Pallas-Akadémia Kiadó

oldal nyomtatása Share

Pallas-Akadémia Kiadó 1993-ban alakult Csíkszeredában a budapesti Akadémiai Könyvkiadó romániai társkiadójaként, a *Kriterion Alapítvány támogatásával. Igazgatója a könyvkereskedelmi szakmában akkor már több mint húszéves tapasztalattal rendelkező Tőzsér József, főszerkesztője *Kozma Mária. 1995-ben teljesen önállósult, s román-magyar vegyesvállalat jellege is megszűnt.

Profilja felöleli a romániai magyar könyvtermés szinte minden területét, s ha induláskor kiadói elképzeléseiből még ki is zárta a műszaki és a természettudományi műveket, később ezek körébe sorolható könyvek kiadását is vállalta. Általában önmeghatározása szerint "feladatának tekinti az olyan, mindeddig elhallgatott vagy lappangó kéziratok felkutatását is, amelyek értékteremtőek és hozzájárulnak az erdélyi magyar irodalom, helytörténet és tudományosság gazdagításához". Ugyancsak bővült profilja az évek folyamán a felkarolt értékek földrajzi vonatkozásában is: míg az első években úgy érezte, hogy "elsőrendű feladata felvállalni a közelben élő szerzők munkáinak kiadását" (*Kozma Mária), a későbbiekben már a romániai magyar írásbeliség földrajzi körülhatároltságtól független befogadására és közvetítésére törekedett.

Tevékenységét nagyban meghatározta, hogy kiadói munkája szervesen összefonódott a könyvterjesztéssel. Csíkszereda központtal országos könyvesbolt-hálózattal rendelkezik: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen tart fenn saját üzleteket, s könyvesbolt-részleget a Székelyföldön kívül is: Brassóban, Besztercén, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, ahol saját könyvein kívül hazai és magyarországi kiadók könyveit árusítja.

Az induláskor megfogalmazott célnak megfelelően az első évben *Kozma Mária Sárkányfogvetés c. regényével, *Sütő András esszéinek gyűjteményével (Az élet és halál kapujában) és *Antal Imre egykori csíkszeredai gimnáziumi tanárnak a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium múltját idéző könyvével (Tisztesség adassék) lépett az olvasóközönség elé, a következő években viszont a fővonulatok gazdagodása mellett már a kiadói profil kibővülése is megfigyelhető. Az eredeti irodalom mezőnyében a ~ vállalja induló *fiatalok versköteteit (Simon Attila: Elmondom ezt, vagy álmodom. 1994, Balázs András: Válasza győztesnek. 1996) éppúgy, mint a több évtizedes hallgatás után újra megszólalókat (Kabós Éva: Apám földjén. 1996), illetve az irodalmi élet perifériájáról jelentkezőket (Kercsó Attila: Kopjafák árnyékában. 1996) az ismert nevű költők új kötetei (Ferenczes István: Hó hull örök vadászmezőkre. 1996, Páll Lajos: Partraszállás. 1994) mellett. Az eredeti prózát ezekben az években *Kozma Mária két újabb könyve (A jóság síró vágya. 1994, Márványkáosz. 1996) s a *Sütő András életműsorozatában megjelent újabb kötet (az Anyám könnyű álmot ígér újrakiadása, 1996) mellett a székelyudvarhelyi Lőrincz György novellái (Bukás. 1995), a sepsiszentgyörgyi Balogh László regénye (Szivárgás. 1995) és a Kolozsvárt élő *Nagy Borbála ifjúsági regénye, A vén kapitányné (1996) képviseli. Kiadóra talált a ~-nél Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke politikai memoárja (Esély. I-III. 1996-98), valamint *Székedi Ferenc közéleti publicisztikája (Hétköznapok, délibábok. 1996).

A helyi hagyományok felvállalása szintén a ~ profiljába tartozik kezdettől fogva. Természetes, hogy az első ilyen könyvek a szűkebb pátria világának különböző vetületeit ölelték fel: a csíki katolikus hagyományt (P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. 1994, P. Réthy Apollinár: Csíksomlyói kalauz. 1995), a város múltját idéző műveket (Nagy András: Városkép és ami hozzátartozik. 1995, Tivai *Nagy Imre Emlékezés régi csíkiakról. 1996), a vidék népköltészetét (Duka János: Üti Páké Barátost. 1996) vagy népszokásait (ebben a témakörben kiemelkedő Balázs Lajos csíkszentdomokosi sorozata, amely a halállal kapcsolatos és a temetkezési szokásokat feldolgozó Menj ki lelkem a testemből c. kötettel kezdődött 1995-ben), vagy már a szűkebb pátriából kitekintve *Vígh Károly és *Pál-Antal Sándor könyvét (Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. 1996).

A ~ profilját a fentiekben említett vonulatokhoz tartozó újabb kötetek mellett az évek folyamán folyamatosan gazdagodó *sorozatok teszik egyénivé: a *Benkő Samu Újrakezdések c. kötetével (1996) indult "Bibliotheca Transsylvanica", amelyben irodalom- és művelődéstörténeti, valamint történettudományi tanulmánykötetek jelennek meg, a Harald Roth Kis Erdély-történetével debütáló "Mobile Officium", a *gyermekirodalom klasszikus vagy kortárs darabjait, válogatásokat felölelő "Nagyapó Mesefája" és "Mesevonat", a Kriterion valamikori képzőművészeti sorozatát folytató "Műterem", amely kortárs erdélyi magyar művészeket mutat be rövid esszébevezetőkkel, igényes reprodukciókon keresztül, és végül az "Erdély hegyei", amely a természetjárás és a turisztika kedvelőinek kínál egy-egy erdélyi hegyvidék bejárására csábító turistakalauzt és megbízható (magyar hegy- és vízneveket tartalmazó) turisztikai térképeket.

A teljesség kedvéért kell megemlítenünk olyan vállalkozásokat is, mint amilyen Jakab Elek és Szádeczky Lajos könyvének (Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig) újrakiadása (1994) vagy a szekszárdi Babits Kiadó által előkészített s hosszas megrekedés után a ~-nál megjelent Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? (I. kötet 1996, II. kötet 1997).

Nagy Pál: Könyves élmények. *A Hét 1993/41. A legfontosabb közvetítő. Beszélgetés *Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Kiadó szerkesztőjével (Az interjút készítette Simon Attila). Könyvesház (Kv. 1996/1). Új könyvműhely. Ötéves a Pallas-Akadémia Kiadó (Csíkszereda 1998).

(D. Gy.)