Ormos Ede

oldal nyomtatása Share

Ormos Ede (Hódmezővásárhely, 1873. jún. 11. Németország, 1944) újságíró, történész, szociográfus, költő. Jogi tanulmányait Budapesten végzi, majd 1899-ben Makón nyit ügyvédi irodát. Itt szerkeszti a Makó és Vidéke c. lapot, amelybe főként szociálpolitikai cikkeket ír. 1904-ben a budapesti Népszava szerkesztőségébe lép, s a lap parlamenti rovatát vezeti. A Tanácsköztársaság idején röpiratokat jelentet meg, ezért menekülnie kell a fehérterror elől. Bécsi emigrációja során jelenik meg a Mi okozta Magyarország szétbomlását? (Bécs 1921) c. történelmi tanulmánya. 1921-ben Erdélybe költözik, a kolozsvári *Keleti Újság olvasószerkesztője, cikkírója, fordítója 1923-ig. A lap több novelláját és versét közli ebben az időszakban. Az 1919-ben megjelent kötete, A tanyától a városig (Bp. 1919) kilenc novellát tartalmaz. *Walter Gyula így ír róla: "Nem sokhúrú, sokváltozatú, de a saját húrjait mélyen és tisztán megrezgető, azt erősen birtokoló művész ő, aki néhány vonással, pár mondattal, a dolgok és helyzetek kellő közepébe lépéssel kölcsönöz életet, mozgalmasságot, színt embereinek és szituációinak.Íy láttat meg aztán mégis határozottabban osztálykülönbségeket, sors-differenciákat." Ezért nevezi őt szociális tendenciájú írónak.

1925-27 között szerkeszti a kolozsvári Funcţionarul Forestier-Fatisztviselő (később Faipari Szemle) c. három-, majd kétnyelvű lapot és annak kiadványát, a Romániai Faalmanachot (1925). 1927-ben Budapestre költözik, szociográfiai tanulmányokat ír, Ady Endre életrajzával és ismeretlen Ady-dokumentumokkal foglalkozik, melyek a költő és felesége közös életének mozzanatait tárják fel. 1944-ben a németek elhurcolták és ismeretlen helyen megölték.

Egyéb művei: A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi *munkáskérdésre (Hódmezővásárhely 1896); A földosztás. 1919. évi 18. néptörvény a földművelő nép földhözjuttatásáról (Bp. 1919); A hódmezővásárhelyi *munkás zendülés 1894. ápr. 22. (Bp. 1919).

Walter Gyula: O. E. A tanyától a városig. *Pásztortűz 1927/12. Mózes Huba: Sajtó, kritika, irodalom. 1983. 94, 98, 112.

(Gy. Zs.)