Palotay Gertrúd

oldal nyomtatása Share

Palotay Gertrúd (Budapest, 1901. 1951. márc. 11. Budapest) néprajzkutató. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársa, 1948-tól a Néprajzi Múzeum osztályvezetője Budapesten. Viski Károly tanítványaként fejlesztette tovább a magyar viselet és hímzés kialakulásának szakszerű feldolgozását, egyaránt tekintetbe véve mind a "népi", mind az "úri" textíliákat. Nevét nemzetközileg is ismertté tette modern szemlélete, mellyel egyes tárgyak elemzésében az egész etnikai jelenségcsoport összefüggéseinek felderítését elvégezte.

Érdeklődéssel kísérte nemcsak Magyarország, hanem a szomszéd államok textilművészetét is, s így a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki mellett főleg az erdélyi hímzések és öltésformák kapcsolatait rendszerezte összehasonlítások segítségével. 1937-47 között az Ethnographiában foglalkozott a székely harisnya Csíkban alkalmazott szabásmintáival, a megkülönböztető öltözet- és viseletjegyekkel Kalotaszegen, a kalotaszegi kézimunka-műszókinccsel s a vidék román viseletében kimutatható magyar hatásokkal. A Pásztortűzben az erdélyi úri hímzésről (1941/2, 7) írt, az *Erdélyi Múzeumban régi erdélyi hímzésmintarajzokat ismertetett (1941. 243-258). Tanulmányaiban azt is vizsgálta, milyen hatások érték kelet felől a "népi", nyugatról az "úri" viseletet, megőrizve a hagyományos szabásformákat mind a mai napig.

Kutatásának eredményeit nemcsak a magyarországi folyóiratokban (Ethnographia, Tündérujjak, Muskátli) közölte, hanem az *Erdélyi Múzeumban, a Pásztortűzben és erdélyi gyűjteményekben, sőt német, angol, francia nyelven is, beemelve az erdélyi magyar viselet- és textilfolklórt az európai köztudatba. Erdélyhez kötődéséhez nagymértékben hozzájárult Kelemen Lajoshoz és Szabó T. Attilához fűződő barátsága.

Önálló vagy társszerzésben írt főbb munkái: Hímzőmesterség (Ferencz Kornéliával, Bp. 1934); Árva Bethlen Kata fonalas munkái (Kv. 1940. ETF 117); Erdély magyar népművészete. (Bp. 1940); A keresztöltéses székely hímzések (Dajaszászynéval, Kv. 1943); Kalotaszegi keresztöltéses gallér- és kézelőminták (Dajaszászynéval, Kv. 1944); Adatok a mezőségi magyar hímzés ismeretéhez (Szabó T. Attilával, Kv. 1944. ETF 159); A szolnokdobokai Szék magyar hímzései (68 képpel. Kv. 1944. ETF 179); Tót csipke, tót hímes a XVIII. századi Erdélyben (Kv. 1947); A magyar népviselet kutatása (Bp. 1948).

Szta: F. K. és P. G.: Hímzőmesterség. *Erdélyi Múzeum 1936. 215. Kresz Mária: P. G. (1901-1951). Ethnographia 1951.

(Sz. J.)