Ráduly János

oldal nyomtatása Share

Ráduly János (Korond, 1937. okt. 27.) néprajzkutató, költő, műfordító. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban érettségizett (1955), Erdőszentgyörgyön a líceumban nevelő, 1962-től Kibéden tanár, 1998-tól nyugdíjas. A Babeş-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1966).

Első írását a Vörös Zászló közölte (1959). Az *Utunk, *Igaz Szó, *Művelődés, Napsugár, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, Hargita, Helikon munkatársa. Verssel szerepel a *Megtalált világ (Mv. 1968) c. *antológiában; költőként évtizedekkel később jelentkezik újra (Az árnyékok lakodalma. 1995; Fény és gondolat. 1996).

Folklórkutatói pályája egy Faragó Józseffel együtt közölt, később németül és csehül is megjelent tanulmánnyal (A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában) kezdődött, ezt követően egész sor önálló kötetben tárta fel a Kis-Küküllő menti Kibéd népmesekincsét és gazdag balladaköltészetét, s rendszeresen tanulmányokkal szerepelt a Népismereti Dolgozatok, Ethnographia, Néprajzi Látóhatár, a *Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyvei, Jahrbuch für Volksliedforschungen köteteiben. Munkásságának nemzetközi visszhangját *Cseke Péter mérte fel Kibéddel megáldott Ráduly János c. szociográfiai riportjában.

Foglalkozik az erdélyi *rovásírásos emlékek kutatásával és értelmezésével is. Gyermekirodalmi *antológiákban a vers, ének, játék, mese óvodai felhasználását szorgalmazza.

1990-től tagja a *Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak; szerkesztőbizottsági tagja a korondi Hazanéző és a székelyudvarhelyi *Székely Útkereső c. folyóiratoknak.

Legnagyobbrészt saját gyűjtéseit tartalmazó kötetei: Kibédi népballadák (1975), A vízitündér leánya (Kis-Küküllő menti népmesék. Kv. 1978); Elindultam hosszú útra (A kibédi *Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái. 1979); Tündérszép Mosolygó Ilona (Kibédi népmesék. 1980); Az álomfejtő fiú (Kis-Küküllő menti népmesék. Kv. 1985); Mikor a szolgának telik esztendeje (A kibédi gazdai szolgák életéből. 1987); Villám Palkó (Kis-Küküllő menti népmesék. 1989); Hold elejti, Nap felkapja (Kibédi találós kérdések. 1990); Táltos Marika (mesék. Korond 1993); Szép Magdolna (Kibédi népmesék. Kv. 1994); A király táncos lovai (Székely tréfás mesék. Sepsiszentgyörgy 1995); Rovásíró őseink (Adalékok *rovásírásunk ismeretéhez. Korond 1995); Vetettem gyöngyöt (Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely 1997); A *rovásírás vonzásában (Korond 1998); Nemzeti kincsünk, a *rovásírás (Székelyudvarhely 1998).

Verskötetei: Az árnyékok lakodalma (Gyermekversek. Székelyudvarhely 1995); Fény és gondolat (uo. 1996).

Lefordította Eminescu Esticsillag c. költeményét (Székelyudvarhely 1993); Nichita Stănescu-fordításait a Barátság c. *antológia (Pécs 1993) közölte.

Álneve: Rétfalvi.

Barabás László: Mesék, balladák földje: Kibéd. *Falvak Dolgozó Népe 1970/28. Zágoni Attila: Balladák földjén. *Falvak Dolgozó Népe 1973/11; uő: A rádulyi példa. uo. 1975/43; uő: Álmatlan éjszakák. uo. 1976/45. Katona Ádám: Kibédi népballadák. *Igaz Szó 1975/10. *Cseke Péter: Hogyan tovább R. J.? *Falvak Dolgozó Népe 1977/26; uő: Eredeti látásmód népi epika. *Utunk 1987/41; uő: Kibéddel megáldott R. J. Hazatérő szavak. Szociográfiai riportok. Bp. 1993. Vita Zsigmond: Kibédi népmesék. *Utunk 1980/26. Nagy Olga: Egy tudományos pálya tanulságai. *Utunk 1980/42. Kriza Ildikó: Elindultam hosszú útra. Hungarológiai Értesítő 1981/3-4. Faragó József: Kibédi népballadák svéd hanglemezen. *Művelődés 1983/12. Nagy Pál: "Egy mese menyen tizenhat égen". *Utunk 1985/51. Bíró Zoltán: Az emlékeztetés értéke és ára. *A Hét 1987/42. Albert Gyöngyvér: R. J.: Ahogy a szolgának telik esztendeje. NyIrK 1988/1. Tündérek, szolgák, álomfejtők (Beszélgetés R. J.-sal). *A Hét 1989/31. Kovács György: Kell a mese. Helikon 1990/9. Cseke Gábor: Felragyogó Estcsillag. Romániai *Magyar Szó 1993. szept. 4-5. Szőcs István: Mert írva vagyon... Írások a *rovásírásról. Helikon 1995/19.

(B. E.)