Pál Gábor, bethlenfalvi

oldal nyomtatása Share

Pál Gábor, bethlenfalvi (Csíkvárdotfalva, 1883. febr. 7. 1968. okt. 21. Csíksomlyó) publicista. Középiskoláit a csíksomlyói és a kolozsvári róm. kat. gimnáziumban végezte (1900), a *Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát (1905), majd a marosvásárhelyi Királyi Táblán nyert ügyvédi képesítést (1908). Az I. világháborúban mint önkéntes népfölkelő vett részt, súlyosan megsebesült (1917). Harctéri levelei a Csíki Lapokban jelentek meg. Szerepe volt az ún. "csucsai paktum" (1923) megkötésében, mely a kisebbségivé vált erdélyi magyarság jogainak helyreállítását ígérte. Az *OMP székelyudvarhelyi nagygyűlésén (1928) beválasztották az elnöki tanácsba, s javaslatára az erdélyi magyarság panaszait a Nemzetek Szövetsége elé vitték. Szenátorrá választása után erről a posztról vívta harcát a Csíki Magánjavak önkényes kisajátítása s a magyar oktatás korlátozása ellen egészen az *OMP feloszlatásáig. László Dezsővel és Györgypál Domokossal együtt ő képviselte a Csíki Magánjavakat a Népszövetség indíttatására folyt román-magyar tárgyalásokon. A bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1944 őszétől haláláig súlyos betegen visszavonultan élt Csíksomlyón.

Mint politikai közíró a kolozsvári *Ellenzék vasárnapi mellékletében A *magyar kisebbségi politika eredményességének akadályai c. sorozatával jelentkezett (1922), a lugosi *Magyar Kisebbségben több átfogó tanulmányt közölt: A székelyföldi közbirtok és az agrárreform (1923/2, 3); Készülődés a közbirtokosságok és úrbéri birtokosságok reformjára (1928/4, 5, 6); A kisebbségi egyezmény és a *magyar kisebbség (1928/17); A konkordátum és a katolikus magyarság (1928/18); ez utóbbi kapcsán Gyárfás Elemérrel is vitába keveredett a román állam és a Szentszék között megkötött konkordátum kérdésében. Életrajzát a bécsi döntés után a magyar országgyűlésbe történt behívása alkalmából a *Magyar Kisebbség közölte (1940/20).

Mikó Imre: Huszonkét év (1918-1940). Bp. 1941. 79, 118, 274-84, 304.

(B. E.)