P. Jánossy Béla

oldal nyomtatása Share

P. Jánossy Béla (Erdőszentgyörgy, 1883. okt. 20. 1945. ápr. 23. Kolozsvár) próza- és drámaíró, költő, kritikus, szerkesztő. Középiskoláit a székelyudvarhelyi Róm. Kat. Gimnáziumban végezte (1903); a kolozsvári egyetemen szerzett jog- és államtudományi doktorátust (1908). 1907-10 között az *Ellenzék szerkesztőségében dolgozott, 1910-ben fogalmazó lett a kolozsvári városházán. 1918-tól az Erdélyi Római Katolikus Státus titkára, ebben a tisztségében jelentős szerepet játszott a két világháború között a római katolikus közéletben. A pápai Nagy Szent Gergely Rend lovagja, a Román Csillagrend tisztje kitüntetések jelzik tevékenységének egyházi és világi elismerését. Osztályelnöke volt a Nagyváradon működő Katholikus Akadémiának, tagja a temesvári Arany János Társaságnak és a budapesti Petőfi Társaságnak; 1921-44 augusztusa között felelős szerkesztője a *Hírnöknek, 1943-44-ben a *Magyar Népnek.

1907-es Emberszívek c. novelláskötetétől kezdve közel négy évtizeden keresztül szinte évente jelent meg önálló vers- és elbeszéléskötete, regénye vagy drámája.

Műkedvelő színpadok számára írott darabjai közül kiemelkedik az Árpádházi Szent Erzsébet életéből merített Thüringia rózsája c. négyfelvonásos színjátéka, melyet a kolozsvári magyar színház 1931. nov. 20-án mutatott be, majd 1988-ban a szentkeresztbányai műkedvelő színtársulat újított fel, s itthon, illetve 1990 után több ízben Magyarországon is bemutatott. Népszerűek voltak vidám egyfelvonásosai is.

Regényei közül, amelyeknek tárgyát zömmel a szentek életéből vagy a történelmi múltból merítette, a *Szopos Sándor rajzaival megjelent A császár bűnbakja (Kv. 1927) címűt a korabeli *kritika némi túlzással H. Sienkiewicz Quo vadisának ellenpárjaként méltatta, Mister Nemere (Kv. 1929) c. regénye pedig az egykorú megítélés szerint a romániai magyar ifjúsági irodalmat gazdagította. Ezek a művek azonban szerzőjük minden rutinja ellenére megrekedtek az erkölcsnemesítő célzatú irodalom szintjén. Sajnálatosan hiányzik belőlük a 20. századi neokatolikus irányzat önvizsgálatra és az emberi lét teljességének átfogására irányuló törekvése is, amely már a korabeli romániai magyar irodalomban is éreztette hatását.

Körbe körénk, gyerekek (Kv. 1924) c. verskötete Tóth István szuggesztív rajzaival jelent meg, s a maga idejében sikert aratott.

Egyéb művei: Virágének (versek, Kv. 1908); Az élet mellől (novellák, Kv. 1911); Magyar földön (novellák, Kv. 1913); Véres galamb (versek, Kv. 1918); Halhatatlan halál (dráma 5 felv. Kv. 1922); Petőfi (drámai kép 3 felv. Kv. 1923); Lisieux-i Kis Szent Teréz élete képekben (Kv. 1926); Ferenc, a csodálatos ember (versek, Kv. 1927); Szivárvány (elbeszélések, Kv. 1929); Vejemuram (vígjáték 1 felv. Kv. 1929); Krisztus útja a Kálvárián (drámai költemény, Kv. 1933); Csókol a király (vígjáték 4 felv. Kv. 1934); Égő csipkebokor (versek, Kv. 1935); Király daliája (költői elbeszélés, Kv. 1935); Árva violácska (kisregény, Kv. 1937); Fülemüle a viharban (versek, Kv. 1937); Elefántcsont lélek (regény *Páduai Szent Antal életéről, Kv. 1939); Salgói farkasok (regény, Kv. 1943).

Álneve: Igric.

Walter Gyula: P.J.B.: Petőfi. *Pásztortűz 1923. I. 375-376. Kiss Ernő: P.J.B.: Ferenc, a csodálatos ember. uo. 1927. 479; uő: A császár bűnbakjai. P.J.B. regénye. uo. 1927/548-549. (k.e.): P.J.B.: Terézia nővér. uo. 1928. 432. Márton István: P.J.B. új könyvei. uo. 1929. 286. Szász Ferenc: P.J.B.: Mister Nemere. uo. 1929. 622. szb: Mister Nemere. *Keleti Újság 1930/68. Z.L.: Erdélyi magyar írók darabjai a kolozsvári színházban [P.J.B.]. uo. 1931. 94. Mael Ferenc: Thüringia rózsája. P.J.B. ünnepi színjátéka. Erdélyi *Szemle 1931/13-14. Gyalui Farkas: P.J.B. 30 éves jubileumára. Erdélyi *Szemle 1937/4. J[árosi] A[ndor]: Két bemutató (P.J.B.: Pozsonyi kaland). *Pásztortűz 1937. 448. B. Csűrös Emília: P.J.B. új regénye: Elefántcsont lélek. Erdélyi *Szemle 1941/7. Holló Ernő: Salgói farkasok. uo. 1944/1. Beke György: Szent Erzsébet komédiásai. *Az Új Ember Évkönyve. Bp. 1992. 80-85.

(K. K.)