Periszkop

oldal nyomtatása Share

Periszkop a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma *jelent meg Aradon Szántó György szerkesztésében. Budapesti szerkesztője Szélpál Árpád, csehszlovákiai szerkesztője Fábry Zoltán, Párizsból Tihanyi Lajos gyűjtötte számára a kéziratokat.

A lap példaképéül a Querschnitt haladó szellemű igényes revü, valamint a Kassák Lajos szerkesztette bécsi Ma szolgált. Sajátos keveredése volt a művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és az olvasmányos magazinnak, amely elsősorban abban különbözött a szokványos irodalmi-művészeti lapoktól, hogy igyekezett átfogni az élet minden területét. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain sok fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, filmszínésznők portréitól a század műszaki gépcsodáiig. Mindez teret nyújtott az avantgárd művészetnek és irodalomnak, melynek hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is mind avantgardisták: Schiller Géza, Pál István, Kóra-Korber Nándor. Mivel a lapalapító szerkesztő, Szántó György érdeklődése is elsősorban képzőművészeti volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége meghaladja az irodalmi részt. "A ~ elsősorban művészeti folyóirat volt, az irodalomnak másodrendű szerepet juttatott. [...] Sem előtte, sem utána erdélyi folyóirat nem *tett ennyit a képi látásmód fejlesztéséért, a modern képzőművészet megismertetéséért. Bátran elmondhatjuk, hogy a ~, gazdag képanyagával, sokszempontú és színvonalas értekezéseivel változatosságában izgalmas képet adott a huszadik század elejének képzőművészetéről" írja Kovács János.

A ~ művészeti anyaga ugyanakkor művészetfelfogásában egyfajta folytonosságot mutat: nem tagadja az előzményeket, és betekintést enged elmúlt korok művészetébe is. Találkozunk a lap oldalain az ókorból származó művekkel, afrikai és kínai művészettel, a reneszánsz művészeivel, de ugyanakkor az új irányzatok legreprezentatívabb alkotóival is.

A képanyag megjelentetésében érvényesül a szerkesztő szempontja, jelezve azt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek, s bőséges teret nyújt a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus stb. képviselőinek is. Így *jelen vannak a ~-ban: Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau, akik nem mondhatók avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok. Másrészt ezeknek a művészeknek a felvonultatásával igazolható az újabb törekvések jogosultsága is, melyeket a ~-ban Picasso, Léger, Klee, Kokoschka, Brâncuşi, Archipenko, Kandinszkij, Chagall művei szemléltetnek.

A ~ érdeme az is, hogy Erdélyben legelőször innen értesülhettek az olvasók a Bauhausról; Moholy-Nagy László tárgykonstrukcióival, fotóplasztikáival is ezen át ismerkedhettek meg. *Jelen vannak számaiban műveikkel a magyar avantgárd legjobbjai is: Bortnyik Sándor, Kádár Béla, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Kmetty János és néhány erdélyi avantgardista is: *Gallas Nándor, Kara Mihály, Kóra-Korber Nándor, Ferenczy Béni és Mund Hugó.

A képanyag hatását fokozták a művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek (Apollinaire: Henri Rousseau-ról, Arthur Korn: Analitikus és utópisztikus architektúra, Márkus B.: Théo Von Doesburg, Németh Antal: A gép esztétikája, Perlrott-Csaba Vilmos: A Salon des Indépendents XXXI-ik kiállítása, Solomko Dimitrij: Az oroszok új színpada, Tamás Aladár: Az új román művészeti lehetőségek a "Contimporanul", Uitz Béla: Foujita és Chagall). Ezek többnyire egy lépéssel előbb is jártak az illusztrációknál, és a *konstruktivizmus szélsőséges vagy mérsékelt irányzataival foglalkoztak.

A ~ szépirodalmi közleményeiben az expresszionista világlátás és formanyelv az uralkodó, helyenként *jelentkezik a szürrealizmus is. Szerepel a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták új nemzedékének hazai képviselője, Becsky Andor; *Dienes László prózaverssel, mely lirizmust visz be az aktivizmus tárgyszerű költészetébe; Déry Tibor dadaista, szürrealista hatásra valló versekkel; Illyés Gyula a francia szürrealisták modorában írott költeményével, valamint Mécs László és Ion Vinea. A prózában is, akárcsak a költészetben, *jelen van az expresszionizmus krisztianista szemlélete; ezt legjobban Faragó Sándor és *Gallas Nándor prózája tükrözi. Sebesi Ernő és Szántó György novellái a realizmus hagyományos formájának a visszatérését éreztetik, mely az új avantgárd irányzatok stílusjegyeivel gazdagodott. Drámával Földes Sándor szerepel (Gyermekvihar c. drámai kísérletével), Bortnyik Sándor pedig Zöld Szamár pantomim c. "mechanikus balettje" szövegkönyvével. A kor jeles avantgardistái közül Apollinaire, Cendrars, Tristan Tzara, Jean Cocteau, Ivan Goll írásai tűnnek fel Gáspár Endre, Illyés Gyula, Németh Andor, Szegi Pál, Tamás Aladár fordításában. Érdekesség, hogy a szerkesztő több irodalmi alkotást eredeti nyelven helyezett el a lapban (Apollinaire: Au nord au sud, Déry Tibor: Mama Russland, Neubauer Pál: Intervall, Vorfrühling c. verseit, Bontempelli: Ich in Afrika c. prózáját, Hans Liebstockel cikkét: Marinetti und Prampolini, Théo Van Doesburg: Das Ende der Kunst).

Ligeti Sámuel: Periszkop. *Temesvári Hírlap 1925. márc. 20. Móricz Miklós: Periszkop. *Brassói Lapok 1925. márc. 29. Neubauer Pál: Periszkop. *Nagyvárad 1925. máj. 31. Kassák Lajos: "Aki az új építés törvényeit hozza". Részlet *Heves Ferenc Kassák Lajossal készített interjújából. *Keleti Újság 1925. jún. 7. Seidner Imre: Riport a Periszkop haláláról. Erdélyi Élet 1925. szept. 5. [Nagy Dániel]: Egy új halott. *Magyar Újság 1925. szept. 6. Károly Sándor: Folyóirat az izmusok tengerén. *Igaz Szó 1957/8. Szabó György-Gál István: A "Periszkop", egy romániai folyóirat. Klny. a Filológiai Közlönyből. Bp. 1962 [a folyóirat teljes repertóriumával; függelékül Illyés Gyula Kronstadti pályaudvar c. verse és Surrealizmus c. cikke, Kassák Lajos F. T. Marinetti c., a futuristák római kongresszusa alkalmából írott esszéje és Szántó György Egy boxmach (!) c. jegyzete]. Sőni Pál: Az *avantgarde folyóiratok tükrében. *Avantgarde-sugárzás. 1973. 30-36. Periszkop 1925-1926. Antológia. Összeállította, jegyzetelte és bevezette Kovács János. 1979. Robotos Imre: Periszkop. *Korunk 1980/6. Cojic József: Periszkop a láthatáron. *Művelődés 1990/2. Kiss Károly: Honnan, merre, Periszkop? *Havi Szemle (Arad) 1990/3.

(U. J. Á. I.)