neves erdélyi orvosról, gyógyszerészről születésének 125. évfordulója alkalmából. *Orvostudományi Értesítő LXVII. Kv. 1995.

(P. H. M. R. G.)