rádió

oldal nyomtatása Share

rádió A romániai rádiózás kezdetei a 20. század elejére nyúlnak vissza: 1908-ban építette ki a Román Tengeri Szolgálat az első adó-vevő állomását Konstancán. Közel másfél évtized múlva (1921) született meg az első kormányhatározat egy ~-távközlési hálózat kiépítéséről, s még öt évnek kellett eltelnie, amíg 1926 *márciusában megkezdődött az első próbaadás sugárzása a bukaresti Elektrotechnikai Intézetben felállított kísérleti adóról, majd újabb két évnek, amíg 1928. november 1-jén megindultak a Bukaresti Rádió rendszeres adásai.

A rádiózás romániai történetét ettől kezdve a politikai, ill. jogi körülmények határozták meg: első időszaka 1944-ig tart, a második világháború-végi politikai fordulatig; a második időszak, a kommunista párthatalom szolgálatába állított állami rádiózásé egészen 1989. december végéig, s az akkor bekövetkezett politikai fordulat után alakult ki mai arculata, amelyet az állami, a kereskedelmi és a közösségi rádiózás egymásmellettisége jellemez.

A magyar nyelvű rádiózás előtörténete Romániában a két világháború közti időszakra nyúlik vissza: 1934-ben születik egy terv, amely szerint Kolozsváron a Mátyás szülőházában létesülne ~adó. Ez azonban csak terv marad. 1939-ben, a királyi diktatúra időszakában iktatják be először a bukaresti Román Rádió műsorába *a napi kétszeri magyar nyelvű hírszolgálatot, amelynek célja: ellensúlyozni a budapesti ~ egész *Erdélyben fogható adásait. Ugyancsak politikai propagandacélzatú az 1944. aug. 23-a után megindult Postul *Dacia rövidhullámon (a francia, angol, orosz és német nyelvű hírek mellett) sugárzott magyar nyelvű hírműsora.

A több mint 40 éven át tartó pártállami rádiózás fő jellemzője a központosítottság volt. Érvényesült ez akkor is, amikor politikai meggondolásból az 50-es évek közepén létrehozták a területi stúdiókat (Iaşi, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Craiova); azok adásrácsát és -idejét ugyanis központilag állapították meg, ugyanakkor a területi stúdiókban legfeljebb hivatalosan volt kisebbségi osztály, valójában minden osztály külön-külön működtette a maga kisebbségi kollektíváit. A szakosodás a marosvásárhelyi területi stúdió kivételével csak a román nyelvű adások számára adott fejlődési lehetőséget.

Az egész időszakot végig jellemezte a cenzúra-felügyelet: eleinte a Sajtóigazgatóság emberei jártak be naponta a szerkesztőségekbe és ellenjegyezték az elkészült kéziratokat, később már csak a területi ~ vezetősége hallgatta le adásba kerülés előtt a kész műsorokat. Az élő műsorokban is csak előzetesen jóváhagyott szöveget volt szabad felolvasni.

A Bukaresti Rádió kötelékében 1945 tavaszán alakult ki magyar szerkesztőség, amely 1945. május 2-án sugározta első műsorát. 1954-ig ez volt az egyetlen magyar nyelvű műsor. 1954. *március 15-én, a korábbi kolozsvári fiókszerkesztőséget önállósítva indult meg az újonnan létesített Kolozsvári Területi Rádió; 1955. május 5-től sugárzott a Temesvári Területi Rádió, amelynek azonban magyar nyelvű műsora csak 1989. dec. 23-tól indult. Végül 1958. *március 2-án kezdte meg tevékenységét a Marosvásárhelyi Területi Rádió. 1985. jan. 12-én aztán egyetlen központi telefonutasításra az összes vidéki ~- (és *televízió)stúdiókat megszüntették, hangszalaganyagukat Bukarestbe szállíttatták, s egy Jilaván kialakított központi raktárban, megóvásra teljesen alkalmatlan körülmények között helyezték el. A berendezéseket azonban a stratégiai tartalékba sorolva továbbra is kifogástalan műszaki állapotban tartották.

A pártállami időszakban *jelennek meg a romániai magyar közösségi rádiózás csírái: az 50-es évektől ugyancsak pártfelügyelet alatt számos helyi rádiósítási központ létesült, ahonnan vezetéken a központi mellett helyi érdekeltségű műsorokat is közvetítenek. Ez a forma a ~készülékek elterjedéséig helyenként igen népszerű volt, a helyi munkatársak közül pedig többen lettek hivatásos újságírók, vagy kerültek levelezőként a sajtó, a ~ vonzáskörébe. Legtovább ezek sorában az iskolai és diák~-k éltek, amelyeknek saját diákszerkesztőségük volt, és helyi igényeket kielégíteni hivatott műsorokat állítottak össze. Közülük ~történeti *jelentőségre az egyetemi *ifjúság ~-i emelkedtek: a kolozsvári *Visszhang , a Marosvásárhelyi Diákrádió és a *Temesvári Diákrádió .

Az 1989-es fordulat után kezdeményezések történtek az állami hálózattól független magyar közösségi rádiózás létrehozására. Ez azonban anyagi lehetőségek híján csak szerény keretek között (főleg egyházi-felekezeti vonalon) tud magának tért hódítani. Az 1991-ben hozott *médiatörvény értelmében ugyanis költségvetési támogatásban csak a közszolgálati Román Rádió (és annak három magyar területi szerkesztősége) részesül. A törvény lehetővé *tette ugyanakkor azt, hogy kereskedelmi társaságok is kapjanak ~licencet, ezek viszont költségvetési forrásokból csak pályázatok útján, szolgáltatási szerződések alapján nyerhetnek támogatást, fenntartásuk fő forrása tehát a reklám, ami a magyar rádiózás számára legfeljebb a tömbmagyarság lakta vidékeken *jelent elegendő bevételi forrást, ennek híján a magyar nyelvű műsorok léte a legtöbb esetben bizonytalan.

Elsőnek 1993-ban, Brassóban, Medgyesen és Nagybányán indultak helyi ~adások magyar nyelven általában heti egy-két órás adásidővel, s műsoraik inkább a közösségi rádiózás jegyeit hordozták magukon. 1994-1995-ben gyarapodott a magyar nyelvű ~-k, illetve műsorok száma; ez 2002-re 18 városban elérte a 32-t. Mellettük megjelentek az egyházi és felekezeti adók (számuk 2002-ben 6), amelyek már nem csak közszolgálati ~-k műsorsávjában kapnak helyet, hanem részben önálló frekvenciával rendelkeznek.

A 24 órás adásidejű kereskedelmi ~-k általában fokozatosan elhagyják közszolgálati mintára kialakult kezdeti műsorrendjüket, és rövid híradókkal (helyi közérdekű, kulturális és sporthírekkel) tűzdelt szórakoztató műsorokat készítenek, zenével, könnyű fejtörő játékokkal, reklámokhoz igazítva őket. Gyakoriak az interaktív (a közönséget is bevonó) műsorok, s terjedőben van egy új rádiós műfaj: a beugrató-műsor. Általában tudatosan a fiatal korosztályok ízléséhez-igényeihez igazodnak.

A kereskedelmi ~-k egy része országos kiterjedésű ~társaságok helyi részlegeként sugároz magyar műsort is, többnyire elszigetelten alakítva ki annak helyi igényeket kielégíteni hivatott tartalmát. Gyakoriak az időseket megszólító "nosztalgiaműsorok". Néhány kereskedelmi ~ (elsősorban a tömbmagyarság-lakta vidékeken) közel 24 órás magyar nyelvű műsort sugároz, amelyeknek keretében a műfaji kínálat is sokkal gazdagabb.

Sajátos műfajt képviselnek a középiskolák rádiósítási hálózatain működő iskola~-k, amelyek az 50-es években jöttek létre, s egy-másfél évtized után el is sorvadtak, 1989 után azonban jó néhányuk újraéledt, és fontossá váltak a középiskolai oktatásban és nevelésben.

Ugyancsak az 50-es években sok helyütt működött üzemi vagy városi rádiósítási központ; ezek a maguk idején a központi közszolgálati adó műsora mellett saját helyi műsort is sugároztak, s a tömegtájékoztatás *jelentős eszközei voltak. A 60-es évek végére azonban rendre megszűntek.

Rádiós újságíróképzés Romániában magyar nyelven sehol nem folyik. 1994 *márciusában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szervezett rádiós-tévés tanfolyamot *Csép Sándor vezetésével; alkalmi jellegű rádiós továbbképzést biztosít a Magyar Rádió is. 1994 óta a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem újságíró szakán és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban tanítanak rádiós ismereteket. Magyar újságírók is tanulnak a Román Rádió belső oktatási rendszerében működő ~egyetemen, 2002-ben pedig kommunikációs szak indult a Sapientia *Erdélyi Magyar Egyetem keretében.

A rádiós újságírószakma problémáit a MÚRE által 1996-ban szervezett széles körű találkozó óta évente rádiós konferenciák tartják napirenden. 1998-ban, ugyancsak a MÚRE kezdeményezésére elkészült a romániai magyar ~-k hallgatóságának felmérése is, reprezentatív mintavétel lapján. Az adatokat Magyari Tivadar dolgozta fel.

A romániai magyar rádiósok szakmai elismerése volt a Marosvásárhelyi Területi Rádiónak 1991-ben odaítélt Látó-díj és az 1998-as MÚRE különdíj. Zenei szerkesztői munkájáért ugyancsak a MÚRE különdíjban részesült 1995-ben Borbély Zoltán. Életműdíjat és EMKE-díjat kapott *Muzsnay Magda és Somai Ferenc; 2001-ben a MÚOSZ Aranytoll-díját nyerte el *Mag Péter. 1993 óta a MÚRE évente adja ki szakmai díjait: 1993-ra László Ferenc, 1994-re Oláh Gál Elvira, 1995-re László Edit, 1996-ra *Muzsnay Magda, 1998-ra Kiss Dénes, 1999-re Simon Gábor, 2000-re Csatári Melinda részesült e szakmai díjban, illetve rádiós dicséretben. 2001-re életműdíjat kapott Vári Marianna, szakmai díjat Gergely Zsuzsa és rádiós dicséretet Szuszámi Zsuzsa; emlékdíjban részesült Tomcsányi Tibor, kezdő rádiós-díjban Sármási Bocskai János.

A Bukaresti Rádió Magyar Szerkesztősége - a Román Rádió központi stúdióinak szerkezetében a német szerkesztőséggel együtt a kisebbségi szerkesztőséget alkotja. Első adását 1945. május 2-án sugározták a Sfântu Sava kollégium épületéből. Eleinte fél órát, majd két órát sugárzott naponta, amelyet a területi stúdiók megalakulásával újra csökkentettek. 1956 októberében és novemberében átmenetileg megemelték adásidejét és politikai kommentárokkal, irodalmi műsorokkal igyekeztek ellensúlyozni a magyarországi események hatását. 1987 óta napi 60 perc az antennaideje. 1989-90 fordulóján 2 óra adást is készítettek, de később a szerkesztőség kérése ellenére visszatértek a 60 percre. Besorolása országos hatósugarú, de csak *Erdélyben, a magyarlakta területeken hallgatható, kizárólag középhullámon, a Kárpátokon túl pedig csupán Bukarestben.

A bukaresti magyar szerkesztőséget megalakulásakor a pártpropaganda eszközének tekintették, a legfrissebb hírek sugárzása, az állampolitika népszerűsítése volt a feladata. 1948-1954 között fiókszerkesztősége működött Kolozsváron.

A 40-es, 50-es években hangfelvételt nagyon körülményesen készíthettek, a tudósítók telefonon adták le anyagukat, amelyet gyorsírással jegyzett le Waldmann Emi gyors- és gépírónő. A hallgatók levélbeli kéréseit is figyelembe vették a műsorok szerkesztésekor. Azóta a tudósítói hálózat révén kapja az adáskörzet híreit, ma a legtöbb *erdélyi városban van tudósítója.

Fontosabb műsorok, rovatok: A nap jegyzete, Híradó, *Fórum, Lapszemle, Könyvespolc, A hallgatóé a szó (1996). 1945-54 között havonta *jelentkezett a Rádiószínház, évfordulós irodalmi műsorokat szerkesztettek, klasszikus költőkről emlékeztek; e műsorokban sokszor szerepelt *Banner Zoltán. Később az irodalmi műsorok alkalmiak lettek: irodalmi eseményekhez, évfordulókhoz, könyvbemutatókhoz (pl. *Illyés Kinga CD-bemutatójához), a bukaresti *művelődési élet magyar vonatkozásaihoz kötődtek. Bukaresti, illetve vidéki írók vegyesen jutottak szóhoz. Interjúkat közvetítettek, illetve versek, prózai művek részletei kerültek felolvasásra. Megszólalt *Szemlér Ferenc, *Szász János, *Huszár Sándor, Domokos Géza, *Kacsó Sándor stb. A Bukaresti Rádió több rétegműsort sugárzott: volt nők órája, *ifjúsági óra, gyermekműsor, gazdasági és kultúrkrónika, sport, kül-, illetve belpolitikai szemle, jogi tanácsadó.

1990-1992 között rendkívül népszerű volt *Mag Péter kommentárműsora: Láttuk, hallottuk, elmondjuk. Mellette az első parlamenti ciklusban *Zonda Attila képviselő *jelentkezett hétről hétre parlamenti politikai jegyzeteivel, s *Halász Anna és *Szász János publicisztikái, *Béres Katalin tudósításai a korszak mértékadó ~-i közé emelték a bukaresti ~ magyar adásait.

A romániai magyar irodalom első nagylélegzetű hangjátékát: *Sütő András és *Hajdu Zoltán színdarabját, a Mezítlábas menyasszonyt itt sugározták 1950-ben; ~-ra alkalmazta Marosi Péter, *Jordáky Lajos és Kovács Ferenc; a hangfelvételek a kolozsvári Állami Magyar Színházban készültek.

Főszerkesztők: *Nagy Csaba (1945-48), *Kovács János (1949-54), Petrariu Eugen (1954), Benedek Anna, *Bodor Pál (1970-1979), *Kónya Anna (1980-85), Molnár Vilmos (1985-89), *Mag Péter (1989-92), Jurca Lucia (1992-96), Sántha Dan (1996-98), Majtényi Ágnes (1998 óta).

Az első szerkesztőség tagjai 1945-ben: Ádám Miklós, Ardeleanu Gyöngyi, Mann Endre, Ungár Teréz; az 1952-55. években szerkesztők: Barna Zsuzsa, Borbás Mária, Ercse Edit (mezőgazdasági rovatvezető), Gárdos Péter (spec. riporter), Konsza Judit, *Kónya Anna, Kovács Ferenc, Nagy Erzsébet, Rózsa Mária, Szőcs Olga, Vajda Erzsébet, Varga Lajos; későbbi munkatársak: Aszódi János (50-es évek), Ferencz Zsuzsanna, Jagamas Ilona, *Hegedűs László (1964), *Mag Péter, Molnár Vilmos, Solymos Iván, Székely Endre; az 1954 előtt működött kolozsvári fiókszerkesztőség munkatársai: *Ábrahám János, Keresztes Zoltán, Kovács Ferenc, *Muzsnay Magda.

A szerkesztőség 2002-ben: Bogdán Tibor, Darvas Enikő, Forró László, Kabay Annamária, Kajcsa Bernadett, Majtényi Ildikó, Sallay Ibolya, Vincze Loránd, vidéki tudósítók: Ambrus Attila, Farkas Réka, Kalmár Zoltán, *Kelemen Ferenc, Mészáros Ildikó, *Mezei Sándor, Oláh Gál Elvira, T. Szabó Edit.

A Kolozsvári Rádió Magyar Osztálya - a Román Rádió regionális ~-ja, 2002 júliusáig területi stúdiója. Összadásideje napi 18 (heti 126) óra; magyar adásidő napi 5 (heti 34) óra.

A bukaresti ~ magyar szerkesztőségének 1948-ban nyílt fiókszerkesztőségéből fejlődött ki. 1954. *március 15-én sugározta első adását, *erdélyi ~stúdióként. A magyar szerkesztőség adásideje 1954-ben napi 1 óra, 1956-ban 1 óra 30 perc, 1967-ben 1 óra 45 perc, 1972-ben napi 3 óra 30 perc, 1985-ben napi 3 óra, 1989-ben napi 4 óra, 2001-ben napi 5 óra. A ~ megalakulásakor fele-fele arányban sugároztak magyar, illetve román nyelven, később minden adásidő-növeléskor nőtt a különbség a román és a magyar antennaidő között, ami a szerkesztőségeken belüli arányokat közvetlenül is befolyásolta. 1958-ig *Erdély egész területéről készítették műsoraikat, 1958-ban, a Marosvásárhelyi Rádió megalakulásával megosztották a területet: Bihar, Kolozs, Máramaros és Szeben tartomány, illetve a későbbi Bihar, Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy megye területéről készítettek híreket, tudósításokat, riportokat. A magyar adások számára megengedték a riportutakat Hunyad tartományba, illetve a későbbi Hunyad megyébe is, amely területileg a Temesvári Rádióhoz tartozott, ott viszont nem volt magyar nyelvű szerkesztőség.

Első székhelye a Rákóczi út 60 sz. alatti, átalakított villában volt. Új épületet 1967-ben kaptak a Donát út 107. sz. alatt (felavatták 1967. december 30-án). 1989 decemberét követően ~- és *televízióstúdióként alakult újjá; 1993-ban a ~ és a *televízió szétvált, s létrehozták a Kolozsvári *Televízió magyar szerkesztőségét.

Műsorszerkezete (2002-ben) *reggel 8-10 óra között zenés tájékoztató magazin, tematikus, szolgáltató, illetve rétegműsorok (szociális, kulturális, gyermekműsor, faluműsor, tanácsadók, egyházi műsor), híradó, műsorelőzetes; délután 16-18,30 között Slágeróra, különböző témájú zenés magazinok, Napóra híradóműsor (hétfőtől péntekig), szombaton *művelődési magazin, különböző zeneműsorok. Szombaton Láthatár (politikai-közéleti magazin), jazz, kulturális magazin, *vasárnap ~-istentisztelet, zenés üzenetek, Vidékről vidékre (faluműsor), ~színház, egyházi műsor. A műsorok átszervezésének fő szempontja volt 1995-ben és 1996-ban a tájékoztató műsorok erősítése. 1995-ben megszüntették a 30 percesnél hosszabb szöveges műsorokat. 1997-ben belső felmérés készült a hallgatók észrevételei szerint. 1998-ban a MÚRE által végzett felmérésnek hatása volt a műsorrács átszervezésében, azóta évente készül felmérés Kolozsvárott és környékén. Eszerint a magyar műsorok hallgatottsága magasabb, mint a románoké.

Fontosabb műsorok, rovatok még 2002-ben: Napóra (híradó, 1992 óta), Hangoló (tájékoztató műsor, 1996 óta), Rejtett világok (művészeti magazin, 1998 óta), Mozgástér (gazdasági, pénzügyi magazin, 1998 óta), Színes szőttes (szombat délután), Rádiószínház, Versajándék. Fennállása során a kolozsvári ~ leghosszabb életű műsorát Xántus János szerkesztette: tudományos helyismereti, természettudományos műsora, a Jöjjön velünk 1956-1969 között, folytatása, a Föld és ég 1969-1985 között szerepelt adásban. Népszerű műsorok voltak még: Rügybimbó (gyerekműsor, Keszy Harmath Vera 1972-74), Nőkről nőknek (Bisztricsányi Klára 1968-1980), Művészsarok (*Németh Júlia), Kiveszőfélben levő mesterségek nyomában (Keszy Harmath Vera 1972-1978), Hogy jusson vers mindenkinek (1970-1985), Zsibongó (1968-1985, 1990-1994), ezután Egyetemi Híradó, illetve Ifjúsági műsor (1998-ig), Zenei portrék (*Balla Zsófia), Vallomások a szülőföldről (Keszy Harmath Vera). Székely Rajmond E15-ös országút címmel helyismereti riportműsort készített a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár vonalon, Hazai körkép címmel pedig városokat, községeket bemutató sorozatot szerkesztett húsz éven át. Népszerű volt Sebesi Imre nyugdíjas-műsora, a Szieszta (1990-1995) is.

Az agitációs brigádok modelljét időről időre a ~-ban is fölelevenítette a pártvezetés, és így kerül sor valamennyi román és magyar szerkesztőségben nyilvános műsorokra, amelyek a közösség előtt készültek, majd a teljes hangvételt az adásidő korlátai szerint tömörítették. A Kolozsvári Rádiónak ez a műsora volt 1968-1985 között az Akusztikon Stúdió, amelynek 32 nyilvános adását rendezték meg a nagy stúdióban. Ebben elsőnek, az Utunkkal együttműködve, 1968. június 9-én avatott irodalmi színpadot a Kolozsvári Rádió. Szerkesztők: *Huszár Sándor és Kovács Ferenc, rendezők: László Gerő és *Szinberger Sándor voltak. Második adása, a Légből kapott irodalom is nagy sikert aratott, az előadást egy héttel később a Magyar Színházban telt ház előtt ismételték meg. Harmadik alkalommal 1970. szeptember 27-én Bartók Béla emlékműsort szerveztek Cantata profana címmel. A műsor kezdeményezője *Banner Zoltán és Buzás Pál volt. Később az Akusztikon Stúdió diákelőadásokat is műsorára tűzött (szerkesztette Keszy Harmath Vera és *Csép Sándor); Bánffyhunyadon Érezd a földet, a szót, az embert címmel készült műsor (szerkesztette *Muzsnay Magda). 1972-ben a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából Neked tiszteleg címmel közvetítették nyilvános ~adást. Az Akusztikon stúdió később egyre inkább a pártról és vezetőjéről szóló verses-énekes agitációs montázzsá alakult. 1984-ben volt az utolsó adása.

Önálló rovat volt a Kolozsvári Rádióban Az irodalom nyomában (1968, szerkesztő *Huszár Sándor és Huszárné Szigeti Irma), amelyben Kányádi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Földes László, *Bartalis János, *Szemlér Ferenc, Szabó Gyula, Kós Károly, *Horváth István, *Kiss Jenő, Tamás Gáspár, Szabó Zoltán, *Lászlóffy Aladár szólalt meg. Az Aranylapokban neves irodalomtörténészek, a Babeş-Bolyai Egyetem magyar tanszékének tanárai szerepeltek. Kovács Ferenc A *barátság iskolája c. műsorában a magyar *művelődéstörténet kiemelkedő személyiségei román írótársakkal párosítva kerültek adásba (Jósika Miklós és Gheorghe Lazăr, Ady Endre és Octavian Goga, Emil Isac és *Kuncz Aladár stb.). A Nyelvőr c. Szabó T. Attila professzor kezdeményezésére született rovat a magyar nyelv romlásáról, a kisebbségi környezet által okozott szókincsszegényedésről szólt. Nemsokára betiltották, ugyanis a hivatalos vélemény szerint a román nyelv hatása a magyarra csak örvendetes lehet. Az Író és alkotás rovatban (1974-75) *Muzsnay Magda meghívottai hangképekben szóltak az irodalomról: *Kemény János a marosvécsi Helikon-találkozókról, Kós Károly az *Erdélyi Helikonról és az *Erdélyi Szépmíves Céhről, *Tabéry Géza a Holnaposokról és Adyról. Ennek a sorozatnak eredményeként *Bartalis János csaknem száz versét őrzi hangszalag a költő előadásában. Nagy István önéletrajzi regényének, a Sáncaljának az első oldalait olvasta szalagra. *Asztalos István, *Horváth István, Horváth Imre, Franyó Zoltán, *Kiss Jenő, Molter Károly, *Tomcsa Sándor vallomásai és művei szintén hangszalagra kerültek. *Szemlér Ferenc Cenk alatti versfüzére is elhangzott. A fiatalabb írók közül Szabó Gyula, Bajor Andor, *Fodor Sándor szintén vendége volt a műsornak.

Szintén *Muzsnay Magda műsora volt a Nagy öregek, megszólalt benne Balog Edgár, Endre Károly, Fényi István, Franyó Zoltán, Gy. Szabó Béla, Horváth Imre, Jakó Zsigmond, *Kemény János, *Kiss Jenő, Kós Károly, Salamon László. Az irodalmi élet eseményeinek, az értelmiség találkozóinak hangdokumentumait is ő gyűjtötte össze: a nagyváradi *Irodalmi Kerekasztal műsorait, a *Korunk Galéria kéthetenként rendezett tárlatainak megnyitóit. Kolozsvári látogatásaik során hangfelvételeket készített a ~ Németh Lászlóval és Tamási Áronnal.

Emlékezetes műsora volt még a kolozsvári ~-nak a Művelődési Album (szerkesztette Kovács Ferenc), az Irodalom-művészet (szerkesztő *Muzsnay Magda, majd Bisztricsányi Klára), a Műkedvelők műsora (a Megéneklünk Románia című kötelező országos *művelődési seregszemle megörökítése, de amelyben *Muzsnay Magda egy-egy község magyar népi hagyományait mutatta be). Portréműsor volt az Írók a mikrofon előtt, illetve Művészek a mikrofon előtt (szerkesztette Kovács Ferenc, *Muzsnay Magda és *Balla Zsófia), a Kedvenc verseim (1957-58, szerkesztette Lukács János), Hogy jusson vers mindenkinek (1970-1985, első szerkesztője Huszár Irma). A korabeli ideológiai utasítások hívták életre A párt zászlaja alatt vagy A szovjet ember című műsort.

Fontos helyet töltöttek be a kolozsvári ~ magyar adásaiban a színházi műsorok: a Színházi futár, A művészetek hullámhosszán (szerkesztő Huszárné Szigeti Irma), a Thália szolgálatában (színháztörténet, szerkesztő Keszy Harmath Vera, munkatársai Kötő József és Saszet Géza, 1972-74). A Regény folytatásokban c. sorozat keretében Kovács Ferenc dramatizálta Móricz Zsigmond, Nyírő József, *Makkai Sándor műveit.

A zenei szerkesztők 1955-től kezdődően módszeresen hangszalagra rögzítették Kolozsvár zenei életének legfontosabb eseményeit. Gyakran szerepeltek a műsorokban a kolozsvári ~ stúdiójában készült felvételekkel hazai énekesek, előadóművészek, karmesterek. Felvételek készültek több jeles hazai zenealkotás ősbemutatójáról is. A Vetettem violát c. élő népzenét bemutató műsort szerkesztette *Demény Piroska (1971-85 és 1990-1996 között). A Barangolás Zeneországban c. műsorban (1968-1969) *Guttman Mihály az egyetemes zene, *Junger Ervin a romániai magyar zene történetét mutatta be. Több eredeti könnyűzene-hangfelvételt is őriz a kolozsvári ~ szalagtára.

Rádiós operaösszeállításokat 1958. május 31-én közvetített először a kolozsvári ~. Az első darabot *Deák Tamás és *Szinberger Sándor írta Déryné Kolozsváron címmel, később, együttműködve a kolozsvári Állami Magyar Operával, elkészült a Carmen, a Traviata rádióváltozata is. A szalagtár külön kincseiként tartják nyilván a Nagy István-kórus felvételeit. Népszerű volt a Derűre derű című ~kabaré (1968-1984 között).

A Kolozsvári Rádió rendszeresen fölvette és közvetítette a város színházi életének eseményeit: az itt játszott darabokat. Önálló sorozatuk volt azonban a Rádiószínház. Az első színdarabot (a Mezítlábas menyasszonyt) 1950-ben alkalmazták ~-ra Kolozsváron, ezt még a Bukaresti Rádió sugározta. A kolozsvári ~ szerkesztői azonban már 1954-ben elkészítették az első színházi felvételt: Katona József Bánk bánját. Az első igazi ~játék 1955-ben született: Arany János Toldi-trilógiáját alkalmazta ~-ra és rendezte Patkós György. Később a ~ számára eredeti hangjátékot írt *Huszár Sándor, Csávossy György, Lászlóffy Csaba. 1954-1985 között összesen 840 színházi szalagot iktattak a szalagtárba, közöttük 21 eredeti hangjátékot, és versből, elbeszélésből, regényből, valamint színdarabból készített 73 ~játékot. A kolozsvári ~ eredeti hangjátékainak írói még *Deák Tamás, *Halász Anna, Horváth Béla, Nagy István, Panek Zoltán, P. Lengyel József, Sigmond István, *Szemlér Ferenc, *Szinberger Sándor, Tamás Gáspár. A kolozsvári szerkesztők közül a ~játékok szerzői között szerepel *Ábrahám János, *Csép Sándor, Polacsek József, Kovács Ferenc, *Muzsnay Magda, Keszy Harmath Vera.

Aranyszalagtár: a hivatalos rendelkezések szerint meg kellett/lehetett őrizni az adásba került felvételeket. Ezek közül aztán kiemelték a különleges fontosságúnak tekintetteket, s így kezdett kialakulni az Aranyszalagtár. Eleinte csak az elhunyt személyek felvételei kerültek bele, a többi az Operatív, illetve a Fond jelzetű szalagtárba. 1967 után szervezett módon valósult meg a szalagtár fejlesztése, és 1970-1980 között a rendezése, amely 1985-ben 214 felvételt, ezenkívül még 840 színházi felvételt, 3714 irodalmi műsort, 1308 zenés összeállítást, 753 politikai-társadalmi és 1078 kulturális műsort, összesen 7907 szalagot tartalmazott. Ezek egyharmada az elnémítás (1985) után elveszett, illetve megsemmisült Bukarestben: számos szalagot a bukaresti ~ cenzorának utasítására selejteztek ki. Eltűntek pl. azok a szalagok, amelyek irodalmi események, esetenként színházi főpróbák teljes felvételeit tartalmazták, de ideológiai okok miatt nem kerültek sugárzásra. Eltűntek *Muzsnay Magda beszélgetései Kós Károllyal, továbbá azok a hangszalagok, amelyek külföldre távozott írók, színészek hangját őrizték. Eltűnt a hangfelvétel Németh Lászlóval és Tamási Áronnal. 1989 után visszakerült az anyag megmaradt része Kolozsvárra, ahol hangszalagon *jelenleg is őrzik *Asztalos István novelláit, karcolatait, Áprily Lajos, *Bartalis János, *Horváth István verseit, *Kacsó Sándor novelláját, *Kemény János regényrészletét, *Kiss Jenő verseit, Majtényi Erik, *Lászlóffy Aladár, Marton Lili, Olosz Lajos, *Sütő András, Szentimrei Jenő, *Szilágyi Domokos műveinek hangfelvételét, Kós Károly beszélgetését *Bodor Pállal az Országépítőről. Megvannak a képzőművészekkel (Benczédi Sándor, Cseh Gusztáv, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Szervátiusz Jenő, Vida Géza), színészekkel (Csóka József, Fekete Mihály, Kovács György, Köllő Béla, Poór Lili, Rátonyi Róbert, Senkálszky Endre, Szabó Ernő), Ruha István hegedűművésszel készült felvételek is. Külön érdekességek Iuliu Haţieganu orvosprofesszor és Emil Isac magyar nyelvű hangfelvételei. A Kolozsvári Rádió régi színházi felvételei közül számos szalagot restauráltak 1990-2002 között a Magyar Rádióban. 1998 óta digitálisan tárolják a felvételeket.

Alapító szerkesztőség: igazgató Ludovic Raţiu (Rácz Lajos, 1954-1969). Szerkesztők: *Ábrahám János (1954-1965), *Muzsnay Magda, Keresztes Zoltán (1954-58), Kovács Ferenc (1954-1985, 1989-1995), Peresné Szikszai Margit, Miklós Károly; zeneszerkesztők: Porzsolt Viktor, Zoltán Erzsébet, Thamó Gabriella, Tésik István; hírszerkesztők: Bálint Ibolya, Magó Judit, Darida György, Szabó Zoltán; bemondók: Vámfalvi Miklós, Szigeti Irma; levelezés: Simonyi Éva.

A magyar adások vezetője volt 1954-1956 között Vasile Grunea aligazgató és Kovács Ferenc osztályvezető; 1956-82 között Somai Ferenc, 1982-85 között Orbán Ferenc, 1989-93 között *Csép Sándor, 1993-95 között Somai Ferenc és 1995 óta Orbán Katalin (aligazgatói, osztályvezetői vagy szerkesztőségi titkári funkcióban).

További munkatársak: Lukács János (1956-1958), Polacsek (írói nevén P. Lengyel) József (1967-1985), *Ábrahám János (1954-1965), Hegedűs István, Vajda András, Székely Rajmond (1962-1985), László Ferenc (1989 óta), Aradics László (1965-1971), *Tóthfalussy Béla (1972-1985, 1989-1991), *Csép Sándor (1968-1972, 1989-1993), Koppándiné Nagy Ágnes (1968), *Balla Zsófia (1972-1985), Tésik István (1973-), Somai Ferenc (1954-1985, 1989-1995), Sebesi Imre (1958-1985, 1989-1995), *Kalinovszky Dezső (1968-1985, 1989-1993), Orbán Katalin (1993 óta), Kelemen Hunor (1990-1997), Szabó Kinga (1990-1995), Buchwald Ami (1990-1993), *Németh Júlia (1970-1985, 1989-1993), Keszy Harmath Vera (1972-1985), Bisztricsányi Klára (1968-1980), *Aniszi Kálmán (1971), *Józsa István (1971), *Zágoni Olga (1972-1980) László Tibor (1991 óta), Németh Attila (1991 óta), Juhász Éva (1993 óta), Mihály István (1993 óta), Sántha Emőke (1995 óta), Barazsuly Emil (1996), Papp Levente (1995), Rostás István (1993 óta). Bemondó volt *Szamossy Kornélia, Pásztor János, Török Katalin, Szigeti Irma. Diákként a kolozsvári ~ munkatársa volt: Bartunek István, Csáky Zoltán, Cseke Péter, Csifó János, Gálfi Melinda, Gyímesi Éva, *Jászberényi Emese.

Az 1989-1990-ben újrainduló szerkesztőség: *Csép Sándor, Somai Ferenc, *Kalinovszky Dezső, *Németh Júlia, *Muzsnay Magda, Kovács Ferenc, Sebesi Imre, *Tóthfalussy Béla, László Ferenc, Szabóné Bartha Anikó (1989-90), Bardócz Sándor (1990-1993), Bárdos Mária, Bódizs Edit, Benkő Judit, Csatári Melinda, Fóris F. Zoltán, Ludvig Daniella (1990-1993), Zilahi Csaba (1990 óta), Márkus Etelka (1990-1993), Sebesi Karen Attila (1990-1993), *Xantus Gábor (1989).

Szerkesztőség 2002-ben: Orbán Katalin, Bányai Margit, Bárdos Mária, Benkő Judit, Bódizs Edit, Csatári Melinda, Demény Péter, Fórizs Ferenczy Zoltán, Gergely Zsuzsa, Jakab Éva, László Tibor, Maksay Magdolna, Mihály István, *Muzsnay Magda, Németh Attila, Papp Zakor András, Rostás István, Sántha Emőke, Szilágyi Szabolcs, Szuszámi Zsuzsa, Zilahi Csaba. Tudósítók: Ambrus Attila (Brassó), Füleki Zoltán (Csíkszereda), Gönczi Irénke (Beszterce), Ionescu Nicolette (Nagyvárad), *Mezei Sándor (Nagyenyed), Simó József (Szatmár). Állandó külső munkatársak: László Ferenc, *Muzsnay Magda. Riporterek: Ercsey Ferenc, Forrai Szerénke, Lepedus Péter, Kinizsi Zoltán.

A Marosvásárhelyi Rádió - a Román Rádió regionális ~-ja, a *Magyar Autonóm Tartomány ~-jaként sugározta első adását 1958. *március 2-án Megszólal a Székelyföld címmel. 1985. január 12.-1989. december 22. között szünetelt. Adásainak nyelve román és magyar; 1990 óta német adást, 1998 óta cigány műsort is sugároz. Összadásidő: napi 18 óra. Középhullámú adóin napi 2 órában, *vasárnap 30 percben a bukaresti magyar és német adást is sugározza.

Magyar adásidő-változások: 1958-ban a kísérleti adások idején 60, majd napi 90 perccel indult, 1968-ban napi 120 perc, 1984-85 között napi 3 órára nőtt; 1989 végén napi 4 óra, 1990-96 között napi 5 óra, *vasárnap 7 óra, 2001-től, URH-val napi 7, *vasárnap 8 óra.

Fontosabb műsorok, rovatok 2002-ben: Rádióújság, Periszkóp, Peremvilág, Helikon, Itthon *Erdélyben, Hitvilág, Igehirdetés, Régiók, Gazdasági magazin, Gazdaélet, Családi Album, Délutáni váltás (14-16 óra között), Fogadóóra (politikusokkal), Miben segíthetünk, Cserebere, Szemafor, Kívánságmuzsika, Élő muzsika, Törvénytár, Gyermekműsor, Délkör, Színek és formák, Látjátok, feleim, mik vagyunk (riportműsor), Tanterem, Kispad.

Különleges műsorok: havonta Délelőtti duplex a Kolozsvári Rádióval; Városunk jeles személyiségei meghívottak a mikrofon előtt; Vastaps (Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Nyárádszereda, Ditró, 1978-1984); Szivárvány (nyílt műsor a hallgatókkal 1980-1984 között: Kászonaltíz, Marosvásárhely, Brassó, 1990: Marosvásárhely); Fürdő-show (1997-2000); Szilveszteri Rádiókabaré (1990 óta); élő nyílt műsort készített 1998-ban Brassó magyar személyiségeivel, ebben saját versét mondta el Lendvay Éva, a brassói sajtóról beszélt Madaras Lázár, Gellért Lajos, Ambrus Attila, a *televízióról Bálint Ferenc. Különleges, műsorral egyenértékű volt a Gurul a ~ akció, amikor a magyar és a román szerkesztőség néhány munkatársa, a műszakiakkal együtt, több száz kilométeres kerékpáros körtúrát *tett meg a ~ népszerűsítésért, s az útról csaknem óránként helyszíni tudósításokat küldtek haza. 2001-ben hasonló székelyföldi, 2002-ben mezőségi, szászföldi és székelyföldi körútra került sor.

Irodalmi műsorok: Kilátó (1990-1999), Helikon (1999 óta), Irodalmi és művészeti napló (1959-1985), Vasárnapi Mozaik (1967-1985), Rádiószínház (1958 óta), Színek és formák (1993-tól), Magyar nőköltők (1997-1999), Megy a magnó (1975-1985), Erdélyi Múzeum (1990-1999), Kaleidoszkóp, A *művelődés hajlékai, Lírai gyöngyszemek (1978-1985, 1990-1996), Kortárs hazai költők (1978-1985). Népszerű volt (1978-84) a Szerkesszük együtt, Filmről, moziról (1996 óta); Délkör, Mit ránk hagytak a századok, Operasarok, Tájak és emberek (1983-1985); elhangzott egy műsor keretében József Attila összes verse (1996-1999). A Megy a magnó c. hólabdaműsor keretében 421 *erdélyi magyar értelmiségit kerestek fel 1976-1985 között, portréinterjúban mutatták be, Aurel Ciupét, Balogh Edgárt, Bernáth Ernőt, *Bodor Pált, Domokos Gézát, Demény Lajost, Endre Károlyt, Farkas Árpádot, Fülöp Antal Andort, Hamar Mártont, Harag Györgyöt, Jecza Pétert, Kántor Lajost, Kós Károlyt, Marosi Ildikót, Olosz Lajost, Ruha Istvánt, Spielmann Józsefet, Szabó T. Attilát, Székely Jánost, *Szilágyi Domokost, Toró Tibort, Tompa Miklóst, Trózner Erkel Saroltát, Vida Gézát, Vita Zsigmondot. A műsort Csifó János kezdeményezte, a felvételek nagy részét *Nagy Miklós Kunddal felváltva készítették, de dolgozott a "magnónak" Kovács István, *Ágoston Vilmos, *Jászberényi Emese, *Tófalvi Zoltán és Gáspár Sándor is.

A mezőgazdasági szakműsor munkatársa évtizedeken át *Tamás Lajos volt. A Nyelvművelő rovatot (1991-1998 között) *Bartha János készítette. Az Élő történelem (1990-1999) adásaiban, *Tóth Béla szerkesztésében, főleg a kommunista rendszer visszaéléseiről számoltak be börtönévekről, hadifogságról, munkatáborokról. A mikrofon előtt megszólalók közül többek visszaemlékezései kötetben is megjelentek (Kilyén Károly, Zsigmond Ferenc). Az Irodalmi és Művészeti Naplóban (1958-1985), amelyet Vincze Ferenc, majd Lukács János, utóbb *Nagy Miklós Kund szerkesztett, megszólalt Oláh Tibor, Jánosházy György, Izsák József, Kicsi Antal, Kocziány László, Katona Szabó István, *Mészáros József, Nagy Pál, Veress Dániel, *Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Gáspár Tibor, Kovács Levente, dr. Imreh Ernő, Sebestyén/Spielmann Mihály, Nemes László, Gergely Géza, Oltyán László; vallomásaival szerepelt Tompa László, *Tomcsa Sándor, Kovács György (az író), Nagy István, *Bartalis János, Franyó Zoltán, Németh László, Kányádi Sándor, *Kiss Jenő, *Sütő András. A ~ számára írt hangjátékokkal, adaptációkkal volt *jelen Balogh Edgár, Beke György, Bözödi György, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gagyi László, Gáspár Tibor, *Hajdu Zoltán, Horváth Imre, *Kacsó Sándor, Kányádi Sándor, Kovács György, Majtényi Erik, Lőrinczi László, Marton Lili, Metz István, Molter Károly, Nagy István, *Sütő András, Szabó Lajos, Szász Béla, Xántus János. A szerkesztőség munkatársai közül többen (*Ágoston Vilmos, Csifó János, Komzsik István, Kovács István, *Tófalvi Zoltán, 1999-ben Simon Gábor) szintén írtak hangjátékot.

Számos rétegműsor közéleti *fórumot *jelentett. Nagy sikerű volt a gyermekműsor, a Postás Jankó (1959-1985 között, szerkesztette Lázár Éva, megformálta *Nagy Katalin bábszínész). A gyermekműsorban számtalan bábjátékot, mesejátékot sugároztak, legtöbb darab a marosvásárhelyi *Bábszínház közreműködésével készült, Antal Pál a gyermekműsor házi rendezőjének számított. A Szivárvány *ifjúsági *fórum volt 1960-1985 között; szerkesztője *Jászberényi Emese, majd 1980-tól Gáspár Sándor. Fiataloknak fiatalokról címmel 1990-ben újraindult László Edit, majd 1994-től Szabó Emese és Kiss Dénes szerkesztésében.

Rendkívüli szerepe volt a marosvásárhelyi ~-nak az 1990. február-márciusi események közvetítésében: a gyertyás tüntetésről, a *márciusi összecsapásokról és az azt követően történtekről közvetlen helyi hangfelvételek alapján számolt be. 1989-1991 között a közéleti események iránti rendkívüli érdeklődés jellemezte, s a pontos helyszíni tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt. Létrehozta számos fontos társadalmi csoport rétegműsorát, valamint szakrovatokat a *művelődés különböző ágai számára. 1990-ben az újonnan jóváhagyott adásidőben, az ötödik órában bevezette a kereskedelmi órát. A szolgáltatást, a reklámokat, a kívánságmuzsikát összesítve a déli órákban, külön adásként a Zenebutikban sugározta. Ugyanakkor az adásidő többi része megmaradt közszolgálati jellegűnek. 1991-1999 között a szórakoztató műsorok fejlesztése vált fontosabbá, 1999-ben átalakították a műsorrácsot, alapvetően a tájékoztató műsorok, valamint a reklámok váltak uralkodóvá. 2002-ben, újabb átszervezés következtében, némileg nőtt a *művelődési műsorok aránya.

Műszakilag a ~ fokozatosan fejlődött, amíg eljutott a korabeli színvonalas STM magnók használatáig, 1990-ben számítógépeket kezdtek beszerezni, de amikor a ~ áttért a számítógépes hangfeldolgozásra, még 2000-ben is használatban volt néhány 1960-as gyártmányú orosz MEZ magnó.

A ~ 1985 előtti korszakából 150 magyar és 50 román színielőadás hangfelvételét őrzi a szalagtár; megszólaltatták az *erdélyi magyar színházak valamennyi művészét, és Bemutatkoznak a negyedévesek címmel a színiakadémia végzős diákjait is. A ~ hangfelvételéből készült Csipikét, *Fodor Sándor meseregényét a csíkszeredai bábcsoport előadásában vették szalagra.

Felvételeiből kazettasorozatot is kiadott a ~ *Jászberényi Emese szerkesztésében: Hófehérke és *a hét törpe; Csilicsalicsalavári Csalavér; Jancsi és Juliska; Toldi; Óz, a nagy varázsló; valamint Madaras Gábortól egy nótacsokor.

A ~ 40 éves évfordulójára román és magyar nyelvű emlékkönyveket is megjelentetett. 2002-ben Sütő András 75 éves címmel CD-lemezen adta ki a születésnapi köszöntők hanganyagát (szerkesztő Gáspár Sándor), a szalagtárban őrzött felvételek közül *Jászberényi Emese válogatásában készült sorozat az 1973-77 között sugárzott helytörténeti *ifjúsági műsorból Marosvásárhelyi séták címmel (I-V). A helytörténeti műsorok munkatársa volt Sipos Lajos, Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata (1990-1998) *Kelemen Ferenc gondozásában szintén megjelent kötetbe foglalva.

A magyar adások vezetője: 1958-ban *Papp Ferenc és Gál Gyula, 1959-1978 között Oroján Sándor, 1978-1979 között Sebestyén Liviu-Lajos és Gombos Olga, 1979-85 között Gidófalvi Zoltán, 1990-1991-ben Gáspár Sándor, 1991-1999 között *Jászberényi Emese, 1999 óta Borbély Melinda.

Az alapító szerkesztőség tagjai: Jakab Ernő, Jakab Manyi, Kovács István (1958-80), Kozma Györgyi (1960-1985), *Kozma Mátyás (1958-1960), Lázár Éva (1958-84), Lukács János (1958-1985), *Sós Árpád (1958-79), Vincze Ferenc (1958-1966), Zoltán Erzsébet.

A szerkesztőség tagjai még: Acél Ferenc (1960-1977), *Ágoston Vilmos (1978-1983), Borbély Melinda (1990 óta), Borbély Zoltán (1959-1995), Csifó János (1959-1998), Fazakas Sándor (1958-1996), Gáspár Sándor (1978 óta), Gidófalvi Zoltán (1979-1985), Giliga Sándor (1996), Gombos Olga (1962-1984), Gyarmati Dénes (1960-1998), Huszár Ilona, Járay Fekete Katalin (19851-1985), *Jászberényi Emese (1959 óta), Józsa Ignác, Kádár Zoltán (1995 óta), Karácsonyi Ferenc, *Kelemen Ferenc (1989-1996), Kilyén Attila (1978-1985), Kinizsi Gyöngyi (1990 óta), Kiss Csaba (1993), Kiss Dénes (1991), László Edit (1990 óta), Losonczi Lajos (1975-1985), Lőrinczi Sándor (1994), Marton Mária (1958-1998), Máthé András, *Nagy Miklós Kund (1976-1985), Oláh Gál Elvira (1991-1997), Oláh Magda (1962-1991), *Pávai István (1990-1993), Simon Gábor (1990 óta), Szabó Anna (1990), Szemerjai Szász (Bene) Zsuzsa (1968-1982), *Tófalvi Zoltán (1972-1985), *Tóth Béla (1978 óta), Vajda Ferenc (1970-1977), Vajna János (1960-1991), Vári Marianna (1980-2000), Weisz Eta (1959-1985), *Zoltán Aladár (1960-62).

Külső munkatársként rovatot szerkesztett *Bartha János (Nyelvművelő), Oláh Tibor (Színházi élet), *Mészáros József (Kortárs hazai költők, Lírai gyöngyszemek).

1989-ben az újrainduló szerkesztőség: Borbély Melinda, Borbély Zoltán, Csifó János, Fazakas Sándor, Gáspár Sándor, Gyarmathi Dénes, Marton Mária, Máthé Éva, Oláh Magda, *Tóth Béla, Vajna János, Vári Marianna; titkárnő: Veress Jutka, majd Kádár Natália.

A szerkesztőség tagjai 2002-ben: Agyagássi Levente, Antal Erika, Bíró Zsolt, Boér Károly, Borbély Melinda, Gáspár Sándor, Giliga Sándor, *Jászberényi Emese, Kacsó Ildikó, Kádár Zoltán, Kinizsi Gyöngyi, Kiss Csaba, Kiss Dénes, Kulcsár Andrea, László Edit, Lőrinczi Sándor, Molnár Enikő, Miklós Tibor, Rákóczi Kinga, Rákóczi Levente, Simon Gábor, Szabó Anikó, Szekrényi Kati, *Tóth Béla. Tudósítók: Balázs Árpád, Czika Antónia, Dobos László, Nagy Zsuzsa.

A Temesvári Rádió Magyar Szerkesztősége - a Román Rádió temesvári területi ~-ja. A magyar szerkesztőség a forradalmi változások napjaiban, 1989. december 23-án sugározta első adását. Napi egyórás műsoridejében országos, illetve bánsági híreket, közéleti híradót, politikai kommentárt sugároz; helytörténeti és nyelvművelő rovatuk is rendszeresen *jelentkezik, ezenkívül sorra bemutatják a Temesköz magyar szórványtelepüléseit. Fontosabb műsorok, rovatok: Hírek, Közéleti híradó, A szó és az ember (nyelvművelő), Temesvári séták (helytörténet), Politikai konferansz, Orvosi tanácsadó, Bánsági síp (*művelődési műsor, 1995-1997), Olvassuk együtt (irodalmi folyóirat, 1999-2001).

Alapító főszerkesztője Baranyi László (1989-1999), ma a magyar adást Bartha Csaba és Koczka György vezetik. 2002-ben a szerkesztőség tagjai még: *Erdélyi Rita, Lehőcz László, Martin Ágota.

Állandó munkatársak: Jámbor Gyula (Arad), Szekernyés János, Szekernyés Irén, Bányai Aranka, Kiss Anikó, Dr. Lakatos Gábor, Fall Ilona, Gáspár Barra Réka (Déva), Dudás József, Ohanovits Miklós, Gazda Árpád (1990, illetve 1998-1999), Dr. Kiss András ornitológus. Adásaik nagy részét CD-ken tárolják. A magyar adás 10. évfordulójára jubileumi CD-válogatást adtak közre.

2002-ben a következő közösségi, illetve kereskedelmi ~-król sikerült adatokat szereznünk:

1. Actual Rádió - a Hyperion Egyetem Újságíró Karának ~-ja Brassóban. 2002 májusa óta sugároz, korlátozott adásidőben, naponta 4-5 órát. Az adások nyelve román és magyar. A magyar adásidő heti 20 perc. A műsorban heti hírösszefoglaló, Brassói Lapok-előzetes, magyar könnyűzene található. Riportokat készítettek a szatmárnémeti színház brassói vendégjátéka alkalmával, *a hétfalusi táncfesztiválról, képkiállításokról, meghívottjuk volt a színház vezetője, Lőrincz Ágnes, a helyi magyar sajtó vezetői: Ambrus Attila és Bálint Ferenc, interjút készítettek Dancs Annamari énekesnővel. Külön irodalmi rovat vagy adás nem volt. Munkatársak az Újságíró Kar magyar diákjai: Bálint Csilla, Gyurka Tímea, Karácsonyi Sándor, Kertész Melinda, Soós János, Toró Emese.

2. Agnus Rádió - református egyházi ~. 1992-ben kapta saját stúdió-felszerelését, s indult meg a református műsorok készítése, de a műsorkészítés lehetőségét felkínálta más magyar egyházaknak is. Első adásának a Kolozsvári Területi Rádióban 1990. jan. 21-én sugárzott egyházi műsort tekinti. Adásait 2001 óta bérelt műsoridőben sugározza a kolozsvári és marosvásárhelyi Területi Rádióban, Nagyváradon az Evangélium Hangja magyar adásában; 1999-2000 között felnőtteknek, illetve gyermekeknek szóló műsorokat bibliamagyarázattal, bibliai történetek feldolgozásával. 1998 óta szorosan együttműködik a GOV, később Emission Hollandiai Református Rádióegyesülettel, ahonnan eleinte kész műsorokkal, később kéziratokkal, forgatókönyvekkel, felszereléssel támogatták. Főszerkesztője Adorjáni László; a Tavaszi virágcsokor c. gyermekadás szerkesztője Adorjáni Katalin, az Élő forrás c. felnőttadásé Fábián Tibor, műszaki szerkesztő Bogya József. 1994-96-ban a református félórákat Nagy Judit szerkesztette. Irányítója a római katolikus, református és evangélikus egyházak képviselőiből álló Agnus Media Alapítvány.

3. Aktív Rádió - közösségi *ifjúsági adás a Radio Activ nagyszebeni kereskedelmi adón. Első adását 1995. ápr. 6-án, az utolsót 1999. dec. 13-án sugározta. Napi 24 órás adásidejéből heti egy óra volt magyar nyelvű, ebben híreket mondtak, üzeneteket, jókívánságokat közvetítettek, *művelődési és sportrendezvényeket ismertettek, megszólaltattak RMDSZ- és MADISZ-meghívottakat, lelkészeket, tánccsoportoktatókat; kedvelt műsoruk volt a Képzeletbeli utazás *erdélyi városokban és A világ száz csodája c. sorozat. Mindvégig középiskolás diákok szerkesztették önkéntes munkában. Alapító szerkesztők Bojtor Lajos és Erzse Kinga; 1995 végétől Szakács Rozália és Szombatfalvi Török Réka.

4. Cenk Rádió - Brassóban működött 1993. aug. 20. és 1998 között, kizárólag magyar nyelven. Adásideje napi egy óra volt; műsorait heti állandó tematikus adások jellemezték: hétfőn hírösszefoglaló és gazdasági műsor, kedden szociális kérdések, szerdán kulturális műsor, csütörtökön interjúk, időszerű témák, pénteken politikai elemzések, RMDSZ-élet, szombaton gyermekműsor, *vasárnap egyházi adás. Igazgatója Madaras Lázár, főszerkesztője Kiss Éva volt; állandó munkatársak: Boér Attila, Elekes Csaba (1996-98), Fülöp Ildikó (1993-96), Koppándi Zsolt, Szász Csaba (1996), Tóásó Áron Zoltán, Tódor Nits Andor (1993-96), Tódor Nits Tünde (1993-96). 1995-96-ban párhuzamosan részt vett a kézdivásárhelyi Siculus Rádió beindításában és kísérleti adásainak szerkesztésében.

5. Cinemar Rádió - közösségi adás Nagybányán, 1993. július- 1995. május között. A román kereskedelmi ~-tól bérelt magyar nyelvű adásidő kezdetben heti 1 óra volt, később 50 perc. A bérleti összeget adományokból gyűjtötték össze, ennek fejében műsorukat teljesen függetlenül állították össze. Az adás neve Napraforgó volt, tartalma: tudósítások, közéleti, ill. *művelődési interjúk, *ifjúsági és egyházi műsor, történelmi ismeretterjesztő, nyelvművelő és népzenei rovat. Alapítója *Dávid Lajos, munkatársak: Boczor Dániel, Gál Tünde, Horváth Kósa Zsuzsa; a hírszerkesztők Károlyi Andrea és Sav Ibolya.

A cég Nagyszebenben is működtetett kereskedelmi adót, amely magyarul is sugárzott műsort. Szerkesztője 1994-ben Zöldi Tibor volt.

6. Contact Rádió - országos kereskedelmi ~csoport, amely magyarul Marosvásárhelyen és Nagyváradon sugárzott, előbbi helyen 1994-től. Adásideje keretében 1996-99 között napi 5 alkalommal *jelentkezett, elsősorban hírekkel, ezután már napi 3 alkalomra, 2000-ben heti 100 percre csökkent a magyar nyelvű adásidő, 2001 májusában pedig teljesen megszűnt. Alapító szerkesztőségének tagjai: Fekete *Hajnal, Ignáth Katalin, Rákóczi Levente; későbbi munkatársai: Rákóczi Kinga (1996-97), Bakó Károly (1996-2001), Berekméri Katalin (1996-2000).

A ~csoportnak Nagyváradon is működik kereskedelmi adója, s ez magyarul is sugárzott. Közelebbi adatokkal nem rendelkezünk róla.

7. Csipet Besztercei Magyar Rádióadás - helyi közösségi adó; a Transilvania kereskedelmi adó hullámsávján, de függetlenül sugároz magyarul heti 30 percben. (1996 novemberétől 1998-ig a Radio 21 keretében *jelentkezett.) Műsorán szerepelnek hírek, évfordulónaptár, diáksarok, Gyermekszáj, Zenei lexikon, telefonos játék; helyet kapnak benne helyi évfordulós rendezvényekről készült tudósítások. Főszerkesztője Szabó Attila; az adásokat 1997 februárjától Szőcs Krisztina, 1999 óta ő és Rigmányi *Hajnal vezetik. Munkatársak még: Beke Enikő (1997-99), Gönczi Irénke (1998-99), Szabados Enikő (2000).

8. Deea Rádió - Csíkszeredában 2000. december óta működő kereskedelmi ~; központja az Oneşti-ben 1997-ben indult kereskedelmi adó. Magyar nyelven 2001. jan. 15. óta sugároz, *a napi 24 órás adásból 11 órát. Műsorszerkezetében az adástömbök egy-egy nagyműsort *jelentenek, egy szerkesztő vezetésével, a híradóműsorokat ebbe illesztik be. Kínálatuk: vidám magazinműsor, helyi tudósítások, kulturális *figyelő, horoszkóp, interjúk, különböző vetélkedők, zenei *figyelő és szórakoztató műsor. Főleg a fiatalságból igyekeznek hallgatóközönséget toborozni: nyilvános rendezvényeket is szerveznek (Hargita Megyei Napok, Országos Prímástalálkozó, Borszéki Városnapok). Igazgatója Füleki Zoltán; állandó munkatársai: Hacsekné Kovács Kinga, Szentes Loránd, Kósa Melinda, Fülöp Zoltán színművész.

Borszéken első adását 2001 aug. 9-én sugározta. 16 órányi összadásidejéből itt magyarul hétköznap 4, *vasárnap 8 órás műsort ad. Szórakoztató és információs műsort sugároz, gyakorlatilag rovatok nélkül; ritkán beszélgetéseket meghívott vendégekkel. Közlik a helyi polgármesteri hivatal közleményeit, románul a BBC híreit. 2002-ben részt vettek a Borszéki Napok lebonyolításában. A magyar adások vezetője Simon Mária.

9. Délnyugat Hangja - a Román Rádió resicabányai közszolgálati stúdiójában működik. Első adását kísérleti jelleggel még 1996. jún. 12-én sugározta, aztán a Temesvári Területi Rádió alárendeltségébe tartozott. Radio Reşiţa néven adásait román, szerb, magyar, német, horvát és szlovák nyelven sugározza; rendszeresített magyar adásai mostani nevén 2002. aug. 14-én indultak, terjedelmük heti 20 perc, amelyet önállóan, minden vezetőségi befolyástól függetlenül töltenek ki, viszont a ~társaságtól anyagi támogatást sem kapnak. Műsoraikat eleinte a református parókián rögzítették hangszalagra, 1999 óta stúdióban készítik. *Jelentkeznek vallási és irodalmi rovattal, történelmi és helytörténeti ismeretterjesztő műsorokkal, alkalmi sajtószemlével, tudósítanak a közösségi teadélutánokról, kiállításokról, interjúkat készítenek jeles személyiségekkel. A magyar adások vezetője Makay Botond ref. lelkész; a ~ kezdeti időszakában munkatársa volt Bitte Ibolya, *jelenleg Makay Ilona, Tiba Katalin, Losonczi Enikő.

10. Emision Hollandiai Református Rádióegyesület (korábban GOV, azaz Gereformeerde Omroepvereniging) - 1968-ban alakult, Romániában 1997 óta sugározza adásait. Műsorai 2000-ig a hollandiai Zwolleban készültek, 2001-től hollandiai kéziratok alapján Kolozsváron, az Agnus stúdióban. Református szellemiségűek; gyermekek számára mesejátéknak feldolgozott bibliai történeteket, felnőtteknek bibliamagyarázatokat tartalmaznak. Műsoraikat 1997-99 között a Nagyszebeni Evangélium Hangja Rádióban sugározta, 1999-től a Kolozsvári Területi Rádió gyermek- és felnőttműsoraiban, a Marosvásárhelyi Területi Rádió gyermekműsorában, a nagyváradi Evangélium Hangja magyar nyelvű adásaiban közvetítik. A 2001 óta helyben készült műsorok előállítását anyagilag is támogatja. Romániai megbízottja Zsigmond András.

11. Evangélium Hangja Rádió - egyházi műsorokat sugároz, több városban működő szerkesztőségekkel, 1992-től román és Kolozsváron 1996. febr. 11-től magyar nyelven; 1996-97-ben cigány nyelvű műsora is volt. Magyar adásideje heti 30 perc: prédikáció, igemagyarázat, ének, személyes bizonyságtétel, gyakran vallásos irodalmi alkotások. Működtetője egyház- és felekezetközi megállapodás alapján a Baptista Egyház, a Pünkösdista Gyülekezetek Szövetsége, az Evangéliumi Keresztény Gyülekezetek Szövetsége és az ortodox Oastea Domnului. A magyar adások szerkesztője Borzássi István kolozsvári baptista lelkész. Nagyszebenből 1995-től románul, 1996-tól magyarul is sugároztak, heti 30 percben. Az ottani alapító szerkesztőség tagjai: Hadnagy Jenő, Hader Lidia, Merlan Katalin, Vinczy György. Munkatársak: Vincze Ibolya (1996-97), Gáspár Zoltán (1997-99) is. A magyar nyelvű vallásos műsor felekezeti hovatartozástól függetlenül vonzza a hallgatóságot Nagyszeben körzetében.

12. Evangéliumi Rádió - egyházi adó Nagyváradon. 1995 *márciusában indult; magyarul 1995 májusa óta sugároz. 24 órás összadásidejéből magyar műsorai heti 130 percet tesznek ki, ebben eleinte csak baptista prédikációkat, vallásos énekeket, gyülekezeti beszámolókat, elmélkedéseket adtak. 2000-ben indult meg a *vasárnapi református műsor sugárzása: holland támogatással az Agnus Rádió műsoraié. A gyermekműsorban ~-ra alkalmazott bibliai történeteket közvetítenek. munkatársai: Mike József (1995-98), Kasza Áron (1996-98), Szilágyi Enikő (1996-98), *Simonfi Noémi (1999), Zefer Adina (1998-2001), Balla Matild (1998-99), Varga Noémi (1999-2000), Kisded Károly (1999-2002), Horváth Ferenc (2001); *jelenlegi szerkesztősége: Gergely Emese (1999 óta), Tóth Enikő (1999 óta), Bernáth Bálint, Zeffer Csaba.

13. GaGa Rádió - kereskedelmi ~ Marosvásárhelyen. Első adását 1999. okt. 15-én sugározta. 24 órás összadásidejéből a magyar napi 12 óra. Vekker c. *reggeli adásában naponta kalendárium, horoszkóp, állásbörze, közérdekű közlemények, tárca, lapszemle, nyereményjátékok, sporthíradó, *a nap vicce, mozi- és tévéműsorok ismertetése szerepel. Ezenkívül hétfőn kabaréhétfő, kedden a Mindenki másképp csinálja c. műsorban *a nap kérdése, utcai riport, szerdán a gyermekorvos rovata, csütörtökön Nem csak kenyérrel él az ember (Lóri atya lelkigondozó rovata), pénteken Frunda György parlamenti beszámolója, Labirintus, logikai fejtörő. A délutáni műsoridőben Objektív (magazinműsor, napi hírkommentár, sajtófigyelő), Trend (szórakoztató műsor), kívánságmuzsika. Különleges műsora a Fricike, a talált gyermek (megszemélyesítője Kakassi Mihály, később Nagy István), aki mindent kommentál, a politikát sem kivéve. Időnként sportközvetítésekre is vállalkozik. Különleges nagyműsora GaGa születésnapja, amelyet a Sportcsarnokban rendeznek meg, híres bel- és külföldi könnyűzene-együttesek részvételével. Külön irodalmi műsorai nincsenek, de rendszeresen beszámol Marosvásárhely irodalmi és tudományos életének eseményeiről (ilyen alkalommal szólaltatta meg Pomogáts Bélát, Bitó László amerikai magyar írót, Gálfalvi Györgyöt). Népszerű Nagy István Édes Néném! c. tárcarovata, amelyben Mikes Kelemen leveleinek hangvételére emlékeztetve veszi számba és kommentálja a közélet, a politika eseményeit. Rendszeresen szemlézi műsoraiban a helyi és országos magyar lapokat, előzetest közöl a színházak, hangversenyek műsorairól és a KZST rendezvényeiről. Igazgatója Nagy István, főszerkesztője Farczádi Attila; az alapító szerkesztőséghez tartozott még Szakács Géza igazgató, Adorjáni Adél, Boros Olimp, Fazakas Ernő, Harsányi Zsolt, Rákóczi Kinga (1999-2000), Rákóczi Levente (1999-2000), Román Mihály; munkatárs volt még Antalfi Imola (2000-2001), Kiss Adorján Noémi (1999-2000), Márványi Emese (2000-2001), Bokor Barna (2002). A *jelenlegi szerkesztőséghez tartozik még Berekméri Katalin, Borcsa Bodolai Balázs, Erdős Iringó, Farczádi Barna. Kapcsolatot tart fenn a Miskolci Rádió GaGával, ahol az alapító szerkesztők alapképzésüket kapták, s ahonnan szignálokkal, műsorszerkezet és számítógépes programok átadásával is segítették az új ~-t.

14. Galaxia Rádió - kereskedelmi adó: Nagybányán indult 1995 aug. 18-án. Magyar nyelvű adásideje heti 7 óra. Műsorszerkezetében vannak tájékoztató rovatok (hírek, tudósítások, riportok, interjúk), *ifjúsági és vallási műsorok, helyi irodalmi és *művelődési hagyományokat idéző adások. Alapító, szerkesztő és tulajdonos Darnai Árpád, a magyar adások vezetője Mazur Réka (1996), Brodács Noémi (2002). Munkatársak: *Dávid Lajos (1995-1996), Deák László (1995-1996), Steiner Beatrix (1996-1997), Székely Andrea (1997); a gyülekezeti rovat vezetője Mátis Csaba.

15. Impuls Rádió - Kolozsváron működő kereskedelmi adó. Első magyar nyelvű adását 2000. július 6-án sugározta. Heti adásideje 15 óra (hétfőtől péntekig napi 3 óra). Műsorában napi 90, 60 és 30 perces blokkokban szerepel sztárparádé, internetes ismertető, lap- és mozi-műsorelőzetes, magyar slágerlista, beugrató műsor, beszélgetés közéleti személyiségekkel. 2002 *márciusáig óránként híreket is mondott. A Sztárparádé c. műsorban gyakran közvetít koncerteket mai *erdélyi magyar könnyűzene-előadókkal, együttesekkel (Dancs Annamari, Bodoni Ildikó, Kristó Kati, MC Body, Magic Club, B Style stb). Alapító szerkesztője Papp Levente, munkatársa 2001 júniusáig Orbán Levente. Diákszövetségi rendezvények ismertetésekor közreműködnek a KMDSZ-küldöttek is.

16. Kölcsey Sulirádió - a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc *Gimnázium vezetékes iskola~-ja. 1997-ben indult, napi 70 perces adásidejének nyelve az iskola tanítási nyelvének megfelelően magyar. Az órák közötti szünetekben sugároz iskolai közérdekű és szórakoztató műsorokat, de műsorába iktat történelmi és évfordulós megemlékezéseket és sporteseményeket is. Szerkesztőbizottságát eleinte az iskola diákszervezete jelölte ki, újabban