(Az) Orvostudományi Szakosztály Értesítője

oldal nyomtatása Share

(Az) Orvostudományi Szakosztály Értesítője az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi kiadványa 1934-48 között. Vállalva szakosztályi elődei, az 1876-ban Hőgyes Endre alapította Orvos-Természettudományi Értesítő és az 1920–25 között megjelent Erdélyi Orvosi Lap örökségét, 1934-ben indul, a folytonosságot jelző 45. kötettel, amely Veress Ferenc elnök és Koleszár László titkár szerkesztésében, „Új folyam. I. füzet. 1922–1932” jelzéssel az 1923-tól kezdve tartott szaküléseken vezetett jegyzőkönyveket tartalmazza, valamint 10 tudományos közleményt. Az 1935-ben megjelent 46. kötettel tulajdonképpen utoléri magát a folyóirat: ebben az 1932-33-ban megtartott szak- és közgyűlések jegyzőkönyvei, valamint 10 tudományos dolgozat olvasható, továbbá két megemlékezés: Török Imréről és Pataki Jenőről, doktorrá avatásának 50. évfordulója kapcsán. A 47. kötet (1937), a 48. kötet (1938) és a 49. kötet (1940) a fenti tartalmat a jelzett évekre vonatkozóan az EME orvostudományi szakosztályának időközben megtartott vándorgyűlései anyagával is kiegészítette.

Az 1940 őszi változások és a Ferenc József Tudományegyetem visszakerülése után az ~ következő, 50. kötete 1942-ben jelenik meg, Berde Károly és *Krompecher István szerkesztésében. Ebben olvasható Koleszár László megnyitóbeszéde a szakosztály 1941. március 30-án tartott díszgyűlésén, amelyben az eltelt 22 esztendő munkájának mérlegét vonja meg. Az 1943-ban megjelent 51. kötet a szakosztály Désen tartott vándorgyűlésének anyagát közölte. A leggazdagabb az 1943-44-es év, amikor összesen hét kötet jelenik meg (52-58), bennük 105 tudományos dolgozat, többek között azok, amelyek a szakosztály Besztercén 1943-ban tartott vándorgyűlésén hangzottak el.

Az 1945. évben két kötet hagyja el a nyomdát (59, 60.), ezeket már Haynal Imre és Sáry Béla szerkeszti; a bennük közölt tudományos dolgozatok száma 54, 1946-tól kezdve viszont az évenként megjelenő kötetek száma lecsökken egyre. Ezeket a köteteket Miskolczy Dezső szerkeszti; 1948-ban, az utolsó kötet megszerkesztésében osztozik Csőgör Lajossal, az OGYI akkori rektorával. Ebben az utolsó három kötetben összesen 91 dolgozat jelenik meg, a szakosztály és az akkor már eleven tudományos életet is élő OGYI tanszemélyzetének részvételével.

„A 15 év alatt (1934–1948) megjelent 19 kötet, állapítja meg az orvostörténész, tulajdonképpen az orvostudományi szakosztály 46 évi tudományos munkásságát öleli fel és tükrözi annak sokoldalú tevékenységét.”

Genersich Antal Emlékkönyv, születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk.: Tankó Attila, Péter Mihály. Bp.-Mv. 1994. A Romániai magyar nyelvű orvosi folyóiratok c. fejezet. 140-141.

(P. H. M.)