Pál Árpád

oldal nyomtatása Share

Pál Árpád (Hodgya, 1929. jún. 25.) matematikai és csillagászati szakíró. Középiskoláit Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen végezte; egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen, matematika-fizika szakon kezdte (1949-52), a moszkvai Lomonoszov Egyetem Matematika-Mechanika Karán szerzett diplomát és doktori címet (1957). Főkutató a kolozsvári Csillagvizsgálóban, lektor a Bolyai Tudományegyetemen (1956-59), az egyesített Babeş-Bolyai Egyetemen előadótanár (1961-72), majd professzor, 1985-89 között prorektor; egyetemi tanár nyugdíjazásáig (1995).

Mind tudományos, mind közügyi téren jelentős szerepet töltött be. A román küldöttség tagjaként nemzetközi konferenciákon vett részt Budapesten, Prágában, Athénban, Várnában, Grenoble-ban, Innsbruckban; 1979-ben részt vett "a tudomány és a technológia a fejlődés szolgálatában" tárgykörű ENSZ-konferencia előkészítésében. 1985-89 között parlamenti képviselő, az Államtanács magyar alelnöke. Az International Astronomical Union 75 éves, jubileumi hágai kongresszusán (1994) a román akadémiai küldöttség vezetője.

Első írása orosz nyelven jelent meg Moszkvában az 5. számú Astraea kisbolygó mozgásának elméletéről (1957). A Studia Universitatis Babeş-Bolyai matematikai sorozatának felelős szerkesztője (1976-84), majd a lap főszerkesztőhelyettese (1984-89), a *Matematikai Lapok főszerkesztője (1979-89), a romániai Astronomical Journal akadémiai folyóirat alapító főszerkesztője 1991-től. Írásait a Korunk, *Utunk, *Új Élet, Unser Weg, *Igazság közölte. Vezetése alatt Kolozsvárt jelentős égi-mechanikai és űrkutató iskola alakult ki, s felépült az egyetem modern csillagvizsgálója a Botanikus Kert déli sarkában. Korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást; az analitikus matematika és a csillagászat előadója. Több román nyelvű tankönyv társszerzője és magyarra fordítója. Bolyai János az ember és a tudós c. emlékezése magyarul (1992) és románul (1993) is megjelent.

Orosz, román, német, angol közlései, előadásai nemzetközi elismerésben részesültek. Számos romániai és nemzetközi csillagászati, űrkutatási és technológiai bizottság, tanács, társaság tagja, az Európai Csillagászati Társaság egyik alapítója, 1994-től a Román Csillagászati Bizottság elnöke.

Több egyetemi jegyzet szerzője és társszerzője. George Chiş Csillagászattan (1965) c. munkája az ő magyar fordításában több kiadást ért meg, ugyancsak ő fordította magyarra az A. Hollinger-Corina Pârvulescu Mértan és kozmográfia alapjai (1967) c. tankönyvet (fordítótárs Heim Rózsa).

Veress Zoltán: Hold- és csillaginterjú. *Utunk 1984/50. Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Kv. 1978. 80-81. Reisz Katalin: Tudomány és közélet őrhelyén. *Új Élet 1984/21. Manfred Schneider: Himmelsmechanik II. Systemmodelle. Mannheim-Leipzig-Wien-Zürich 1993.

(B. E.)