Bethlen Gábor emlékezete

oldal nyomtatása Share

Bethlen Gábor emlékezete 1. A nagy erdélyi fejedelem (1580–1629) egyéniségét, politikáját és országa művelődési életét felvirágoztató cselekedeteit már uralkodása idején (1613–1629) magyar és latin nyelvű irodalmi és tudományos művek sokasága örökítette meg; ezek válogatott gyűjteménye a Cs. Szabó László és Makkai László szerkesztette Erdély öröksége IV. kötetében (A fejedelem 1613–1629) jelent meg 1941-ben. A romániai magyar irodalom hasznosította mindazt az információs anyagot, amit a barokk, a klasszicizmus, a romantika és a pozitivizmus korának művészete és tudománya a fejedelemről és cselekedeteiről feljegyzett. A két világháború közötti években Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájával (1922–1935) és Szekfű Gyula Bethlen Gábor c. monográfiájával (1929) egy időben Makkai Sándor Egyedül c. nagyszabású tanulmányában (1929) kereste és lelte meg az eszmei eligazítást a fejedelem egyéniségének megragadásához. A nagyenyedi Bethlen Kollégium fennállásának 300., illetőleg Bethlen halála 300. évfordulója alkalmával Áprily Lajos (A fejedelemhez), Dánér Lajos (Keserű szavak Bethlen Gáborhoz), Gergely Ferenc (Bethlen Gáborhoz), Kádár Géza (Bethlen Gábor), Maksay Albert (Bethlen Gábor), Reményik Sándor (Az álorcás magyar) verssel, Makkai Sándor regénnyel és elbeszéléssel (Ördögszekér, A fejedelem rózsái), Bánffy Miklós (Ellenségek), Gulácsy Irén (Bethlen Gábor, az ember), Gyallay Domokos (Kölönte sípja) elbeszéléssel, ill. adomák füzérbe szedésével idézte emlékét. Bíró Vencel Bethlen Gábor és az erdélyi katholicizmus c. tanulmányában a fejedelem egyház- és valláspolitikáját ismertette. Kristóf György két tanulmányban (Bethlen Gábor és a magyar irodalom, Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköltészetben) a fejedelem személyiségét rajzoló szépirodalmi műveket vette számba annak uralkodásától egészen az évfordulóig. Bitay Árpád a fejedelem gyermekkorára vonatkozó szegényes ismereteinket gyarapította (Egy adat a hároméves Bethlen Gáborról), Szabó T. Attila pedig a gyulafehérvári Batthyaneum tulajdonában levő Batthyány-kódex elemzése alapján írt a fejedelem ismeretlen kéziratos énekeskönyvéről (Bethlen Gábor elveszett kéziratos graduálja).

A fejedelem átgondolt, nagyvonalú művelődéspolitikáját illetően erdélyi levéltárak mélyéről roppant gazdag anyagot hozott felszínre Herepei János (Bethlen művelődéspolitikája és az új értelmiség kiképzése. Adattár a XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I. Bp.–Szeged 1965). Bethlen Gábornak a székelységgel kapcsolatos politikáját az 1614-es katonai összeírás adatai feldolgozásával Imreh István és Pataki József ismerteti a Székely felkelés 1595-1596 (1979) c. gyűjteményes kötetben (A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején).

~ különösen elevenen él az 1622-ben alapított Bethlen Kollégiumban; az 1658-ig Gyulafehérvárott működő, majd 1662-ben Nagyenyeden újjászülető kollégium tanárai és tanítványai minden időben megkülönböztetett tisztelettel ápolták az alapító emlékét. Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter, Szász Károly, P. Szathmáry Károly, Váró Ferenc nyomába szegődve, a kollégiumalapításnak egész Erdélyre kisugárzó művelődéstörténeti szerepét, századokon keresztül megőrzött és korszerűen továbbfejlesztett jellemformáló erejét Sütő András rajzolta meg Nagyenyedi fügevirág c. vallomásos esszéjében. Jakó Zsigmond és Juhász István Nagyenyedi diákok 1662-1848 c. könyve a fejedelem halálának 350. évfordulója alkalmából a kollégiumi diákélet történeti alakulásának bemutatásával és az 1662 és 1848 között Nagyenyeden tanult diákok névsorának közzétételével arról tesz tudományosan megalapozott bizonyságot, hogy Bethlen iskolapolitikája Erdély általános pallérozódását, Európával való lépéstartását és a világi tanult réteg számának szüntelen gyarapodását eredményezte.

A Bethlen Gábort idéző munkák sorában tekintélyes helyet foglalnak el a könyvtárával és könyvgyűjtésével foglalkozó írások. A Szenczi Molnár Alberttől, Kemény János fejedelemtől reánk maradt tudósításokat egészítették ki és helyezték új megvilágításba a legújabb kutatások. Vita Zsigmond tanulmányai a Tudománnyal és cselekedettel (1968) c. kötetben és az Utunk 1979/50-es számában (Bethlen Gábor szellemi arcképéhez, Bethlen Gábor könyvtára) és Jakó Zsigmondnak új, termékeny szempontokat érvényesítő dolgozatai az Írás, könyv, értelmiség (1976) c. kötetében (A nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka 1622-1658, A nagyenyedi Bethlen Kollégium régi könyvtárának kéziratos ritkaságairól) a fejedelem könyvszeretetét, a fejedelmi könyvtár létrehozását és az ebből kifejlődő kollégiumi könyvtár történelmileg bejárt útját és a tudományos életben betöltött szerepét ismertetik.

~t ápolták a fejedelem nevét felvett művelődési szervezetek és intézmények is (Bethlen Kollégium, Bethlen Könyvtár, Bethlen-nyomda).

(B. S.)

2. Bethlen Gábor halálának 350. évfordulója (1979) új alkalmat adott az emlékezés felújítására; nagyobb hangsúlyt kap ez a fejedelem születésének 400. évfordulójára (1980). A megemlékezések új sorozatát 1980. ápr. 15-én Benkő Samu Bethlen Gábor egyénisége c. előadása nyitotta meg a Bánffy-palotában rendezett Kolozsvári Esték keretében. (A következő mondat eredeti formájában:) A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház az 1980-as Nemzetiségi Színházi Kollokvium alkalmából Móricz Erdély-trilógiájának dramatizálásával kísérelte meg színpadra vinni a fejedelem alakját, a főszerepben Nemes Leventével. Marosvásárhelyről indult Bethlen-műsorával Ádám Erzsébet színművésznő. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház Móricz Erdély-trilógiájának dramatizálásával elevenítette meg a fejedelem alakját. Önálló Bethlen-műsorával járta be az országot a marosvásárhelyi Állami Színház művésznője, Ádám Erzsébet.

Balogh Péter, Szakáts Béla és Tőrös Gábor az évfordulók alkalmából Bethlen-plaketteket készített.

A Korunk 1980/4. számában a nagy örökséggel foglalkoznak Fábián Ernő Bethlen Gábor politikájának realizmusa, Papp József András Az erdélyi kezdeti merkantilizmus (Bethlen Gábor gazdaságpolitikája) és Kántor Lajos Régi lapok új lapok (Bethlen Gábor öröksége) c. írásai. A fejedelem levelei a Kriterion Téka-sorozatában Sebestyén Mihály összeállításában jelentek meg (1980). Az évfordulóra írt dráma egy felvonását Csép Sándor tollából a Korunk 1980/10. száma "Mi, Bethlen Gábor..." címmel közölte.

Az Utunk, A Hét, a Művelődés külön oldalakat áldozott ~nek, míg az Igaz Szó, borítóján Hunyadi László Bethlen-plakettjével, különszámot adott ki (1980/9) Hajdu Győző, Bajor Andor, Szabó Gyula, Panek Zoltán, Szász János, Szőcs István írásaival, versekkel, román és magyar történészek tanulmányaival.