Rácz Gábor

oldal nyomtatása Share

Rácz Gábor (Arad, 1928. jún. 15.) gyógyszerészeti szakíró, ~ Kotilla Erzsébet férje. A középiskolát az aradi Róm. Kat. Főgimnáziumban végezte (1946), majd párhuzamosan a Bolyai Tudományegyetemen a természetrajzi és gyógyszerészeti szak hallgatója volt. 1948-tól a marosvásárhelyi *OGYI Gyógyszerészeti Karán folytatta tanulmányait, ahol diplomát (1950) és gyógyszerész-doktori címet (1958) szerzett. Ugyanitt 1949-től gyakornok, a növénytan, majd tanársegéd a drogismereti tanszéken, 1968-tól tanszékvezető és doktorátust irányító egyetemi tanár. Háromszor is dékán: 1956-58, 1962-76 és 1984-86 között. Részt vett az egyetem botanikus kertjének létesítésében és 1952-től irányításában, nevéhez fűződik az 1959-től megjelenő Magkatalógus és melléklete, a Note botanice (1965-től) szerkesztése. Több növényi gyógyterméket előállító kísérleti üzemrészleg és a marosvásárhelyi Gyógyszergyár létesítésében vett részt. Több hazai és külföldi tudományos társaság tagja, a Román Akadémia gyógynövénykutató bizottságának elnöke (1974-90), a Román Orvosi Akadémia 1993-ban rendes tagjává választotta. Vendégelőadó Belgiumban (1958), Görögországban (1967), Törökországban (1971), Németországban (1973); nyugdíjazása után (1993) Pécsett telepedett le.

Tudományos tevékenysége a gyógynövények szövettanára, növénykémiájára, előfordulására, termesztésére, hatástani vizsgálatára, továbbá a népgyógyászatra, természetvédelemre és gyógyszerészet-történetre terjed ki. Szakközleményei 1951-től 35 hazai és külföldi folyóiratban, főleg az Orvosi Szemle-Revista Medicală, Farmacia, Naturwissenschaften, Acta Pharm. Hungarica, Die Pharmazie, Scientia Pharmaceutica, Österreichische Apoth. Zeitung, Természetgyógyászat hasábjain jelentek meg; egyéb írásait a *Korunk Évkönyv (1979), A Hét, *Művelődés közölte. Tanulmánya jelent meg (az Aluta 1972-es kötetében) a *Benkő József kéziratában fellelhető, Erdővidék flórájára vonatkozó adatokról (Rácz Erzsébet Johannával), a romániai Kárpátok gyógynövényflórájának védelméről (Ocrotirea Naturii 19. köt. 1975); történeti áttekintést adott az erdélyi magyar gyógyszerészeti irodalomról (Péter H. Máriával, Gyógyszerészet 1987/5) s az erdélyi magyar gyógyszerészképzésről és gyógyszerészeti irodalomról a Genersich Antal Emlékkönyvben (Bp.-Mv. 1994) és A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve (Bp. 1996) c. kötetben.

Társszerzője a Plante medicinale şi aromatice (1962, 1975) és a Farmacognozie (1967) c. egységes egyetemi tankönyveknek, szintén társszerzője az A. Laza és E. Coiciu társaságában románul, majd magyarul is megjelent Gyógy- és illóolajos növények c. könyvnek (1972, bővített kiadása 1975), valamint a Gyógynövényismeret c. műnek (társszerzők *Rácz-Kotilla Erzsébet és A. Laza, 1984). További kötetei: Gyógynövényismeret a fitoterápia alapjai (Bp. 1992), Vadon termő és termesztett gyógynövények (Bp. 1994), Természetes gyógymódok komplementer medicina (Bp. 1999).

Szerkesztésében jelent meg a Plante medicale din flora spontană a Bazinului Ciuc (Csíkszereda 1968) és Fűzi Józseffel közösen a Kovászna megye gyógynövényei (Sepsiszentgyörgy 1973) c. gyűjteményes kötet. Fejezetet írt a Hargita megye gyógy- és fűszernövényei (Csíkszereda 1980) és a Korszerű gyógynövényhasználat (Kv. 1982; román változata Kv. 1983) c. gyűjteményes kötetekbe.

Önálló kötetei és kőnyomatos egyetemi jegyzetei: Általános botanika. I; Sejttan és szövettan. II; Vegetatív szervek (Mv. 1954); Növényrendszer (Mv. 1956); Növényi sejttan, szövettan (Mv. 1960). Első szerzője a háromkötetes Farmakognózia (Mv. 1983-87) c. jegyzetnek, ez románul is megjelent. Részt vett a Farmacopeea Română gyógyszerészkönyv VII-IX. kiadásának szerkesztésében (1956, 1965, 1976).

Nagy Miklós: R. G. (Margó). *Utunk 1984/44. Rostás Zoltán: Visszajátszás. 1984. 176-185.

(P. H. M.)